Európa technológiai szuverenitásának megerősítése

A technológiai szuverenitás Európa azon képessége, hogy függetlenül lépjen fel a digitális világban a kulcsfontosságú technológiák, adatok és infrastruktúra fejlesztése és ellenőrzése révén, miközben csökkenti a nem uniós szolgáltatóktól való függőséget.

A technológiai szuverenitásról szóló csomag

2026. június 3-án az Európai Bizottság a technológiai megközelítésében bekövetkezett jelentős változás keretében ambiciózus intézkedéscsomagot fogadott el az EU digitális autonómiájának megerősítése érdekében.

A csomag a következőket tartalmazza:

Az európai technológiai szuverenitásról szóló bizottsági közlemény letöltése

Miért fontos a technológiai szuverenitás az EU számára?

Amint azt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédében kiemelte, Európa technológiai szuverenitása kulcsfontosságú a versenyképesség, a reziliencia és a stratégiai autonómia megerősítéséhez a gyorsan változó digitális világban.

Az Európai Unió jelenleg a kulcsfontosságú digitális termékek, szolgáltatások, infrastruktúra és szellemi tulajdon több mint 80%-a esetében nem uniós országokra támaszkodik. E függőség csökkentése alapvető fontosságú Európa gazdasági ereje, biztonsága és hosszú távú versenyképessége szempontjából.

A technológiai szuverenitás lehetővé teszi Európa számára, hogy:

Versenyképességének, rezilienciájának és biztonságának megerősítése
Stratégiai autonómia biztosítása a kulcsfontosságú digitális technológiák terén
A nyitott és méltányos digitális piacok támogatása
A polgárok jogainak és a demokratikus folyamatoknak a védelme az online térben
Az innováció és a hosszú távú technológiai vezető szerep lehetővé tétele

Hogyan támogatja az EU a technológiai szuverenitást?

Mesterséges intelligencia

	Az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv Az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv előkészíti az utat Európa számára ahhoz, hogy globális vezető szerepet töltsön be az MI terén, és az alábbi öt kulcsfontosságú területen hajtson végre intézkedéseket: számítástechnikai infrastruktúra, adatok, készségek, elfogadás és egyszerűsítés. A mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégia az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv egyik kulcsfontosságú eredménye, amely fokozza a stratégiai ágazatok versenyképességét és megerősíti az EU technológiai szuverenitását.
	A felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabály (CADA) A számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló javasolt jogszabály (CADA) kiegészíti és támogatja az „Alkalmazzon mesterséges intelligenciát” stratégiát és az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési tervet.
	MI-gyárak Az MI-gyárak az európai nagy teljesítményű számítógépekre építenek annak biztosítása érdekében, hogy a kutatók, az induló innovatív vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások – más csoportok mellett – hozzáférjenek az új MI-modellek kifejlesztéséhez szükséges számítástechnikai infrastruktúrához és adatokhoz.
	A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály a mesterséges intelligenciára vonatkozó első olyan jogi keret, amely előmozdítja az innovatív és megbízható mesterséges intelligenciát Európában, és arra ösztönzi az EU-t, hogy globális szinten vezető szerepet játsszon a megbízhatóság biztosítása érdekében.

A digitális évtized

Digitális évtized

A digitális évtized meghatározza az EU 2030-ra vonatkozó céljait Európa technológiai kapacitásának és versenyképességének megerősítése érdekében olyan kulcsfontosságú területeken, mint a digitális infrastruktúra, a készségek, az üzleti digitalizáció és a közszolgáltatások.

Infrastruktúra és stratégiai technológiák

A csipekről szóló európai jogszabály és a csipekről szóló európai jogszabály 2.0

A csipekről szóló európai jogszabály és a csipekről szóló 2.0 jogszabály megerősíti Európa félvezető-ökoszisztémáját azáltal, hogy támogatja a kutatási, tervezési és gyártási kapacitást, miközben javítja az ellátási lánc rezilienciáját és csökkenti a stratégiai függőségeket.

Kvantum-Európa stratégia

A Kvantum Európa stratégia a kutatás, az innováció, az ipari alkalmazás és a versenyképes kvantum-ökoszisztéma fejlesztésének megerősítése révén Európa globális vezető szerepet tölt be a kvantumtechnológia terén.

A digitális hálózatokról szóló jogszabály

A DNA korszerűsíteni és egyszerűsíteni fogja az uniós konnektivitási szabályokat a nagy kapacitású optikai szálakba, az 5G-be és a jövőbeli hálózatokba történő beruházások támogatása érdekében, megerősítve Európa digitális infrastruktúráját és egységes piacát.

Adatok

Az adatunióra vonatkozó stratégia

Az adatunióra vonatkozó stratégia célja a jó minőségű adatokhoz való hozzáférés javítása, az adatok rendelkezésre állásának megerősítése a mesterséges intelligencia számára, valamint egy versenyképesebb és integráltabb európai adatgazdaság támogatása.

Az adatokra vonatkozó szabályok

Az adatmegosztási jogszabály harmonizálja az adatokhoz való hozzáférésre és az adatok felhasználására vonatkozó szabályokat, biztosítja az adatmegosztás méltányosságát, és lehetővé teszi a felhasználók és a vállalkozások számára, hogy kihasználják az összekapcsolt termékek és szolgáltatások által generált adatokat.

Nyílt forráskód és innováció

	Az EU nyílt forráskódú stratégiája Az EU nyílt forráskódú stratégiája a teljes életcikluson alapuló megközelítés révén meg fogja erősíteni az európai ökoszisztémát, amely a kutatástól és fejlesztéstől a piaci elterjedésig a teljes láncot lefedi.
	A nyílt forráskódú megoldások uniós katalógusa (EU OSS Catalogue) Az uniós egyablakos ügyintézési rendszer katalógusa központi platformot biztosít a közigazgatási szervek számára a nyílt forráskódú szoftverek felfedezéséhez, megosztásához és újrafelhasználásához.
	Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia Az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia a finanszírozáshoz való hozzáférés javításával, a szabályozási akadályok csökkentésével, valamint az egységes piacon a növekedés és a határokon átnyúló növekedés feltételeinek megerősítésével támogatja az innovatív vállalkozásokat Európában.
	Digitális omnibusz A digitális salátarendelet célja az uniós digitális szabályok egyszerűsítése és észszerűsítése az adminisztratív terhek csökkentése és a jogszabályok közötti koherencia javítása érdekében.

Tisztességes, versenyképes és biztonságos digitális környezet

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály egyértelmű kötelezettségeket állapít meg az online platformok számára az átláthatóság javítása, a felhasználók védelmének megerősítése, valamint az illegális és káros tartalmak kezelése érdekében az uniós digitális térben.

A digitális piacokról szóló jogszabály

A digitális piacokról szóló jogszabály szabályokat vezet be a nagy digitális platformokra („kapuőrök”) vonatkozóan a tisztességes verseny biztosítása, a tisztességtelen gyakorlatok megelőzése és a digitális piacok megtámadhatóságának javítása érdekében.

Kiber- és IT-biztonság

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály

A hitelminősítő intézet kötelező kiberbiztonsági követelményeket vezet be a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan, biztosítva a biztonságot a termék teljes életciklusa során, és javítva az általános kiberrezilienciát az EU-ban.

IKT ellátási lánc biztonsági eszköztár

Az IKT-ellátási lánc biztonsági eszköztára összehangolt uniós megközelítést biztosít az IKT-ellátási láncok kiberbiztonsági kockázatainak azonosítására, értékelésére és csökkentésére, támogatva a tagállamokat a stratégiai függőségek csökkentésében és a biztonság megerősítésében.