Hatalmas, kantoni pillangókésekkel a kezében kissé hátborzongatóan fest, de a hétköznapi életben Czakó Norbert , az Európai Ving Tsun Kung Fu Szövetség (Ving Tsun Kung Fu Association Europe) magyarországi tagozatának vezető instruktora cseppet sem félelmetes jelenség. Faludyt, József Attilát olvas, rockzenét hallgat. Persze, Sun Tse: A háború művészete is kedvencei közé tartozik.
- – Kölyökkorom óta vonzódtam a kelet-ázsiai harcművészetekhez. Tíz éves koromban Karatézni kezdtem, a nyolcvanas évek közepén ez volt a leginkább elérhető irányzat Magyarországon. Aztán, mivel elég zűrös környéken laktam, ahol nem ártott, ha az ember tényleg mielőbb meg tudja védeni magát, más lehetőségek is érdekelni kezdtek. Így jutottam el a Kick Boxhoz, ami egy nagyszerű küzdősport, majd 13 – 14 évesen, tehát 88- 89-ben jött a Kung Fu. A Wutang Chuan-nal kezdtem ismerkedni, majd kilenc hónap után a Ving Tsun mellett kötöttem ki. Ezt a stílust művelte Bruce Lee is. Ő nagy hatással volt rám, akárcsak a többi korombeli fiúra, folyamatosan róla olvastam, néztem a filmjeit.
- Érdekes, hogy a Ving Tsun Bruce Leevel vonult a köztudatba pedig, ha jól tudom, elterjedése egy egykori, Shaolin kolostorbeli apácához fűződik, aki a kolostor lerombolása után egy kereskedőnél talált menedéket. Az ő tanítványa volt Ving Tsun, a kereskedő lánya, akinek neve Örök Tavaszt jelent. Ving Tsun egy nemkívánatos kérőt kosarazott ki tudományának köszönhetően. Egy rabló szerette volna erőnek- erejével a feleségévé tenni, aki maga is járatos volt a harcművészetekben, ám a lány fölényes győzelmet aratott.
- – Ez egy nagyon kedves és harcművészeti körökben igen elterjedt mese. A valóság prózaibb. A legújabb kutatások szerint ezt a stílust férfiak alapították, egy, a Ching dinasztia ellen lázadó forradalmár csoport. Ezek a partizáncsoportok kifejezetten önvédelmi, katonai célokra fejlesztették ki a Ving Tsun eszköztárát. Mindez nagyjából a Shaolin kolostor lerombolását követően, az 1700 as években történhetett, míg maga a sokféle irányzatot magába foglaló Kung Fu 1500 éves múltra tekint vissza.
Széles körben azonban csak 1950-től vált ismertté, amikor a stílus akkori nagymestere, Yip Man nyilvánosan oktatni kezdte Hong Kong-ban. A ’70-es évektől Nyugaton is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik iránta, főleg a világsztár Bruce Lee filmjeinek hatására, aki maga is Yip Man tanítványa és a Ving Tsun stílus gyakorlója volt, 20 éven keresztül.
Európában mondhatni, hogy mesterem, Philipp Bayer honosította meg, aki a stílus pápájának számít. Hosszú éveket töltött Hong Kongban, ahol Wong Shun Leung nagymester személyes tanítványa volt, akit viszont ugyanaz a Yip Man mester oktatott, akitől maga Bruce Lee is tanult. 1990-től van lehetőség a Philip Bayer által alapított nemzetközi szervezetben – Ving Tsun Kung Fu Association Europe – elsajátítani ezt a kínai harcművészeti irányzatot. Mára gyakorlatilag a kontinens minden országában, így Magyarországon is jelen vannak az Egyesület érdekképviseletei. Közvetlen, élő kapcsolat van közöttünk, Budapesten, Miskolcon és Egerben tartok edzéseket az egyesület keretei között. - Mi ennek a stílusnak a különlegessége?
- – A Ving Tsun egy rugalmas és nagyon dinamikus önvédelmi módszer, amely a fizikai erő mellett elsősorban logikát és technikát használ Valójában nagyon egyszerű módszer, az emberi reakciókra és az ösztönökre épít.
Az esszenciáját képező három pusztakezes formagyakorlatunk a harchoz szükséges minden elemet tartalmazzá. Van eszközös, az ún. fabábún végzett formagyakorlatunk valamint van két hideg fegyveres , ha úgy tetszik klasszikus Kung Fu fegyveres gyakorlat, a hosszú rúd ill a kantoni pillangókés. Ezek összessége képezi a Ving Tsun hat formáját.
Mint a legtöbb ázsiai harcművészetben, persze itt is nagy jelentőségük van van az ütő-és rúgó technikáknak. Jellegzetes technikánk az ún. Tapadós Kéz, ami a stílus védjegyének számít, és a támadó és védekező reflexek csiszolását szolgálja. Természetesen, az összes támadófelületet használjuk, az ujjhegyeket, kézélt, könyököt, vállat, egészen a sarokig, az összes olyan ütőfelületet, amivel, a helyzetnek megfelelően csapást lehet mérni az agresszorra. - Hány éves korban érdemes ezt elkezdeni?
- – Akár felnőttkorban is, ha valaki kedvet érez hozzá és egészen idős korig folytatható, hiszen ez egy egész életen át tartó tanulási folyamat. Én is rendszeresen járok külföldi edzőtáborainkba, folyamatosan képezem magam. 15 éves oktatói praxisom alatt nagyon sokféle emberrel és igénnyel találkoztam. Van, akit az önvédelem érdekel, van, aki erősödni akar, más az önbizalmát akarja erősíteni, ismét másokat pedig maga a kelet-ázsiai harcművészeti mozgáskultúra érdekel. Hiszen nagyon érdekes gyakorlóeszközeink vannak, pl. a már említett fabábu, vagy a különféle fegyveres edzések, amikor bottal vagy a kantoni pillangókéssel végzünk gyakorlatokat.
- Mesélj valamit ezekről a különleges eszközökről!
- – A fabábú az egyik legismertebb – segítségével javíthatjuk az ún. “rontott helyzeteket”. Egy verekedés vagy egy pusztakezes küzdelem során ugyanis komoly árat fizethetünk azért, ha elvétünk szögeket, pozíciókat. A fabábun gyakorolva azonban megtanulhatjuk, hogyan jöhetünk ki győztesen az ilyen szitukból is. Ez a gyakorlóeszköz mindig rendelkezésre áll, sohasem fárad és nagyon nagy erővel lehet rajta végrehajtani a mozdulatokat. Nyilván egy élő edzőpartneren ilyesmi szóba sem jöhet, hiszen súlyosan megsérülne. A bábura azonban 100% erővel be lehet vinni a találatokat. Nagyon érdekes és nagyon hasznos segédeszköz, egy 140 mozdulatból álló gyakorlatsorozaton keresztül dolgozunk rajta, különféle ütéseket, rúgásokat, hárításokat, feszítő technikákat, csapásokat alkalmazunk és tulajdonképpen ezen keresztül fejlesztjük a küzdelmi képességünket.
A fabábun kívül használunk még különböző mozgó ütő- és rúgóeszközöket is, például pontütőkesztyűt, rúgópajzsot, boxzsákokat, fali ütőpárnákat, feszített és függesztett gyorslabdákat, amelyekkel a pusztakezes harchoz szükséges képességeket és készségeket fejlesztjük. De a legfontosabb szegmens mindig egy élő partnerrel való gyakorlás, az edzőharcban való rendszeres részvétel.
- Huhh, ez elég félelmetesen hangzik. Itt élesben megy a bunyó?
- – Éles harcról szó sincs. – oszlatja el nevetve félelmeimet. Ez GYAKORLÓ küzdelem. Éles harci szituációk az utcán, a való életben adódnak, az edzőteremben soha!
- Bruce Lee, mint tudjuk szinte állandóan gyakorolt, még étkezés, TV-nézés közben is. Hihetetlen dolgokra volt képes. A legtöbben, akik harcművészetekkel foglalkoznak, titokban olyanok szeretnének lenni, mint ő, de olyan szinten művelni ahogy ő tette szinte senkinek sem sikerült. Szóval legyünk reálisabbak: mennyi idő kell ahhoz, hogy használni is tudjuk ezeket a technikákat? Ahogy te mondod, egy esetleges éles helyzetben.
- – Ez egy nagyon individuális út és mindig az egyéntől függ, hogy milyen előmenetelre tesz szert. Van aki nagyon jó képességekkel, indíttatással rendelkezik, legyen szó fizikai kondícióról vagy mentális képességekről és ők nyilván nagyon gyorsan fognak tudni haladni. Tapasztalatom szerint ha valaki intenzíven, napi több órán keresztül edz, akkor gyorsabban fejlődhet. Ha valaki lusta, fél-szívvel gyakorol, akkor értelemszerűen nagyon lassan. Az alapismereteket kb. fél év- egy év alatt el szokták az emberek sajátítani.
- Nem túl rövid ez az idő? Más kung-fu irányzatok esetén ez tudtommal több évet vesz igénybe.
- – A Ving Tsun nagyon egyszerű és viszonylag gyorsan, könnyen elsajátítható. Senki ne ringassa azonban magát illúziókba: nem a mester szintről, hanem az alapismeretekről beszélünk. És persze mást várunk egy 8 – 10 éves gyerektől és megint mást egy felnőttől. Egy női önvédelmi tanfolyamon pl azt lehet elsajátítani, hogyan kezeljen egy olyan szituációt, amelyben megtámadják, és elsősorban hogyan meneküljön egy ilyen elől. Tehát ne vegye fel a harcot, hanem mindenképpen próbáljon egérutat nyerni.
- Ha mégis sarokba szorítanák, hogyan védekezzen, hogyan üssön, hogyan rúgjon, hogy elengedjék s ő elfuthasson. Nyilván, ettől még nem tanul meg automatikusan verekedni, de sokkal magabiztosabban mozog, helyezkedik majd egy éles, utcai szituációban – bár ne adja az ég, hogy rákerüljön a sor. Komolyabb tapasztalatokkal, több éven keresztül művelve akár késtámadás elhárítására vagy több támadó ellen is megfelelően lehet használni. Már volt olyan tanítványom, aki az itt tanultaknak köszönhetően tudta magát megvédeni.
- És te kerültél már hasonlóan éles helyzetbe?
- – Nem sokszor, de pár alkalommal az életem során előfordult, hogy szórakozóhelyen vagy utcán durván belém kötöttek, egyszer pedig egész konkrétan ki akartak rabolni. Ezekben a helyzetekben nagyon jól lehetett a Ving Tsunt használni. Ugyanis, ha mélységeiben ismeri valaki, akkor tökéletes harcművészeti és önvédelmi rendszer. Az elmúlt 25 év távlatából, más, korábban tanult harcművészeti irányzatokkal összehasonlítva úgy érzem, számomra ez működik a legjobban.
Miért pont ez jött be? Ennyi, harcművészettel töltött év után valóban lehet összehasonlítási alapod.
- – Azt hiszem, ez felel meg leginkább a személyiségalkatomnak. Szeretem magát a mozgásvilágát és a filozófiai hátterét is. Teljesen más a didaktikája és az egész pedagógiai módszere, mint a legtöbb kelet-ázsiai harcművészetnek és ez is nagyon szimpatikus számomra. Az oktatás jellege , hangulata sokkal barátibb, sokkal közvetlenebb, mint más irányzatoknál. A tanár és tanítvány közötti viszony nem mesterkélt, távolságtartó, hanem inkább családiasnak nevezhető. A mi egyesületünkben is éppen ezt a kínai, hong kongi családi fílinget igyekszünk továbbvinni.
Másfelől, amellett hogy a Ving Tsun egy, a gyakorlatban is jól használható önvédelmi stílus, tökéletes személyiségfejlesztő módszer is. Rendkívül pozitívan alakította át és befolyásolta az életemet.
De ezeket a változásokat nemcsak magamon, hanem tanítványaim sorsának alakulását figyelve is tapasztalom. Érettebb személyiségekké válnak, önismeretük mélyül, higgadtabban, körültekintőbben kezelnek egy-egy szituációt. Bármely életterületen kerül is nehéz helyzetbe valaki, legyen szó szakmai, párkapcsolati, vagy ne adj’ Isten tényleg egy egészségügyi problémáról, sokkal kiegyensúlyozottabban, ösztönösebben, hatékonyabban kezeli, nem esik pánikba, nem omlik össze akkor sem, amikor egy átlagember biztosan elakadna.
Kiss Katalin





