A barcelonai nyilatkozat és az euromediterrán partnerség
Ez a nyilatkozat az Európai Unió (EU) és tizenkét dél-mediterrán ország között létrejött globális partnerség alapító okirata. E partnerség célja, hogy a földközi-tengeri térség a béke, a stabilitás és a fejlődés közös térségévé váljon a politikáról és a biztonságról folytatott párbeszéd, illetve a gazdasági, pénzügyi, szociális és kulturális együttműködés megerősítésének köszönhetően.
JOGI AKTUS
Az 1995. november 27–28-i barcelonai euromediterrán miniszteri konferencia zárónyilatkozata (EN) és munkaprogramja.
ÖSSZEFOGLALÓ
Az Európai Unió (EU) többoldalú együttműködési keretet alakít ki a földközi-tengeri medence országaival. Ez a partnerség új szakaszt jelent a kapcsolataikban. Első ízben kerülnek terítékre a gazdasági, szociális, emberi és kulturális vonatkozások és a közös biztonsági kérdések.
Ez a partnerség akkor öltött konkrét formát, amikor a barcelonai nyilatkozatot elfogadták az uniós tagállamok és a földközi-tengeri térség következő tizenkét, tagsággal nem rendelkező országa: Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Málta, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország és a Palesztin Hatóság. Meghívást kapott az Arab Államok Ligája (EN) és az Arab Maghreb Unió (UMA) (FR), valamint az UMA tagjaként Mauritánia is.
A szolidaritás szellemén és az egyes résztvevők sajátosságainak tiszteletben tartásán alapuló partnerség kiegészíti a régió békéje, stabilitása és fejlődése érdekében indított egyéb fellépéseket és kezdeményezéseket.
A politikai és biztonsági partnerség
A partnerség első célkitűzése az, hogy a földközi-tengeri térségben előmozdítsa a béke és a stabilitás közös térségének létrejöttét. Ezt a célkitűzést a többoldalú politikai párbeszéd révén kell elérni, kiegészítve az euromediterrán társulási megállapodásokban előirányzott kétoldalú párbeszédet. Ennek megfelelően a partnerek vállalják, hogy:
A résztvevők támogatják a közel-keleti konfliktusok igazságos, átfogó és tartós rendezését, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira támaszkodva.
A gazdasági és pénzügyi partnerség
A földközi-tengeri térség harmadik országainak fenntartható és kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődése egy közös jóléti térség létrejöttéhez fog vezetni a mediterrán térségben.
A reformok lehetővé teszik egy szabadkereskedelmi térség kialakítását, amely a késztermékek kereskedelmét érintő vámtechnikai (vámjellegű és nem vámjellegű) akadályok fokozatos felszámolását jelenti majd. A partnerek a mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások kereskedelmének fokozatos liberalizációját is tervezik.
Az euromediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozásának keretét az euromediterrán társulási megállapodások és a földközi-tengeri térség harmadik országai közötti szabadkereskedelmi megállapodások adják. Ezeket a megállapodásokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) (EN) (ES) (FR) szabályainak tiszteletben tartásával kötötték meg.
A szabadkereskedelmi térség létrehozásának elősegítése érdekében a partnerek a következő prioritásokat határozták meg:
Ezenfelül a partnerek által kialakított gazdasági együttműködés céljai többek között az alábbiak:
A partnereknek a közlekedési infrastruktúrákkal, az információs technológiák fejlesztésével és a távközlés korszerűsítésével kapcsolatos együttműködés prioritásait is meg kell határozniuk.
Végül a partnereknek fokozniuk kell pénzügyi együttműködésüket, az EU-nak pedig erősítenie kell az elsősorban az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott hitel formájában történő pénzügyi segítségnyújtást.
A szociális, kulturális és humán partnerség
A partnerek együttműködést folytatnak az emberi erőforrások fejlesztése, a kultúrák közötti megértés és a civil társadalmak közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében.
Ezzel kapcsolatban a barcelonai nyilatkozat és annak munkaprogramja a következőkre helyezi a hangsúlyt:
Háttér
A barcelonai nyilatkozat értelmében a földközi-tengeri partnerek és az uniós országok külügyminiszterei rendszeresen üléseznek egymással. Ezeket az euromediterrán konferenciákat (EN) (FR) a barcelonai folyamat euromediterrán bizottsága készíti elő, amely a folyamat és az együttműködési prioritások nyomon követését is végzi.
Utolsó frissítés: 08.09.2011