Schengeni Megállapodás és Egyezmény

Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország a Schengeni Megállapodás 1985. június 14-i aláírásával hozzájárult a belső határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséhez és az aláíró országok, más uniós tagállamok és egyes EU-n kívüli országok valamennyi állampolgárára vonatkozó szabad mozgás bevezetéséhez.

A Schengeni Egyezmény kiegészíti a megállapodást, és meghatározza a belső határellenőrzés nélküli térség létrehozására vonatkozó rendelkezéseket és biztosítékokat. A fent említett öt ország 1990. június 19-én írta alá az egyezményt, amely 1995-ben lépett hatályba. A megállapodás, az egyezmény, valamint a kapcsolódó megállapodások és szabályok együttesen alkotják a schengeni vívmányokat, amelyeket 1999-ben illesztettek be az EU keretébe, és amelyek azóta fokozatosan uniós jogszabállyá válnak. A Lisszaboni Szerződés uniós célkitűzéssé tette a „belső határok nélküli térséget, amelyben (...) biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása”.

Ma 27 európai ország – köztük a 27 uniós tagállamból 23, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) négy tagállama (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) – tagja a schengeni térségnek.

2023. január 1-jétől megszűnt a személyellenőrzés a Horvátország és a schengeni térség más országai közötti belső szárazföldi és tengeri határokon, és a schengeni vívmányok teljes mértékben alkalmazandók Horvátországra is ((EU) 2022/2451 tanácsi határozat). A belső légi határokon történő ellenőrzés 2023. március 26-tól szűnik meg, mivel ennek az időpontnak egybe kell esnie a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség nyári/téli menetrendjének kezdetével.

2024. március 31-től a schengeni vívmányok rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók Bulgáriára és Romániára nézve, a belső légi és tengeri határokon pedig megszüntették az ellenőrzéseket. Az Európai Unió Tanácsa egy későbbi időpontban egyhangúlag dönt a személyek ellenőrzéséről a Görögországgal és Magyarországgal közös, valamint Bulgária és Románia közötti belső szárazföldi határokon.

Ciprus – csatlakozási okmányának megfelelően – hamarosan belép a schengeni térségbe. Írország az egyetlen olyan tagállam, amely nem tagja a schengeni térségnek. Bár részt vesz a schengeni rendőrségi együttműködésben és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben, nem része a belső határellenőrzés nélküli térségnek, és határellenőrzést tart fenn a schengeni országokkal.

A Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó négy ország az EU-val kötött schengeni társulási megállapodásuk révén szintén csatlakozott a schengeni vívmányokhoz, így ők is a schengeni térség részét képezik.

Az uniós tagjelölt országoknak csatlakozásukkor el kell fogadniuk a schengeni vívmányok összességét. A belső határokon azonban a határellenőrzéseket (a Tanács egyhangú döntése alapján) csak egy olyan értékelés után szüntetik meg, amely:

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: