Az Európai Unió L 86/2014

2014.3.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 282/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkének megfelelően valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét. Az Uniónak ki kell egészítenie és támogatnia kell a nemzeti egészségügyi szakpolitikákat, bátorítania kell a tagállamok közötti együttműködést, és elő kell segítenie programjaik összehangolását, miközben teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi szakpolitikáik meghatározására, illetve az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó hatáskörét.

(2)

Az EUMSZ 168. cikkében megállapított követelmények teljesítése érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Az egészségügyi helyzet uniós szintű javítása szerves része az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című kezdeményezésnek (Európa 2020 stratégia) is. Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív általános egészségügyi hatásai lesznek, beleértve az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkenését is, és ez az életminőségre, valamint a termelékenységre és a versenyképességre is pozitív hatást gyakorol, miközben csökkenti a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást. Az egészségre hatást gyakorló innovációs tevékenység támogatása és elismerése elősegíti az egészségügyi ágazatban a demográfiai változással járó fenntarthatósági kihívás kezelését, továbbá az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedések továbbá fontosak az „inkluzív növekedés” elérése céljából. Ennek tükrében indokolt létrehozni az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési programot (2014–2020) (: a Program).

(3)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Az uniós lakosság egészségének javítása és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében alapvető fontosságú, hogy ne csak a fizikai egészségre összpontosítsunk. A WHO szerint a fogyatékkal leélt évek mintegy 40 %-a mentális egészségi problémákra vezethető vissza. A mentális egészségügyi problémák továbbá sokfélék, tartósak, okot adhatnak diszkriminációra, és jelentősen hozzájárulnak az egészségügyi egyenlőtlenségekhez. Ezenfelül a gazdasági válság is hatással van a mentális egészséget meghatározó tényezőkre, mivel a protektív tényezők gyengülnek, a kockázati tényezők pedig erősödnek.

(4)

Az előző közösségi cselekvési programok – azaz a közegészségügy területére vonatkozó, az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) létrehozott program (2003–2008) és az egészségügy területére vonatkozó, az 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (5) elfogadott program (2008–2013) („az előző egészségügyi programok”) – esetében az értékelések pozitívumként állapították meg, hogy ezek számos fontos fejleményt és javulást eredményeztek. A programnak az előző egészségügyi programok eredményeire kell épülnie. A lefolytatott külső ellenőrzések és értékelések ajánlásait szintén figyelembe kell vennie, különösen a Számvevőszék 2/2009 sz. különjelentésében foglalt ajánlásait, amelyekben a Számvevőszék azt javasolja, hogy „a 2013-as évet követő időszakra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság vizsgálja felül az Unió közegészségügyi tevékenységeinek hatókörét, illetve az említett terület uniós finanszírozására vonatkozó megközelítést. Ennek során vegyék figyelembe a rendelkezésre álló költségvetési eszközöket, illetve azt, hogy a koordinációnak egyéb olyan mechanizmusai is léteznek, amelyek Európa-szerte előmozdítják az érintettek közötti együttműködést és információcserét”.

(5)

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban a programnak egy sor egyértelmű, bizonyított uniós hozzáadott értékkel rendelkező, jól meghatározott célkitűzésre és tevékenységre kell összpontosítania, és a prioritási területeken végrehajtott kisebb számú tevékenységre kell koncentrálnia a támogatást. A szubszidiaritás elvének megfelelően a hangsúlyt azokra a területekre kell helyezni, ahol egyértelmű határokon átnyúló vagy belső piaci kérdésekről van szó, vagy ahol az uniós szintű együttműködéssel jelentős előnyöket és hatékonyságnövekedést lehet elérni.

(6)

A program eszköz ahhoz, hogy intézkedéseket segítsen elő olyan területeken, ahol uniós hozzáadott érték áll fenn, és amit a következők alapján lehet bizonyítani: a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje; az ismeretek megosztását vagy kölcsönös tanulást célzó hálózatok támogatása; a határokon átterjedő egészségügyi veszélyek kezelése azok kockázatainak csökkentése és azok következményei enyhítése érdekében; a belső piaccal kapcsolatos egyes olyan kérdések kezelése, ahol megfelelő jogosultsága van a tagállamok közötti jó minőségű megoldások biztosítására; az egészségügyi innovációban rejlő potenciál felszabadítása; olyan tevékenységek, amelyek összehasonlító teljesítményértékelési rendszer létrehozásához vezethetnek, a megalapozott uniós döntéshozatal megkönnyítése érdekében; a hatékonyság javítása a források párhuzamosságok miatti pazarlásának elkerülésével, és a pénzügyi források felhasználásának optimalizálása.

(7)	A program végrehajtása során tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szakpolitikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét.

(8)

A WHO 2009. évi európai egészségügyi jelentése megállapítja, hogy a közegészségügy és az egészségügyi rendszerek mely területein van szükség a beruházások növelésére. Ebben a tekintetben a jelentés arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az egészségügy javítását prioritásként határozzák meg a nemzeti programjaikban, és használják ki az egészségügy uniós finanszírozási lehetőségeinek jobb ismertségét. Ezért a programnak meg kell könnyítenie eredményei integrálását a nemzeti egészségügyi szakpolitikákban.

(9)

Az egészségügyi innovációt olyan közegészségügyi stratégiaként kell értelmezni, amely nem csupán a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos technológiai előrelépésekre korlátozódik. A közegészségügyi beavatkozások, megelőzési stratégiák, az egészségügyi rendszer irányítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása terén – ideértve az egészségfejlesztő és a betegségmegelőző intézkedéseket is – végrehajtott innováció ösztönzése képes javítani a közegészségügyi eredményeket, a betegellátás minőségét, és megoldást tud kínálni a korábban el nem látott igényekre is, ugyanakkor javíthatja az érintett felek versenyképességét, valamint növelheti a költséghatékonyságot és az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás fenntarthatóságát is. Ezért a programnak elő kell segítenie az egészségügyi innováció önkéntes kiaknázását, figyelembe véve a 2006. június 2-i tanácsi következtetésekben (6) az európai uniós egészségügyi rendszerekre vonatkozóan megállapított közös értékeket és elveket.

(10)

A programnak – mindenekelőtt a gazdasági válság fényében – hozzá kell járulnia az egészségügyi egyenlőtlenségek kezeléséhez, valamint a méltányosság és a szolidaritás előmozdításához, mégpedig a különböző célkitűzéseket szolgáló tevékenységekkel, illetve a jó gyakorlatok megosztásának ösztönzése és elősegítése révén.

(11)

Az EUMSZ 8. és 10. cikke szerint az Unió elősegíti a nők és férfiak közötti egyenlőséget és törekszik a megkülönböztetés elleni küzdelemre. Ennek megfelelően a program keretében végrehajtott valamennyi tevékenységnek támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célok érvényesítését.

(12)

A betegek számára – többek között az egészségügyi ismereteik növelése révén – lehetővé kell tenni, hogy proaktívabb módon tartsák kézben saját egészségüket és egészségügyi ellátásukat, megelőzzék a rossz egészségi állapot kialakulását, és tájékozott döntéseket hozzanak. Optimalizálni kell az egészségügyi ellátáshoz tartozó tevékenységek és rendszerek átláthatóságát, valamint azt, hogy megbízható, független és felhasználóbarát információk álljanak a betegek rendelkezésére. A betegek visszajelzései és a velük folytatott kommunikáció révén biztosítani kell az egészségügyi ellátás mindennapi gyakorlatában az információval való ellátottságot. A tagállamok, a betegszervezetek és az érintett felek támogatása alapvető fontosságú, és azt uniós szinten össze kell hangolni annak érdekében, hogy eredményesen lehessen segíteni a betegeknek – így különösen a ritka betegségekben szenvedőknek – abban, hogy igénybe vehessenek határokon átnyúló egészségügyi ellátásokat.

(13)

Az egészségügyi rendszerek hatékonysága, valamint a betegek biztonsága szempontjából elengedhetetlen a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések terhének csökkentése és a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának a biztosítása. A programnak támogatnia kell azokat a tartós erőfeszítéseket, amelyek az antimikrobiális rezisztencia felderítésére és megelőzésére szolgáló elemzési módszerek javítását célozzák, továbbá javítania kell az egészségügyi szereplők – többek között az állatorvosi szektor szereplői – között az antimikrobiális rezisztencia kezelésével összefüggő kapcsolatépítési tevékenységeket.

(14)

Az idősödő társadalom tekintetében az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést célzó jól irányzott beruházások növelhetik az egészségben eltöltött életévek számát, és ezáltal lehetővé teszik az idősebbek számára, hogy koruk előrehaladtával is egészséges és aktív életet éljenek. Az Unióban a korai halálozás több mint 80 %-át krónikus betegségek okozzák. A programnak hozzá kell járulnia a különösen a fő kockázati tényezőket jelentő tényezőkre – például a dohányzásra, a kábítószer-használatra, a káros alkoholfogyasztásra, az egészségtelen táplálkozási szokásokra, az elhízásra és a fizikai inaktivitásra, valamint a HIV-fertőzésre/AIDS-betegségre, a tuberkulózisra és a hepatitisre – összpontosító költséghatékony egészségfejlesztő és betegségmegelőző intézkedések tudományos eredményeken alapuló és bevált gyakorlatainak meghatározásához, terjesztéséhez és alkalmazásának ösztönzéséhez. A hatékony megelőzéssel növelni lehet az egészségügyi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát. A programnak – a nemek közötti egyenlőséget figyelembe véve – hozzá kell járulnia a betegségmegelőzéshez, mégpedig annak minden aspektusát illetően (azaz az elsődleges, a másodlagos és a harmadlagos megelőzést) és az Unió polgárainak egész élete során; elő kell segítenie továbbá az egészségfejlesztést, valamint az egészséges életmódnak kedvező környezet előmozdítását, figyelembe véve a társadalmi és környezeti természetű mögöttes tényezőket, valamint a bizonyos fogyatékosságoknak az egészségre gyakorolt hatásait is.

(15)

Az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban (7) meghatározott, határokon átterjedő egészségügyi veszélyek – amelyek a vegyi balesetek által okozott tömeges szennyezéstől a világméretű járványokig terjedhetnek, mint például a nemrég kitört E. coli-, H1N1 influenza- vagy SARS-(súlyos akut légzőszervi szindróma) járvány – közegészségügyi következményeinek vagy a növekvő népességmozgásokból eredő egészségügyi hatásoknak a minimalizálása érdekében a programnak hozzá kell járulnia a határokon átterjedő egészségügyi veszélyeket feltáró, értékelő és kezelő robusztus mechanizmusok és eszközök létrehozásához és fenntartásához. Az ilyen veszélyek természete miatt a programnak a határokon átterjedő egészségügyi veszélyek különböző aspektusai kezelése érdekében támogatnia kell az uniós szintű összehangolt közegészségügyi intézkedéseket, mégpedig a felkészültségre és a reagálás megtervezésére, robusztus és megbízható kockázatértékelésekre, valamint erős kockázat- és válságkezelési keretrendszerre alapozva. Ebben az összefüggésben fontos, hogy a program a fertőző betegségek elleni küzdelemben érvényesítse a 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ munkaprogramjával, illetve az uniós kutatási és innovációs programok által támogatott tevékenységekkel való kiegészítő jellegéből fakadó előnyöket. Különleges erőfeszítéseket kell tenni a koherencia és szinergia biztosítására a program, illetve az olyan egyéb uniós programok és eszközök keretében folytatott globális egészségügyi munka között, amelyek különösen az influenza, a HIV/AIDS, a tuberkulózis és más, határokon átterjedő egészségügyi veszélyek területeire vonatkoznak harmadik országokban.

(16)

A program keretében végrehajtott tevékenységek számára lehetővé kell tenni, hogy tárgyai legyenek még a biológiai és vegyi katasztrófák, valamint a környezeti és az éghajlatváltozás által okozott, határokon átterjedő egészségügyi veszélyek. „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben leírtak szerint a Bizottság elkötelezett az iránt, hogy az Unió általános kiadási programjába beépüljenek az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok, és az uniós költségvetés legalább 20 %-a éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre irányuljon. A program határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó célkitűzéséhez tartozó kiadásoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi veszélyek kezelésével általánosságban kell hozzájárulniuk ezekhez a célkitűzésekhez. A Bizottságnak tájékoztatást kell nyújtania a program éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásairól.

(17)

Az EUMSZ 114. cikkével összhangban, az Unió által elfogadott, a belső piac létrehozásáról és működéséről szóló jogszabályokban az egészségvédelem magas szintjét kell biztosítani. Ezzel a célkitűzéssel összhangban a program keretében kiemelten törekedni kell a fertőző betegségek és más egészségügyi veszélyek, emberi szövetek és sejtek, vér, emberi szervek, orvostechnikai eszközök, gyógyszerek, határokon átnyúló betegjogok, dohánytermékek és a dohánytermékek reklámozása területén hatályos uniós jogszabályok által megkövetelt és azok céljaihoz hozzájáruló tevékenységek támogatására.

(18)

A programnak – a nemzetközi szervezetek, például a WHO és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) releváns tevékenységeinek figyelembevételével – egy egészségügyi információs és tudásrendszer kialakulásának az elősegítése révén hozzá kell járulnia a tényeken alapuló döntéshozatalhoz. A rendszer részét kell képeznie többek között a már meglévő eszközök alkalmazásának, valamint adott esetben az egységes egészségügyi tájékoztatás és az egészségügyi ellenőrzési eszközök továbbfejlesztésének, az egészségügyi adatok gyűjtésének és elemzésének, a 2008/721/EK bizottsági határozatnak (9) megfelelően létrehozott tudományos bizottságok támogatásának és a program eredményei széles körű terjesztésének.

(19)

Az egészségügy területére vonatkozó uniós szakpolitika célja, hogy kiegészítse és támogassa a nemzeti egészségügyi szakpolitikákat, a tagállamok közötti együttműködésre ösztönözzön, és elősegítse a tagállamok programjainak összehangolását. A bevált gyakorlatok cseréje az említett szakpolitika egyik alapvető eszköze. Az ilyen cserék révén a nemzeti hatóságok részesülhetnek a más tagállamokban kidolgozott hatékony megoldások nyújtotta előnyökből, csökkenhetnek a párhuzamosan elvégzett tevékenységek, és az egészségügy terén az innovatív megoldások elősegítésével növelni lehet a költséghatékonyságot. Ennélfogva, a programnak elsősorban a tagállamok illetékes egészségügyért felelős hatóságaival való együttműködésre kell összpontosítania, és ösztönzést kell biztosítania ahhoz, hogy a tagállamok szélesebb körben részt vegyenek benne, az előző egészségügyi programok értékeléseiben ajánlottaknak megfelelően. Különösen az uniós átlag 90 %-ánál alacsonyabb egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel rendelkező tagállamokat kell aktívan ösztönözni arra, hogy vegyenek részt a tagállamok egészségügyért felelős illetékes hatóságai vagy az említett illetékes hatóságok által megbízott szervek által társfinanszírozott tevékenységekben. Az ilyen tevékenységek rendkívül hasznosnak tekintendők, így azoknak különösen elő kell segíteniük az uniós átlag 90 %-ánál alacsonyabb egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel rendelkező tagállamok könnyebb részvételére vonatkozó célkitűzés megvalósítását, széleskörűbbé téve e részvételt. Mérlegelni kell további, megfelelő nem pénzügyi támogatás biztosítását is az ilyen tagállamoknak a fentiek szerinti tevékenységekben való részvételéhez, például a kérelmezési folyamatot, a tudástranszfert és a szakértelem felhasználását illetően.

(20)

A nem kormányzati szervek és az egészségügyben érintett felek, különösen a betegszervezetek és az egészségügyi dolgozók szövetségei fontos szerepet játszanak a program végrehajtásához szükséges információk és tanácsadás Bizottság számára történő biztosításában. Ennek során lehetséges, hogy működésükhöz hozzájárulást igényeljenek a programból. Ezért a programnak hozzáférhetőnek kell lennie a közegészségügy területén működő nem kormányzati szervek és betegszervezetek számára, amelyek hatékony szerepet töltenek be az uniós szintű civil párbeszéd folyamataiban, így például részt vesznek a tanácsadó csoportokban, és ennek révén hozzájárulnak a program konkrét célkitűzéseinek eléréséhez.

(21)

A programnak elő kell mozdítania a szinergiák kiaknázását, és eközben segítenie kell elkerülni, hogy a kapcsolódó uniós programok és tevékenységek keretében párhuzamosan végzett tevékenységekre kerüljön sor, mégpedig adott esetben az egészségügyi ágazatban folytatott kutatások során elért innovatív, áttörést jelentő eredmények felhasználásának ösztönzésével. Saját tevékenységi körükben megfelelően igénybe kell venni más uniós alapokat és programokat, különösen az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott kutatási és innovációs keretprogramot (2014-2020) (Horizont 2020) és annak eredményeit, a strukturális alapokat, az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) által létrehozott foglalkoztatás és a szociális innováció programját, a 2012/2002/EK tanácsi rendelet (12) által létrehozott Európai Unió Szolidaritási Alapot,

a munkahelyi egészség és biztonság uniós stratégiáját (2007-2012), az 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) által létrehozott vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) által létrehozott környezetvédelmi és éghajlat-változási cselekvési programot (LIFE), a fogyasztóvédelmi programot), az 1382/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) által létrehozott Jogérvényesülés programot, a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös programot, az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) által létrehozott oktatási, képzési, ifjúsági és sport programot(Erasmus+), a 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) által létrehozott európai statisztikai programot, valamint a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséget.

(22)

Az EUMSZ 168. cikk (3) bekezdésének megfelelően az Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a közegészségügy területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. A programnak ezért nyitva kell állnia a harmadik országok, különösen a csatlakozó országok, a tagjelöltek és az előcsatlakozási stratégia előnyeiben részesülő potenciális tagjelöltek, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA)/Európai Gazdasági Térség (EGT) országai, a szomszédos országok, az európai szomszédságpolitikában (ENP) érintett országok és bármely vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban meghatározott feltételek szerint más országok előtt.

(23)

A program céljainak eléréséhez való hozzájárulás érdekében elő kell segíteni a programban részt nem vevő harmadik országokkal való megfelelő kapcsolatok kialakítását, figyelemmel az ezen országok és az Unió között hatályban lévő vonatkozó megállapodásokra. Ennek keretében az Unió egészségügyi rendezvényeket szervezhet, vagy harmadik országok a kölcsönös érdekű területeken a programban finanszírozott tevékenységekhez képest kiegészítő tevékenységeket folytathatnak, de a program keretében pénzügyi hozzájárulást nem kaphatnak.

(24)

Az uniós és nemzetközi szintű tevékenységek eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében és a program végrehajtása céljából együttműködést kell kialakítani az olyan megfelelő nemzetközi szervezetekkel, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak szakosodott szervezetei, különösen a WHO, valamint az Európa Tanács és az OECD.

(25)

A program időtartama hét év annak érdekében, hogy összhangban legyen a 1311/2013/EU tanácsi rendeletben (18) megállapított többéves pénzügyi keret időtartamával. Ez a rendelet meghatározza a program teljes tartamára vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amelynek az éves költségvetési eljárás keretében a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (19) 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási összeget kell jelentenie az Európai Parlament és a Tanács számára.

(26)	A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 54. cikkének megfelelően ez a rendelet biztosítja a jogalapot a tevékenységek és a program végrehajtása számára.

(27)

Az adott szervek működéséhez a program keretében nyújtott pénzügyi támogatás folyamatossága érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a 2014-es éves munkaprogramban a támogatott tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó költségeket támogathatónak tekintse még abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél,

(28)	AE rendeletnek az éves munkaprogramok révén történő végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (21) megfelelően kell gyakorolni.

(29)

A programot az átláthatóság elvének teljes mértékű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A költségvetési forrásokat a program időtartama alatt kiegyensúlyozottan kell elosztani a program különböző célkitűzései között, figyelembe véve az egészségfejlesztésre gyakorolt várható előnyöket. A program konkrét célkitűzéseivel kapcsolatos és egyértelmű uniós hozzáadott értéket teremtő megfelelő intézkedéseket kell kiválasztani és a programból finanszírozni. Az éves munkaprogramoknak a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően meg kell határozniuk különösen a potenciális kedvezményezettekre vonatkozó fő kiválasztási kritériumokat, így biztosítandó, hogy azok rendelkezzenek a program keretében finanszírozott tevékenységek végrehajtásához szükséges pénzügyi és operatív kapacitással, illetve adott esetben a függetlenségük alátámasztásához szükséges bizonyítékokkal.

(30)

A program értékét és hatását folyamatosan figyelemmel kell kísérni és értékelni kell. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy a program célkitűzéseinek az elérése hosszabb időt vehet igénybe, mint a program időtartama. A program időtartamának felénél, de legkésőbb 2017. június 30-ig félidős értékelő jelentést kell készíteni annak felmérésére, hogy hogyan alakul a program tematikus prioritásainak a megvalósítása.

(31)

Annak érdekében, hogy a program teljes mértékben alkalmazhassa a megvalósításáról szóló félidős értékelő jelentésben szereplő megállapításokat, továbbá hogy lehetővé tegye a célkitűzéseinek eléréséhez esetlegesen szükséges kiigazítások megtételét, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben meghatározott tematikus prioritások bármelyikének e rendeletből való törlése vagy e rendelet új tematikus prioritásokkal való kiegészítése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(32)

A programban való igazságos részvétel lehetővé tétele érdekében alapvető fontosságú a nemzeti hatóságok együttműködése, azaz hogy megosszák az információkat a potenciális jelentkezőkkel, a program által létrehozott új ismereteket pedig közvetítsék a nemzeti egészségügyi ágazatokban érdekelt különböző felek számára. Ezért a tagállamoknak nemzeti kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük az említett tevékenységek támogatására.

(33)	A rendelet alkalmazása során a Bizottságnak konzultációt kell folytatnia az érintett szakértőkkel, beleértve a nemzeti kapcsolattartó pontokat is.

(34)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklus alatt arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben a szankciók alkalmazását.

(35)

Biztosítani kell az átmenetet a program és az általa felváltott előző program között, különösen az előző program igazgatására vonatkozó olyan többéves rendelkezések tekintetében, mint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása. 2021. január 1-jétől a technikai és adminisztratív segítségnyújtási előirányzatoknak szükség esetén fedezniük kell a 2020 végéig még be nem fejezett tevékenységek irányításával kapcsolatos költségeket.

(36)

Mivel e rendelet általános céljait, nevezetesen azt, hogy az uniós lakosság egészségének javítása és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az egészségfejlesztés, az egészségügyi innováció ösztönzése, az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának növelése és az uniós polgároknak a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelme révén kiegészítse, támogassa és hozzáadott értékkel gazdagítsa a tagállamok szakpolitikáit, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(37)	Ez a rendelet az 1350/2007/EK határozat helyébe lép. Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(38)

Helyénvaló biztosítani, hogy az egészségügy területére vonatkozó előző program (2008–2013) és e program közötti átmenetre zökkenőmentesen és megszakítás nélkül kerüljön sor, továbbá a program időtartamát célszerű összehangolni a 1311/2013/EU, Euratom rendelettel. Ezért a programot 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A program létrehozása

Ez a rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza az egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési programot (a továbbiakban: a program).

2. cikk

Általános célkitűzések

A program általános célja, hogy az európai uniós polgárok egészségének javítása és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az egészségfejlesztés, az egészségügyi innováció ösztönzése, az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának növelése és az uniós polgároknak a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelme révén kiegészítse, támogassa és hozzáadott értékkel gazdagítsa a tagállamok szakpolitikáit.

II. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

3. cikk

Konkrét célkitűzések és mutatók

A 2. cikkben említett általános célkitűzéseket az alábbi konkrét célkitűzések révén kell elérni:

Az egészségfejlesztés, a betegségmegelőzés, valamint az egészséges életmódnak kedvező környezet előmozdítása érdekében: a különösen az életmódtól függő főbb kockázati tényezők kezelése révén költséghatékony egészségfejlesztő és betegségmegelőző intézkedések tudományos eredményeken alapuló és helyes gyakorlatainak a felismerése, terjesztése és alkalmazásának elősegítése, hangsúlyt fektetve az uniós hozzáadott értékre.

E célkitűzés elérésének a mérőszáma főként azon tagállamok számának a növekedése, amelyek részt vesznek az egészségfejlesztésben és a betegségmegelőzésben, és a tagállamokban a megfelelő szinteken meghozott intézkedések és tevékenységek keretében tudományos eredményeken alapuló és helyes gyakorlatokat alkalmaznak.

Az uniós polgároknak a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelme érdekében: koherens megközelítések meghatározása és kidolgozása, valamint alkalmazásuk előmozdítása az egészségügyi veszélyhelyzetekre való jobb felkészültség és a reagálás jobb koordinációja érdekében.

E célkitűzés elérésének a mérőszáma főként a koherens megközelítéseket saját készültségi terveik kialakítása során alkalmazó tagállamok számának a növekedése.

A közegészségügyi kapacitásépítés támogatása és az innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszerek létrejöttéhez való hozzájárulás érdekében: uniós szintű eszközök és mechanizmusok meghatározása és kidolgozása az emberi és pénzügyi erőforráshiányok kezelése, valamint az innovációk önkéntes alkalmazásának elősegítése céljából a közegészségügyi beavatkozási és megelőzési stratégiák keretében.

E célkitűzés elérésének a mérőszáma főként a tanácsadások és az olyan tagállamok számának a növekedése, amelyek alkalmazzák a meghatározott eszközöket és mechanizmusokat annak elősegítése céljából, hogy egészségügyi rendszereikben tényleges eredmények szülessenek.

Annak elősegítése érdekében, hogy az uniós polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátásokat vehessenek igénybe: a konkrét betegségekre vonatkozó orvosi szakértelem és információk hozzáférhetőségének növelése a nemzeti határokon túl, a kutatási eredmények felhasználásának könnyebbé tétele, valamint az egészségügyi ellátás minőségének és a betegbiztonságnak a javítását célzó eszközök kidolgozása egyebek mellett az egészségügyi ismeretek növelését célzó intézkedésekkel.

E célkitűzés elérésének a mérőszáma főként a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (22) összhangban létrehozott európai referenciahálózatok (európai referenciahálózatok) számának növekedése; az európai referenciahálózatokhoz csatlakozó egészségügyi szolgáltatók és szakértői központok számának növekedése; továbbá a kidolgozott eszközöket alkalmazó tagállamok számának a növekedése.

4. cikk

Támogatásra jogosult tevékenységek

A program konkrét célkitűzéseit az I. mellékletben felsorolt tematikus prioritásokkal összhangban lévő és a 11. cikkben említett éves munkaprogramok útján megvalósított tevékenységek révén kell elérni.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Finanszírozás

A program végrehajtására előirányzott pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozóan folyó árakon 449 394 000 EUR.

Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi kereten belül.

6. cikk

Harmadik országok részvétele

A program költségtérítési alapon nyitva áll harmadik országok, nevezetesen az alábbiak előtt:

a csatlakozó országok, a tagjelöltek és az előcsatlakozási stratégia előnyeiben részesülő potenciális tagjelöltek a vonatkozó keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban létrehozott uniós programokban a részvételükre vonatkozóan meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek megfelelően;

b)	az EFTA/EGT-országok az EGT-megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően;

c)	a szomszédos országok és az európai szomszédságpolitikában a vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően érintett országok;

d)	más országok a vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően.

7. cikk

A támogatások típusai

(1) A 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően az Unió pénzügyi hozzájárulásainak formája pénzügyi támogatás vagy közbeszerzés, vagy a program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges bármely más támogatási forma.

(2) Az alábbiak finanszírozására lehet pénzügyi támogatást nyújtani:

a tagállamok egészségügyért felelős illetékes hatóságai vagy a programban a 6. cikk szerint részt vevő harmadik országok, vagy az említett illetékes hatóságok által megbízott, egyénileg vagy hálózatot alkotva fellépő, a 8. cikk (1) bekezdésében említett állami és nem kormányzati szervek által társfinanszírozott, egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységek;

a 8. cikk (1) bekezdésében említett más közigazgatási, nem kormányzati vagy magánszervek – beleértve az egészségügy területén tevékenykedő nemzetközi szervezeteket is – által társfinanszírozott, egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkező, az éves munkaprogramokban kifejezetten előírt és kellően indokolt tevékenységek; az egészségügy területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek esetében adott esetben nincs szükség előzetes ajánlati felhívásra;

c)	a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelő nem kormányzati szervek működése, amennyiben pénzügyi támogatásra van szükség a program egy vagy több konkrét célkitűzésének az eléréséhez.

(3) Az Unió által nyújtott pénzügyi támogatások nem haladhatják meg a program valamely célkitűzésére vonatkozó tevékenység elszámolható költségeinek a 60 %-át vagy nem kormányzati szerv esetében a működés költségeinek a 60 %-át. Kivételes hasznosság esetében az uniós hozzájárulás az elszámolható költségek akár 80 %-a is lehet.

A (2) bekezdés a) pontjában említett tevékenységek esetében a kivételes hasznosság egyebek között akkor tekintendő megvalósultnak, ha:

a)	a javasolt tevékenység költségvetésének legalább 30 %-át olyan tagállamok számára irányozzák elő, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 %-át; és

b)	a tevékenységben legalább tizennégy résztvevő ország szervei vesznek részt, amely országok közül legalább négy olyan ország, amelynek az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 %-át.

(4) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 130. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a Bizottság kellően indokolt esetben és a 2014-es éves munkaprogramban a támogatott tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó költségeket 2014. január 1-jétől támogathatónak tekintheti még abban az esetben is, ha azok a támogatási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél.

8. cikk

Támogatásra jogosult kedvezményezettek

(1) A 7. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett tevékenységek támogatásait jogszerűen létrehozott szervezetek, közhatóságok, közigazgatási szervek, különösen kutatási és egészségügyi intézmények, egyetemek és felsőoktatási intézmények számára lehet odaítélni.

(2) A 7. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett szervezetek működéséhez nyújtott támogatásokat olyan szervezeteknek lehet odaítélni, amelyek az alábbi kritériumok mindegyikét teljesítik:

a)	ipari, kereskedelmi és üzleti vagy egyéb érdekeltség miatt összeférhetetlen szervezetektől független nem kormányzati, nonprofit szervezetek;

b)	a közegészségügy területén működnek, hatékony szerepet játszanak az uniós szintű civil párbeszéd folyamataiban, és a program konkrét célkitűzései közül legalább egyet szolgálnak;

c)	uniós szinten és legalább a tagállamok felében tevékenykednek, és földrajzi szempontból az Unió területét kiegyensúlyozottan lefedik.

9. cikk

Adminisztratív és technikai segítségnyújtás

A program számára előirányzott pénzügyi keretösszeg fedezheti a program irányításához és a célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, felügyeleti, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységekhez tartozó költségeket is, különösen a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek kiadásait, beleértve az Unió politikai prioritásainak a vállalati kommunikációját, amennyiben azok a program általános célkitűzéseihez kapcsolódnak, az információcserére összpontosító információs technológiai hálózatokhoz tartozó kiadásokat, továbbá a Bizottság által a program irányítására fordított technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadásokat.

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

10. cikk

Végrehajtási módszerek

A Bizottság felel a programnak a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott irányítási módokkal összhangban történő végrehajtásáért.

11. cikk

Éves munkaprogramok

(1) A Bizottság a programot éves munkaprogramok kidolgozásával hajtja végre a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek és az e rendelet II. mellékletében foglalt kritériumoknak megfelelően.

(2) A Bizottság végrehajtási aktus útján fogadja el az éves munkaprogramokat, amelyeknek meg kell határozniuk többek között a végrehajtandó intézkedéseket, ideértve a pénzügyi források indikatív elosztását is. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) A program végrehajtása során a Bizottság a tagállamokkal együtt biztosítja a személyes adatok védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályoknak való teljes megfelelést, valamint adott esetben az ilyen adatok bizalmasságának és biztonságának biztosítását célzó mechanizmusok bevezetését.

12. cikk

Összhang és egymást kiegészítő jelleg más szakpolitikákkal

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja az összhangot és az egymást kiegészítő jelleget a program, illetve az Unió – többek között az érintett uniós ügynökségek – egyéb szakpolitikái, eszközei és intézkedései között.

13. cikk

Felügyelet, értékelés és az eredmények terjesztése

(1) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben, a program célkitűzéseinek és mutatóinak fényében felügyeli a program keretében végrehajtott tevékenységeket, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegére vonatkozó, rendelkezésre álló információkat is. A Bizottság erről jelentést tesz a 17. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak, és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2) A Bizottság kérésére a tagállamok megküldik a rendelkezésükre álló információkat a program végrehajtásáról és hatásairól. Ennek az információkérésnek arányosnak kell lennie, és nem növelheti szükségtelen mértékben a tagállamok adminisztratív terheit.

(3) A program időtartamának felénél, de legkésőbb 2017. június 30-án a Bizottság félidős értékelő jelentést készít a program célkitűzéseinek eléréséről az 1. mellékletben meghatározott tematikus prioritások megvalósításának helyzetéről, valamint az erőforrások felhasználásának hatékonyságáról és a program uniós hozzáadott értékéről annak érdekében, hogy dönteni lehessen a tematikus prioritások megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről, és a jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A félidős értékelő jelentésben ezenkívül ki kell térni arra, hogy hol van lehetőség egyszerűsítésre, a program belső és külső összhangjára, arra, hogy a célkitűzések továbbra is relevánsak-e, valamint a tevékenységek hozzájárulására az EUMSZ 168. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez. A félidős értékelő jelentésnek továbbá figyelembe kell vennie az előző program hosszú távú hatására vonatkozó értékelési eredményeket.

A félidős értékelő jelentésben a Bizottság különösen a következőket tünteti fel:

a)	ha a program célkitűzéseivel összhangban a program időtartamán belül az I. mellékletben felsorolt egy vagy több tematikus prioritást nem lehet végrehajtani és megvalósítani;

b)	ha az értékelés során azonosításra került egy vagy több olyan konkrét, jelentős tematikus prioritás, amely nem szerepel az I. mellékletben foglalt felsorolásban, azonban amely a program általános és konkrét célkitűzéseinek megvalósítása érdekében vált szükségessé;

c)	az a) és b) pontban említett megállapítások indokolása.

A program hosszú távú eredményét és hatásainak fenntarthatóságát is értékelni kell, hogy az értékelés eredménye felhasználható legyen egy későbbi program megújításával, módosításával vagy felfüggesztésével kapcsolatos döntésnél.

(4) A Bizottság az e rendelet alapján végrehajtott intézkedések eredményeit nyilvánosságra hozza, és biztosítja azok széles körű terjesztését az Unióban az egészségügyi helyzet javítása érdekében.

14. cikk

A félidős értékelő jelentést követő intézkedések

(1) Amennyiben a félidős értékelő jelentés azt állapítja meg, hogy a program célkitűzéseivel összhangban és a program időtartamán belül egy vagy több tematikus prioritást nem lehet végrehajtani és megvalósítani, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően –2017. augusztus 31-ig – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egy vagy több tematikus prioritásnak az I. mellékletből való törlése tekintetében. Az egy vagy több tematikus prioritás törlésére vonatkozóan a program teljes időtartama alatt csupán egyetlen, 18. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus léphet hatályba.

(2) Amennyiben a félidős értékelő jelentés azonosít egy vagy több olyan konkrét, jelentős tematikus prioritást, amely nem szerepel az I. mellékletben foglalt felsorolásban, azonban amely a program általános és konkrét célkitűzéseinek megvalósítása érdekében vált szükségessé, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően –2017. augusztus 31-ig – felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az I. melléklet egy vagy több tematikus prioritással történő kiegészítése tekintetében. A tematikus prioritásnak a program időtartama alatt megvalósíthatónak kell lennie. A melléklet egy vagy több tematikus prioritással történő kiegészítésére vonatkozóan a program teljes időtartama alatt csupán egyetlen, 18. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus léphet hatályba.

(3) A tematikus prioritások törlésének és azok újabbakkal történő kiegészítésének összhangban kell lennie a program általános célkitűzéseivel és a vonatkozó konkrét célkitűzéseivel.

15. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pontok

A tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontokat jelölnek ki, amelyek segítik a Bizottságot a program előmozdításában, valamint adott esetben a program eredményének és a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően a program hatásaira vonatkozóan rendelkezésre álló információknak a terjesztésében.

16. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei a csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések, továbbá szabálytalanság feltárása esetén visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazása révén védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, és azon vállalkozóknál és alvállalkozóknál, akik e rendelet alapján uniós forrásokban részesültek.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 883/2013/EU,Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (24) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és egyéb vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet szerinti finanszírozással kapcsolatos támogatási megállapodásokkal, támogatási határozatokkal vagy szerződésekkel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más olyan jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

V. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 14. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 14. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A program számára előirányzott pénzügyi keretösszeg fedezheti a program és az 1350/2007/EK határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtás kiadásait is.

(2) Szükség esetén – a 2020. december 31-éig le nem záruló intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából – a 9. cikkben meghatározott kiadások fedezésére előirányzatok vehetők fel a 2020 utáni költségvetésbe.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1350/2007/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 143., 2012.5.22., 102. o.

(2) HL C 225., 2012.7.27., 223. o.

(3) Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja ( a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 11-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1786/2002/EK határozata (2002. szeptember 23.) a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról (HL L 271., 2002.10.9., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1350/2007/EK határozata ( 2007. október 23. ) az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról (HL L 301., 2007.11.20., 3. o.).

(6) A Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben (HL C 146., 2006.6.22., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról (HL L 142., 2004.4.30., 1. o.).

(9) A Bizottság 2008/721/EK határozata (2008. augusztus 5.) a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén a tudományos bizottságok tanácsadói szerkezetének kialakításáról és a 2004/210/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 241., 2008.9.10., 21. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete ( 2013. december 11. ) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104.o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete ( 2013. december 11. ) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238.o.).

(12) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

(13) A Bizottság 1278/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 9.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról (HL L 329., 2013.12.10., 13.o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185.o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1382/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 73.o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50.o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

(18) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (Hl L 347., 2013.12.20., 884.o.).

(19) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1.o.).

(24) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

I. MELLÉKLET

TEMATIKUS PRIORITÁSOK

1. Egészségfejlesztés, betegségmegelőzés, valamint az egészséges életmódnak kedvező környezet előmozdítása azon elv figyelembevételével, hogy az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikában érvényesüljenek.

1.1.

Mindenekelőtt az alkoholfogyasztással és a táplálkozással kapcsolatos uniós stratégiákkal összhangban álló költséghatékony egészségfejlesztő és betegségmegelőző intézkedések, így többek között az olyan, például a dohányzással és a passzív dohányzással, a káros alkoholfogyasztással, az egészségtelen táplálkozási szokásokkal, valamint a testmozgás hiányával, mint kockázati tényezőkkel foglalkozó, tudományos eredményeken alapuló és helyes gyakorlatok cseréjét támogató tevékenységek, amelyek figyelembe veszik a mögöttes – például a társadalmi vagy környezeti jellegű – tényezők közegészségügyi vonatkozásait, hangsúlyt fektetve az uniós hozzáadott értékre.

1.2.

Olyan intézkedések, amelyek kiegészítik a tagállamok által a kábítószer-fogyasztással összefüggő egészségkárosodás csökkentése érdekében végzett tevékenységeket, többek között a felvilágosítást és a megelőzést.

1.3.

A fertőző betegségekre – például a HIV-fertőzésre/AIDS-betegségre, a tuberkulózisra és a hepatitis-re – történő hatékony válaszadás támogatása a tényeken alapuló és helyes gyakorlatok felismerése, terjesztése és alkalmazásuk elősegítése révén a költséghatékony megelőzés, diagnózis, kezelés és gondozás érdekében.

1.4.

A krónikus betegségek – így a rák, az életkorfüggő és a neurodegeneratív betegségek – megelőzésével és az azokra való reagálás javításával kapcsolatos Unión belüli együttműködés és hálózatépítés támogatása a tudás és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint az olyan közös tevékenységek kialakítása révén, amelyek a megelőzésre, a korai felismerésre és a betegségkezelésre (többek között az egészségügyi ismeretekre és az önmenedzselésre) irányulnak. A rákkal kapcsolatos, már elvégzett munka nyomán további tevékenységek végzése, ideértve a rákkal szembeni fellépést célzó európai partnerség keretében javasolt megfelelő tevékenységeket is.

1.5.

A dohánytermékek, azok reklámja és a forgalmazása területén hatályos uniós jogszabályokban előírt vagy végrehajtásukhoz hozzájáruló intézkedések. Ezen intézkedések között lehetnek a fenti jogszabályok végrehajtását, alkalmazását, nyomon követését és felülvizsgálatát célzó tevékenységek.

1.6.

Az egészségügyi információs és tudásrendszer előmozdítása a tényeken alapuló döntéshozatalhoz való hozzájárulás érdekében, beleértve a már meglévő eszközök alkalmazását, valamint adott esetben az egységes egészségügyi tájékoztatás és az egészségügyi ellenőrzési eszközök továbbfejlesztését, az egészségügyi adatok gyűjtését és elemzését, valamint a program eredményeinek széles körű terjesztését.

2. Az uniós polgárok védelme a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szemben

2.1.

A kockázatértékelés javítása és a kockázatértékelési kapacitáshiányok felszámolása további tudományos szakértői kapacitások nyújtása és a meglevő értékelések feltérképezése révén.

2.2.

Az egészségügyi veszélyek elhárításához használt kapacitások kiépítésének támogatása a tagállamokban, adott esetben együttműködve többek között a szomszédos országokkal: a készültség és a reagálás megtervezése – a globális kezdeményezéseket, az általános és egyedi készültségtervezés elemeit, a közegészségügyi reagálással való koordinációt, valamint az oltásra vonatkozó, nem kötelező megközelítéseket figyelembe véve és azokkal összhangban; a globális népességmozgásokból adódó egyre nagyobb egészségügyi fenyegetések kezelése; a veszélyhelyzeti védelmi intézkedésekre, a tájékoztatásra és a helyes gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások kialakítása; az egészségügyi ellenintézkedésekkel kapcsolatos közös beszerzések, valamint az önkéntes mechanizmusok – többek között az optimális átoltottság bevezetése a fertőző betegségek visszatérése elleni hatékony fellépés érdekében – kereteiben való közreműködés; koherens kommunikációs stratégiák kialakítása.

2.3.

A fertőző betegségek és más – többek között a biológiai és vegyi katasztrófák, környezeti vagy éghajlatváltozás által okozott – egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos hatályos uniós jogszabályokban előírt, vagy a végrehajtásukhoz hozzájáruló intézkedések. Ezen intézkedések között lehetnek a fenti jogszabályok végrehajtását, alkalmazását, felügyeletét és felülvizsgálatát megkönnyítő tevékenységek.

2.4.

3. Hozzájárulás az innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszerekhez

3.1.

Az önkéntes tagállami együttműködés támogatása az egészségügyi technológiáknak a 2011/24/EU irányelv által létrehozott egészségügyi technológiák értékelésének (HTA) hálózata révén végrehajtott értékelése kapcsán. Az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (1) elfogadott Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007-2013) által támogatott kutatási projektekből és hosszabb távon a kutatási és innovációs keretprogram (Horizont 2020) keretében végrehajtott tevékenységekből származó eredmények alkalmazásának elősegítése.

3.2.

Az egészségügyi innováció és az e-egészségügy önkéntes alkalmazásának elősegítése a betegnyilvántartások és az egyéb e-egészségügyi alkalmazások átjárhatóságának növelése révén; az e-egészségüggyel kapcsolatos együttműködés támogatása az Unión belül, különösen a nyilvántartások és az e-egészségügynek az egészségügyi szakemberek általi alkalmazása tekintetében. Ez a 2011/24/EU irányelv által létrehozott e-egészségügyi önkéntes hálózatot fogja szolgálni.

3.3.

Az egészségügyi munkaerő fenntarthatóságának támogatása a létszámra, a nemek közötti egyenlőségre, a gyakorlatok körére, valamint a képzések és a megkívánt készségek – így az új információs rendszerek és egyéb fejlett technológiák alkalmazásának képessége – közti megfelelések mértékére vonatkozó eredményes egészségügyi munkaerő-előrejelzés és -tervezés kialakítása révén; az egészségügyi szakemberek (Unión belüli) mobilitásának és migrációjának nyomon követése; az eredményes munkaerő-felvételi és -megtartási stratégiák kialakítása és a kapacitások fejlesztése, megfelelően figyelembe véve a gondoskodásra szorulással és a népesség elöregedésével kapcsolatos problémákat.

3.4.

Szakmai segítségnyújtás és a bevált gyakorlatok megosztása az egészségügyi rendszerüket megreformáló tagállamok esetében egy uniós szintű szakértői bázis létrehozását szolgáló mechanizmus kialakítása révén, a közegészségügyben és az egészségügyi rendszerekben végrehajtandó hatékony és eredményes beruházásokkal és az e területet érintő innovációval kapcsolatos megalapozott, tudásalapú tanácsadás érdekében. Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007-2013) által támogatott kutatási projektekből és hosszabb távon a kutatási és innovációs keretprogram (Horizont 2020) keretében végrehajtott tevékenységekből származó eredmények alkalmazásának elősegítése.

3.5.

Az idősödő társadalom egészségügyi problémáira irányuló – többek között az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség által annak három témakörében javasolt – megfelelő tevékenységek támogatása: innováció a felismerés, megelőzés és korai diagnózis területén; innováció a gyógyítás és gondozás területén és innováció az aktív időskor és az önálló életvitel területén.

3.6.

Az orvostechnikai eszközök, a gyógyszerkészítmények és a határokon átnyúló egészségügyi ellátás területén hatályos uniós jogszabályokban előírt vagy a végrehajtásukhoz hozzájáruló intézkedések. Ezen intézkedések között lehetnek a fenti jogszabályok végrehajtását, alkalmazását, nyomon követését és felülvizsgálatát megkönnyítő tevékenységek.

3.7.

4. Annak elősegítése, hogy az uniós polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátást vehessenek igénybe

4.1.

Az európai referenciahálózat-rendszer létrehozásának támogatása, amely rendszer az olyan betegeket segíti, akik nagyon speciális ellátást igénylő betegségben szenvednek, továbbá biztosítja az erőforrások vagy a szakértelem rendkívüli koncentrációját, mint például ritka betegségek esetében, a 2011/24/EU irányelv szerint meghatározandó kritériumok alapján.

4.2.

A tagállamok, betegszervezetek és érdekelt felek támogatása uniós szinten összehangolt tevékenységek révén a ritka betegségekben szenvedők eredményes segítése érdekében. Ide tartozik a közös kritériumokon alapuló referenciahálózatok (a 4.1. pontnak megfelelően), valamint a közös kritériumokon alapuló, az egész Unióra kiterjedő információs adatbázisok és ritka betegségekre vonatkozó nyilvántartások létrehozása.

4.3.

A betegbiztonsággal és az egészségügyi ellátás minőségével kapcsolatos együttműködés erősítése, többek között az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló 2009. június 9-i tanácsi ajánlás (2) végrehajtása révén; minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje; a minőséget és a betegbiztonságot elősegítő iránymutatások és eszközök kialakítása; a biztonságra és minőségre vonatkozó információk betegek általi elérhetőségének növelése; az egészségügyi szolgáltatók és a betegek közötti visszajelzés és együttműködés javítása.

4.4.

Az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására vonatkozó cselekvési tervvel összhangban az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazásának javítása és az antimikrobiális rezisztenciát növelő eljárások csökkentése, főként a kórházakban; a fertőzések megelőzését és leküzdését célzó hatékony megelőző és higiéniai intézkedések előmozdítása; a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések terhének csökkentése, a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának biztosítása.

4.5.

Az emberi szövetek és sejtek, vér, emberi szervek, orvostechnikai eszközök, gyógyszerkészítmények alkalmazása és a határokon átnyúló egészségügyi ellátásban biztosított betegjogok területén hatályos uniós jogszabályokban előírt vagy a végrehajtásukhoz hozzájáruló intézkedések, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok hatásköreit és etikai választásait e területeken. Ezen intézkedések között lehetnek a fenti jogszabályok végrehajtását, alkalmazását, nyomon követését és felülvizsgálatát megkönnyítő tevékenységek.

4.6.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) (HL L 412., 2006.12.30., 1.o.).

(2) HL C 151., 2009.7.3., 1. o.

II. MELLÉKLET

AZ ÉVES MUNKAPROGRAMOK KIDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

A program időtartama alatt az éves munkaprogramokat az alábbi kritériumokkal összhangban kell kidolgozni:

—	mennyire relevánsak a javasolt intézkedések a 2. és 3. cikkben meghatározott célkitűzések, az I. mellékletben szereplő tematikus prioritások és az „Együtt az egészségért”uniós egészségügyi stratégia szempontjából;

—	milyen uniós hozzáadott értéket képviselnek a javasolt intézkedések az I. mellékletben szereplő tematikus prioritásokkal összhangban;

—	mennyire relevánsak a javasolt intézkedések a közegészségügy szempontjából, ami az egészségfejlesztést, a betegségmegelőzést, az uniós polgárok egészségügyi veszélyektől való védelmét és az egészségügyi rendszerek teljesítményének javítását illeti;

—	mennyire relevánsak a javasolt intézkedések az egészségügy területén elfogadott uniós jogszabályok végrehajtásának támogatása szempontjából;

—	mennyire megfelelő a javasolt intézkedések földrajzi hatóköre;

—	mennyire kiegyensúlyozott a költségvetési források elosztása a program különböző célkitűzései között, az egészségfejlesztésre gyakorolt várható előnyeiket is figyelembe véve;

—	megfelelően lefedik-e az éves munkaprogramok az I. mellékletben szereplő tematikus prioritásokat.

2014.3.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/14

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 283/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményeire (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A távközlési hálózatok és szolgáltatások egyre inkább internetalapú infrastruktúrákká válnak, amelyekben a széles sávú hálózatok és a digitális szolgáltatások szorosan összefonódnak. Az internet egyre inkább a kommunikáció, a szolgáltatások, az oktatás, a társadalmi és a politikai életben való részvétel, a kulturális tartalomközlés és az üzleti élet meghatározó eszközévé válik. Éppen ezért a társadalmi és gazdasági növekedés, a versenyképesség, a társadalmi befogadás és a belső piac szempontjából nélkülözhetetlen, hogy Európa egészében széles körben elterjedt legyen a nagy sebességű, biztonságos internet-hozzáférés és a közérdekű digitális szolgáltatás.

(2)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén elfogadta a Bizottság 2010. augusztus 26-i közleményét az európai digitális menetrendről, amelyben kijelölte azt az utat, amelyen haladva az információs és kommunikációs technológiák társadalmi és gazdasági lehetőségei a legteljesebb mértékben kihasználhatók. A menetrend arra hivatott, hogy – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez nélkülözhetetlen, valódi digitális egységes piac kialakulása érdekében – ösztönözze a versenyképes, nagy sebességű internet-infrastruktúrának és az internetalapú digitális szolgáltatásoknak a keresletét és kínálatát.

(3)

Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghatározza, hogy milyen feltételek, módszerek és eljárások keretében nyújtható uniós pénzügyi támogatás a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúrák ágazatában a transzeurópai hálózatok számára. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz körébe tartozó ágazatokban hasonlóak a kihívások és a lehetőségek, ezért a szinergiák jelentős körét lehet kiaknázni, ideértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből történő finanszírozás összekapcsolását egyéb forrásokból származó finanszírozással.

(4)

Már ma is nagy számban állnak rendelkezésre olyan, határokon átnyúló digitális szolgáltatások, amelyek az uniós szakpolitikákat támogatva lehetővé teszik az európai közigazgatási szervek közötti adatcserét. Fontos, hogy a javasolt új megoldások kiaknázzák a más európai kezdeményezések keretében megvalósult megoldásokat, elkerüljék a párhuzamosságokat, és biztosítsák a különböző kezdeményezések és szakpolitikák – például a 2009/922/EK európai parlamenti és a tanácsi határozattal (5), létrehozott ISA-program az 1286/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott (6) Fiscalis program és az 1291/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont 2020 – megközelítéseinek és megoldásainak koordinációját és egymáshoz igazítását. Hasonlóan fontos, hogy a megoldások megfeleljenek az elfogadott nemzetközi és/vagy európai szabványoknak vagy az átjárhatóságra vonatkozó – mindenekelőtt az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban a Bizottság által meghatározott – nyílt specifikációknak, és más releváns specifikációknak és irányadó rendelkezéseknek, mint például az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai átjárhatósági keret (EIF).

(5)	A nagy sebességű, széles sávú hálózatok kialakítása európai műszaki szabványok mentén történik majd. Ahhoz, hogy az Unió az élen járó újító szerepét tölthesse be a távközlési iparban, uniós kutatási és fejlesztési programokra, valamint a szabványosítási eljárások fokozott ellenőrzésére van szükség.

(6)

A Versenyképességi és Innovációs Program (9) által társfinanszírozott, több tagállamot felölelő, olyan nagyszabású kísérleti projekteknek, mint a PEPPOL, a STORK, az epSOS, az eCODEX vagy a SPOCS, sikerült kulcsfontosságú határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat érvényre juttatniuk a belső piacon, olyan közös építőelemekre építve, amelyeket az eSENS projekt foglal egybe. Ezek a kísérleti projektek már elérték vagy a közeljövőben el fogják érni a megvalósításhoz szükséges kiforrottságot. Már meglévő közös érdekű projektek bizonyították az európai szintű fellépés egyértelmű hozzáadott értékét az olyan területeken, mint például a kulturális örökség (Europeana), a gyermekvédelem (Safer Internet) és a szociális biztonság (EESSI); ezenkívül más területek, így például a fogyasztóvédelem vonatkozásában is született javaslat hasonló projektre (ODR).

(7)

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák tekintetében az építőelemeknek előnyt kell élvezniük egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal szemben, mivel az előbbiek az utóbbiak előfeltételét képezik. A digitális szolgáltatási infrastruktúráknak többek között európai hozzáadott értéket kell teremteniük és létező igényeket kell kielégíteniük. Ezen túlmenően mind műszakilag, mind pedig a működés tekintetében megfelelően kiforrottaknak kell lenniük ahhoz, hogy bevezethetők legyenek; ezt a kellő érettséget mindenekelőtt sikeres kísérleti projektnek kell demonstrálnia. A digitális szolgáltatási infrastruktúráknak tényleges fenntarthatósági terveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatási platformok az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretén túl is működhessenek közép-, illetve hosszú távon. Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatást ezért lehetőség szerint idővel fokozatosan meg kell szüntetni, és adott esetben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől eltérő más finanszírozási forrásokat kell mobilizálni.

(8)

Fontos, hogy finanszírozásban részesüljenek azok a digitális szolgáltatási infrastruktúrák, amelyek szükségesek az uniós jog szerinti jogi kötelezettségek teljesítéséhez és/vagy amelyek olyan építőelemeket fejlesztenek ki vagy bocsátanak rendelkezésre, amelyek nagy hatással lehetnek az Európa-szerte nyújtott közszolgáltatások fejlődésére, hogy ezáltal egyszerre több digitális szolgáltatási infrastruktúra létrehozását is támogassuk, és idővel fokozatosan egy európai átjárhatósági ökoszisztémát alakítsunk ki. Ebben az összefüggésben a jogi kötelezettségek olyan konkrét rendelkezéseket jelentenek, amelyek digitális szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztését vagy használatát írják elő, illetve olyan eredményeket követelnek meg, amelyeket csak európai digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal lehet elérni.

(9)

Mint jól működő digitális szolgáltatási infrastruktúrák, az Europeana és a Safer Internet for Children (a biztonságos és gyermekbarát internetet célzó program) a finanszírozás tekintetében elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Így különösen, az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (10) meghatározott, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben biztosítani kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz más uniós programokból nyújtott uniós finanszírozás folyamatosságát, hogy megszakítás nélkül és sikeresen lehessen ugyanolyan szintű szolgáltatást nyújtani, mint a jelenlegi finanszírozási rendszer keretében. A Tanács a 2012. május 10-i következtetéseiben (11) hangsúlyozta annak rendkívüli fontosságát, hogy az Europeana hosszú távon életképes legyen, a kormányzás és a finanszírozás tekintetében is.

(10)

Biztonságos, inkluzív és pozitív online környezetet kell biztosítani a gyermekek és a fiatalok számára. A gyermekjogok online környezetben történő védelmére és előmozdítására irányuló alapvető intézkedésként biztosítani kell, hogy a „Biztonságosabb internet” program 2014 után is működjön. E rendelet végrehajtása révén gondoskodni kell arról, hogy a gyermekbarát internet európai stratégiájának végrehajtása mind uniós, mind pedig tagállami szinten megfelelő pénzügyi támogatásban részesüljön, mindenekelőtt a tagállami Biztonságos Internet Központok tekintetében. Biztonságos Internet Központok tevékenységei – így a figyelemfelkeltés, a tudatosság-növelés, a gyermekeknek, szülőknek és gondviselőknek szóló, az internet gyermekbarát használatáról tájékoztató segélyvonalak és az interneten található pedofil tartalmak bejelentésére szolgáló forróvonalak működtetése – kiemelten fontos szerepet játszanak az említett stratégia megvalósításában és e stratégia sikerének előfeltételei is egyben.

(11)

A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló, jövőbeli uniós jogi aktus feladata meghatározni a kulcsfontosságú tényezők kölcsönös elismerésére vonatkozó részletes követelményeket és feltételeket, amely tényezőkre ez a rendelet a továbbiakban a digitális szolgáltatási infrastruktúrák építőelemeiként hivatkozik. Az említett jogi aktus ki fog terjedni a legfontosabb építőelemek közül többre is, így például az elektronikus azonosításra és az elektronikus aláírásra, amelyek az e rendelet mellékletében foglalt közös érdekű projektek részét képezik.

(12)

A 2009/922/EK határozatnak megfelelően megvalósított digitális szolgáltatási infrastruktúrák elősegítik a határokon és ágazatokon átnyúló elektronikus együttműködést az európai közigazgatások között. Ez viszont lehetővé teszi alapvető szolgáltatások nyújtását többek között olyan területeken, mint az elektronikus azonosítás és hitelesítés, valamint közbeszerzés, cégjegyzékek határokon átnyúló összekapcsolása, átjárható, határokon átnyúló, elektronikus egészségügyi szolgáltatások, valamint határokon átnyúló együttműködés a kiberbiztonság területén, amely hozzájárul a digitális egységes piac létrejöttéhez. A közigazgatások közötti együttműködés elérhető átjárható alapvető szolgáltatási platformok létrehozása és/vagy továbbfejlesztése révén, amelyek a meglévő közös építőelemekre építenek és/vagy további olyan építőelemeket biztosítanak, amelyek lényegesek egyéb alapvető szolgáltatási platformok és olyan kapcsolódó általános szolgáltatások fejlesztése szempontjából, amelyek a nemzeti infrastruktúrákat az alapvető szolgáltatási platformokhoz kapcsolják határokon átnyúló digitális szolgáltatások nyújtása érdekében.

(13)

A tagállamoknak ösztönözniük kell a helyi és a regionális hatóságokat a digitális szolgáltatási infrastruktúrák irányításában történő teljes körű és hatékony részvételre, és gondoskodniuk kell arról, hogy az e-kormányzati szolgáltatások határokon átnyúló biztosításával kapcsolatos közös érdekű projektek figyelembe vegyék az európai átjárhatósági keretben megfogalmazott ajánlásokat.

(14)

„A széles sávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című, 2011. július 6-i állásfoglalásában (12) az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy a széles sávú szolgáltatások kulcsfontosságúak az Unió iparának versenyképességéhez és nagyban hozzájárulnak az Unió gazdasági növekedéséhez, a társadalmi kohézióhoz és a minőségi foglalkoztatáshoz. Ha az Unió élen kíván járni az innováció, a tudás és a szolgáltatások tekintetében, be kell ruháznia az időtálló csúcstechnológiába.

(15)

A belső piac fejlődésének kulcsa a nagy sebességű, széles sávú hálózathoz hozzáféréssel rendelkező, közel 500 millió fő alkotta európai piac lehet, amely a felhasználók világméretekben is egyedülálló kritikus tömegét alkotja, és amely új lehetőségeket nyit meg valamennyi régió előtt, nagyobb értéket nyújt mindegyik felhasználónak, és lehetőséget biztosít az Uniónak arra, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon. A nagy sebességű, széles sávú hálózatok mihamarabbi kiépítése létfontosságú az uniós termelékenység fejlődése és olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be különböző ágazatokban, például az egészségügy, a gyártás és a szolgáltatóipar területén.

(16)

Az infrastruktúrában rejlő új lehetőségek, valamint az új, innovatív és átjárható szolgáltatások összekapcsolása minden bizonnyal kedvező folyamatrendszert lendít majd mozgásba azáltal, hogy ösztönzi a nagy sebességű, széles sávú kapcsolat iránti kereslet növekedését, amelyet üzleti szempontból érdemes lesz kielégíteni.

(17)	Az európai digitális menetrend előírja, hogy 2020-ig valamennyi európai polgárnak 30 Mbit/s feletti sebességű, az európai háztartások legalább felének pedig 100 Mbit/s feletti sebességű internet-hozzáféréssel kell rendelkeznie.

(18)

Tekintettel az egyre gyorsabb internet-kapcsolatot igénylő digitális szolgáltatások és alkalmazások és az azokat lehetővé tévő csúcstechnológiák dinamikus fejlődésére, az európai digitális menetrend értékelésének keretében célszerű lenne felülvizsgálni a széles sávú internet tekintetében 2020-ra kitűzött célokat, hogy az Unió a világ más gazdaságaihoz hasonlítva versenyképes széles sávú sebességet kínálhasson.

(19)	A széles sávra vonatkozó projektek egy részének még ambiciózusabbnak kell lennie és nagyobb sebesség elérésére kell törekednie, és ezzel kísérleti projektként kell szolgálnia a gyorsabb kapcsolatok és az olyan modellek tekintetében, amelyeknek elterjedésére lehetőségek mutatkoznak.

(20)

„A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című, 2013. szeptember 12-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy az európai digitális menetrend keretében 2020-ra megvalósítandó módosított célnak előretekintőnek kell lennie: arra kell törekedni, hogy az Unióban valamennyi háztartás 100 Mbit/s sebességű, és ezen belül is a háztartások fele 1 Gbit/s sebességű internet-kapcsolattal rendelkezzen.

(21)

A magánszférának vezető szerepet kell játszania a széles sávú hálózatok kiterjesztésében és modernizálásában, amelyet egy versenyképes és beruházásbarát szabályozói keret támogat. A magánbefektetések hiánya esetén a tagállamoknak kell a szükséges erőfeszítéseket megtenniük az európai digitális menetrend céljainak eléréséhez. A széles sávú szolgáltatások közforrásból történő támogatását olyan programokra vagy kezdeményezésekre kell korlátozni, amelyek egyedül a magánszféra által nem finanszírozható projektekre irányulnak, amelyet a piac hiányosságait vagy a nem eléggé kedvező befektetési helyzetet feltáró előzetes értékelés támaszt alá, összhangban a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13).

(22)

A széles sávú hálózatokhoz nyújtott pénzügyi eszközök indokolatlanul nem torzíthatják a versenyt, nem szoríthatnak ki magánbefektetéseket vagy tántoríthatják el a magánüzemeltetőket a befektetésektől. A pénzügyi eszközöknek mindenekelőtt összhangban kell lenniük az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101., 102., 106. és 107. cikkével, valamint adott esetben az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló uniós iránymutatásokkal.

(23)	A széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami finanszírozást kizárólag olyan infrastruktúrákhoz lehet felhasználni, amelyek megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak, és mindenekelőtt a versenyjognak, valamint a 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (14) összhangban.

(24)

Tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozott voltára, a pénzügyi támogatásnak uniós szintű finanszírozási mechanizmusok létrehozására kell összpontosulnia további befektetések vonzása, a többszöröző hatás elősegítése és ezáltal a magán- és az egyéb közforrások hatékony befektetési felhasználásának az elősegítése érdekében. Ez a megközelítés lehetővé teszi az üzleti és intézményi szereplők hozzájárulását jóval az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében közvetlenül elérhető finanszírozási szintet meghaladóan.

(25)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottságára tekintettel, valamint annak érdekében, hogy a digitális szolgáltatási infrastruktúrák megfelelő finanszírozásban részesüljenek, a széles sávú hálózatokra a költségvetésből előirányzott teljes összeg nem haladhatja meg a költséghatékony intézkedéshez szükséges minimumösszeget, amelyet előzetes értékeléssel kell megállapítani, figyelemmel többek között a tervezett pénzügyi eszközökre, a minimálisan hatékony projektportfólió tekintetében lehetséges tőkeáttételi hatásra, valamint a piaci feltételekre.

(26)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a széles sávú hálózatok telepítéséhez nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie az egyéb uniós programok és kezdeményezések, így például az európai strukturális és beruházási alapok által biztosított támogatást, amennyiben egy előzetes értékelés piaci hiányosságokat vagy nem eléggé kedvező befektetési helyzetet tárt fel, és az irányító hatóságok támogatás nyújtásáról hoztak döntést. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a széles sávú hálózatok telepítéséhez nyújtott pénzügyi támogatásnak mind közvetlenül, mind pedig az egyéb forrásokból – például az európai strukturális és beruházási alapokból – származó önkéntes, e célra elkülönített hozzájárulásokra vonatkozó befektetési eszköz biztosítása révén hozzá kell járulnia a tagállamok erőfeszítéseihez, lehetővé téve, hogy a tagállamok a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében a maguk javára fordíthassák az Unió által kezelt eszközök know-how-ját és nagyságrendi hatásait.

(27)

A gazdaságilag legelőnyösebb megoldások biztosítása érdekében és a korlátozott forrásokra tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében olyan projekteket kell támogatni, amelyek a konkrét projekt tekintetében legalkalmasabb technológián alapulnak, segítik az innovatív üzleti modellek előmozdítását, és komoly lehetőség mutatkozik az elterjedésükre. Amennyiben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a projektek finanszírozása önkéntes hozzájárulások révén történik – például az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve nemzeti vagy regionális támogatás révén –, a támogathatósági kritériumoknak rugalmasabbnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a támogatandó területre jellemző egyedi helyzetet és feltételeket.

(28)

Az Unió valamennyi területtípus esetében támogathatja az európai digitális menetrend céljainak eléréséhez hozzájáruló széles sávú hálózatok telepítését. Az európai digitális menetrendben kiemelt célként szerepel a digitális szakadék szűkítése és a digitális társadalmi befogadás növelése. Az Unió valamennyi, a széles sávú hálózatok területén hozott intézkedésének arra kell irányulnia, hogy választ adjon azokra a sajátos igényekre, amelyek az elővárosi, vidéki, és mindenekelőtt a gyéren lakott és kevésbé fejlett régiókban jelentkeznek, és amely régióknak szükségük van arra, hogy számukra kapcsolatot biztosítsanak. Ennek megfelelően a szigeteken, a körülzárt, hegyvidéki, távoli régiókban és a peremterületeken, ideértve a szigetországi tagállamokat is, széles sávú hálózatokat kell telepíteni, amelyek összeköttetést biztosítanak az Unió központi régióival, és/vagy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek javítják a felsorolt régiók és az Unió központi régiói közötti összeköttetések megbízhatóságát vagy teljesítményét.

(29)	A digitális egységes piac megvalósítása érdekében ösztönözni kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében végrehajtott programok és a nemzeti és regionális intézkedések összeegyeztethetőségét.

(30)

E rendelet végrehajtása során a pénzügyi támogatás módjának összhangban kell lennie az adott intézkedés jellegével. Ezért a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat illetően a más forrásból nem finanszírozható alapvető szolgáltatási platformokat közbeszerzés – vagy kivételes esetben – vissza nem térítendő támogatás formájában előnyben kell részesíteni, míg az általános szolgáltatásoknak csak korlátozott pénzügyi támogatást kell nyújtani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből. Ezenkívül az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott bármely pénzügyi támogatásnak az uniós források hatékony felhasználására kell törekednie, és ezért a széles sávú hálózatokat olyan pénzügyi eszközökkel kell támogatni, amelyek a vissza nem térítendő támogatásokénál nagyobb tőkeáttételi hatást biztosítanak.

(31)

Az e rendelet szerinti támogatásnak – az átfedések és az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése mellett – törekednie kell a mellékletben szereplő közös érdekű projektek közötti, valamint más olyan infrastruktúrákkal való szinergiák és átjárhatóság elérésére, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által támogatott közlekedési és energiaipari infrastruktúrák, a többek között a Horizont 2020 által támogatott megfelelő kutatási infrastruktúrák és az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott megfelelő infrastruktúrák.

(32)	A közös érdekű projektek pénzügyi támogatását horizontális intézkedéseknek kell kiegészíteniük, – ideértve a technikai segítségnyújtást, a keresletösztönző intézkedéseket és a koordinációt – amelyek célja az uniós támogatás hatásának a maximalizálása.

(33)	A széles sávú hálózatokra vonatkozó támogatás odaítélésekor a Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a meglévő uniós pénzügyi eszközök értékelésének eredményeit.

(34)	A Bizottságot egy, az összes tagállam képviselőiből álló szakértői csoport segíti, amelynek kikérik a véleményét, és amely hozzájárul többek között e rendelet végrehajtásának nyomon követéséhez, a tervezéshez, az értékeléshez és a végrehajtás kapcsán jelentkező problémák kezeléséhez.

(35)

A szakértői csoportnak együtt kell működnie az e rendelet végrehajtásában érintett szervekkel, vagyis a helyi és a regionális hatóságokkal, az internet-szolgáltatókkal, a nyilvános hálózatok rendszergazdáival és az alkatrészgyártókkal, továbbá a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC).

(36)

Az 1316/2013/EU rendelet létrehozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságát, amely a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) értelmében vett bizottságnak minősül. Az 1316/2013/EU rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően éves és többéves munkaprogramokat fogadjon el többek között a távközlési ágazat vonatkozásában, amely utóbbi e rendelet tárgyát képezi. Fontos kiemelni, hogy e tekintetben a tagállamokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságában az e rendelethez kapcsolódó kérdésekről és mindenekelőtt az éves és többéves munkaprogramok tervezeteiről folytatott megbeszélések alkalmával a távközlési infrastruktúrák ágazata szakértőinek kell képviselniük.

(37)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatok összehangolt fejlesztését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a támogatott infrastruktúrák határon átnyúló jellege és az Unió egész területére gyakorolt hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

A közlekedési-, távközlési és energia infrastruktúrák területére vonatkozó közös érdekű projektek támogatása érdekében az 1316/2013/EU rendelet meghatározza, hogy milyen feltételek, módszerek és eljárások keretében nyújtható uniós pénzügyi támogatás a transzeurópai hálózatok számára. Az említett rendelet emellett mindhárom ágazat vonatkozásában meghatározza az 1311/2013/EU, Euratom rendelet alapján rendelkezésre álló források bontását. Az 1316/2013/EU rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó. Helyénvaló ezért e rendelet időbeli hatályát az 1316/2013/EU rendelet és az 1311/2013/EU, Euratom rendelet időbeli hatályához igazítani. Ezt a rendeletet ezért 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(39)	Az 1336/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (17) hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet iránymutatásokat állapít meg a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó közös érdekű projektek időben történő megvalósítása és átjárhatósága érdekében.

(2) Ez a rendelet különösen az alábbiakról rendelkezik:

a)	a közös érdekű projektek céljai és működési prioritásai;

b)	a közös érdekű projektek meghatározása;

c)	azok a kritériumok, amelyekkel összhangban a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések – a fejlesztésük, megvalósításuk, telepítésük, összekapcsolásuk és átjárhatóságuk tekintetében – az 1316/2013/EU rendelet szerint uniós pénzügyi támogatásra jogosultak;

d)	a közös érdekű projektek finanszírozásának prioritásai.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az 1316/2013/EU rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(2) E rendelet és az 1316/2013/EU rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások szintén alkalmazandók:

a) „távközlési infrastruktúra”: széles sávú hálózatok és digitális szolgáltatási infrastruktúrák;

b) „digitális szolgáltatási infrastruktúrák”: olyan infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik a hálózati szolgáltatások elektronikus – tipikusan interneten keresztül történő – nyújtását, transzeurópai átjárható közös érdekű szolgáltatásokat nyújtva a polgárok, üzleti vállalkozások és/vagy közigazgatási szervek számára; és amelyek alapvető szolgáltatási platformokból és általános szolgáltatásokból állnak;

c) „építőelemek”: olyan digitális szolgáltatási alapinfrastruktúrák, amelyek az összetettebb digitális szolgáltatási infrastruktúrákban újrahasznosítható kulcsfontosságú tényezők;

d) „alapvető szolgáltatási platformok”: a digitális szolgáltatási infrastruktúrák központi elemei, amelyek célja a transzeurópai összekapcsolhatóság, hozzáférés és átjárhatóság biztosítása, valamint amelyek a tagállamok számára nyitva állnak és más szereplők számára is nyitva állhatnak;

e) „általános szolgáltatások”: olyan közvetítő szolgáltatások, amelyek egy vagy több nemzeti infrastruktúrát kötnek össze alapvető szolgáltatási platformmal vagy platformokkal;

f) „széles sávú hálózatok”: nagyon nagy sebességű internetkapcsolat biztosítására képes vezetékes és vezeték nélküli hozzáférési hálózatok, kiegészítő infrastruktúrák és törzshálózatok;

g) „horizontális intézkedések”: az 1316/2013/EU rendelet 2. cikke 6. és 7. pontjában meghatározott tanulmányok és programtámogató intézkedések.

3. cikk

Célok

(1) A közös érdekű projekteknek hozzá kell járulniuk az 1316/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott általános célkitűzések eléréséhez.

(2) Az általános célok mellett a közös érdekű projekteknek az alábbi konkrét célok közül egynek vagy többnek a megvalósítására is törekedniük kell:

a)	gazdasági növekedés, a belső piac teljes körű megvalósításának és működésének támogatása az európai gazdaság, így többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének támogatása érdekében;

a polgárok, az üzleti vállalkozások és a közigazgatási szervek mindennapi életének javítása minden szinten, a következők elősegítése révén: széles sávú hálózatok, a nemzeti, regionális és helyi széles sávú hálózatok összekapcsolása és átjárhatósága, az e hálózatokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés és a digitális társadalmi befogadás.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett célok eléréséhez az alábbi működési prioritásoknak kell hozzájárulniuk:

a)	a transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák átjárhatósága, összekapcsolhatósága, fenntartható telepítése, működése és fejlesztése, valamint európai szintű koordinációja;

b)	olyan eredményes magán- és közbefektetések, amelyek ösztönzik a széles sávú hálózatok telepítését és modernizálását, és hozzájárulnak az európai digitális menetrendben a széles sávú hálózatok tekintetében megfogalmazott célok eléréséhez.

4. cikk

Közös érdekű projektek

(1) A közös érdekű projektek különösen:

a)	átjárható és lehetőség szerint nemzetközileg kompatibilis olyan alapvető szolgáltatási platformok létrehozását és/vagy javítását célozzák, amelyek a digitális szolgáltatási infrastruktúrákra irányuló általános szolgáltatásokkal járnak együtt;

b)	hatékony befektetési eszközt biztosítanak a széles sávú hálózatok számára, új befektetői köröket és projektgazdákat vonzanak és ösztönzik az innovatív projektek és üzleti modellek elterjedését.

(2) A közös érdekű projektek a teljes folyamatot magukban foglalhatják, azaz a megvalósíthatósági tanulmányokat, a végrehajtást, a folyamatos működést és fejlesztést, az összehangolást és az értékelést egyaránt.

(3) A közös érdekű projekteket horizontális intézkedések támogathatják.

(4) A közös érdekű projektek és az azokhoz hozzájáruló intézkedések további leírása a mellékletben található.

5. cikk

A támogatás módjai

(1) A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén az alapvető szolgáltatási platformokat elsősorban az Unió hozza létre, míg az általános szolgáltatásokat az adott alapvető szolgáltatási platformokhoz kapcsolódó felek biztosítják. A széles sávú hálózatokba való beruházásoknak túlnyomóan a magánszférából kell érkezniük, és versenyképes, befektetésbarát szabályozói környezet révén elő kell segíteni azokat. Széles sávú hálózatokhoz közforrásból származó támogatás csak a piac hiányosságai és nem eléggé kedvező befektetési helyzet esetében nyújtható.

(2) Kívánatos, hogy a tagállamok és a közös érdekű projekt végrehajtásáért felelős, illetve a projekt megvalósításához hozzájáruló egyéb szervek hozzák meg a közös érdekű projektek végrehajtásának elősegítéséhez szükséges intézkedéseket. Az adott tagállam területéhez kapcsolódó közös érdekű projekt végrehajtására vonatkozó végső döntés az adott tagállam jóváhagyása után hozható meg.

(3) A közös érdekű projektekhez hozzájáruló, az e rendelet 6. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő intézkedések az 1316/2013/EU rendeletben foglalt feltételek mellett és az ugyanezen rendelet szerint elérhető eszközök keretében jogosultak uniós pénzügyi támogatásra. A pénzügyi támogatás nyújtására az Unió által elfogadott vonatkozó szabályok és eljárások, az e rendelet 6. cikkében foglalt finanszírozási prioritások és az erőforrások rendelkezésre állása szerint kerül sor, figyelemmel a kedvezményezettek sajátos igényeire.

(4) A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogatásának

a)	közbeszerzés; és/vagy

b)	vissza nem térítendő támogatás révén kell történnie.

(5) A széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogatásának

az 1316/2013/EU rendeletben meghatározott olyan pénzügyi eszközök révén kell történnie, amelyek az 1316/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően nyitottak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyéb részeiből, egyéb eszközökből, programokból és uniós költségvetési tételekből, tagállamoktól, így többek között a regionális és helyi hatóságoktól, valamint bármely más befektetőktől, köztük magánbefektetőktől érkező további hozzájárulások iránt; és/vagy

b)	a nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó – akár uniós, akár nemzeti – közforrásokból nyújtott pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások együttese révén kell történnie.

(6) A horizontális intézkedések támogatásának

a)	közbeszerzés; és/vagy

b)	vissza nem térítendő támogatás révén kell történnie.

(7) A széles sávú hálózatokra szánt pénzügyi eszközökre a költségvetésből előirányzott teljes összeg nem haladhatja meg a költséghatékony támogatáshoz szükséges minimumösszeget, amelyet az 1316/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett előzetes értékelés alapján kell megállapítani.

Ez az összeg a távközlési ágazat vonatkozásában az 1316/2013/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének (b) pontjában említett pénzügyi keretösszeg 15 %-a.

(8) A széles sávú hálózatra vonatkozó, e rendelet értelmében pénzügyi támogatásban részesülő projektek legalább harmadának 100 Mbit/s fölötti szélessávú sebesség elérésére kell irányulnia.

(9) A 8. cikk (6) bekezdése szerinti jelentést követően az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálhatja az e cikk (7) bekezdésének megfelelően megállapított összeget és a projekteknek az e cikk (8) bekezdésében foglalt arányát.

(10) Amennyiben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatás az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatást és egyéb közvetlen köztámogatást egészít ki, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz intézkedései és az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatás közötti szinergiák elérését támogatni lehet a megfelelő koordinációs mechanizmus alkalmazásával.

6. cikk

Támogathatósági feltételek és finanszírozási prioritások

(1) Ahhoz, hogy a digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogathatók legyenek, valamennyi alábbi feltételnek meg kell felelniük:

a)	eléggé kiforrottak a megvalósításhoz, amit – többek között az innovációra és kutatásra vonatkozó uniós programok keretében végzett – sikeres kísérleti projektek támasztanak alá;

b)	hozzájárulnak a belső piacot támogató uniós szakpolitikákhoz és tevékenységekhez;

hozzáadott európai értéket hoznak létre adott esetben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől eltérő finanszírozási forrásokat felhasználva - a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó stratégiát és tervet tartalmaznak, és amelyek minőségét megvalósíthatósági tanulmánnyal és költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani; e stratégiát adott esetben naprakésszé kell tenni;

d)	megfelelnek az átjárhatóságra vonatkozó nemzetközi és/vagy európai követelményeknek vagy nyílt specifikációknak és iránymutatásoknak, így például az európai átjárhatósági keretnek, valamint már létező megoldásokra épülnek.

(2) A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozandó intézkedések kiválasztását, valamint finanszírozási szintjük megállapítását az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említett éves munkaprogram keretében kell elvégezni.

(3) A melléklet 1. szakaszának 1. pontjában felsorolt egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztéséhez, telepítéséhez és működéséhez elengedhetetlen és azokban bizonyíthatóan felhasználásra kerülő építőelemeknek elsődleges prioritást kell biztosítani a finanszírozás során.

(4) A melléklet 1.szakaszának 2. és 3. pontjában felsorolt egyéb, az uniós jog, szakpolitikák és programok támogatását szolgáló digitális szolgáltatási infrastruktúráknak másodlagos prioritást kell biztosítani, lehetőség szerint a már meglévő építőelemekre alapozva.

(5) Az alapvető szolgáltatási platformok támogatása prioritást élvez az általános szolgáltatásokkal szemben.

(6) Az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések és a közös érdekű projektek e rendelet mellékletében szereplő leírása alapján, valamint a rendelkezésre álló költségvetést figyelembe véve 1316/2013/EU rendelet 17. cikkében említett éves és többéves munkaprogramokban további támogathatósági és prioritási kritériumok állapíthatók meg a digitális szolgáltatási infrastruktúrákra vonatkozóan.

(7) Ahhoz, hogy a széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogathatók legyenek, valamennyi alábbi feltételnek meg kell felelniük:

a)	jelentős mértékben hozzájárulnak az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához;

b)	a projektfejlesztési és előkészítési fázisaik kellően kiforrottak és hatékony megvalósítási mechanizmusokon alapulnak;

c)	piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó befektetési helyzeteket kezelnek;

d)	nem vezetnek a piac torzulásához, illetve nem szorítják ki a magánbefektetéseket;

e)	a kérdéses földrajzi terület igényeinek a kezeléséhez a legalkalmasabbnak tekintett technológiát használják, figyelembe véve az objektív kritériumon alapuló földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezőket, valamint összhangban a technológiasemlegesség elvével;

f)	a konkrét projekt megvalósításához a legalkalmasabb technológiát használják, és ezzel párhuzamosan az adatáramlási kapacitás, az adatátviteli biztonság, a hálózat ellenállóképessége és a költséghatékonyság szempontjából a legmodernebb technológiák közötti lehető legjobb egyensúlyt kínálják;

g)	nagy elterjedési potenciállal rendelkeznek és/vagy innovatív üzleti modellekre épülnek.

(8) Az e cikk (7) bekezdésének g) pontjában említett feltételek teljesítése nem szükséges az 1316/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti további elkülönített hozzájárulásokból finanszírozott projektek esetében.

(9) A horizontális intézkedések az alábbi feltételek teljesülése esetén támogathatók:

a)	végrehajtási intézkedések megvalósítását és irányítását készítik elő és támogatják, és már meglevő vagy megjelenő végrehajtási problémákat kezelnek; vagy

b)	digitális szolgáltatási infrastruktúrák iránti új keresletet teremtenek.

7. cikk

Együttműködés a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel

(1) Az Unió annak érdekében, hogy az e rendelet által elérni kívánt célok teljesüljenek, kapcsolatot kezdeményezhet, megbeszéléseket, információcserét és együttműködést folytathat harmadik országok hatóságaival vagy bármely más szervezetével. Az egyéb célkitűzések mellett ez az együttműködés többek között az átjárhatóság előmozdítását szolgálja az Unió távközlési infrastruktúrája területén levő hálózatok és a harmadik országokban levő hasonló hálózatok között.

(2) Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai, amelyek egyben az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is tagjai, az EGT-megállapodásban foglalt feltételekkel összhangban részt vehetnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a távközlési infrastruktúrákra vonatkozó részében.

(3) Az 1316/2013/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésétől és 9. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a valamely előcsatlakozási eszközből részesülő csatlakozó államok és tagjelölt országok az Unióval aláírt megállapodásokkal összhangban részt vehetnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a távközlési infrastruktúrákra vonatkozó részében.

(4) Az EFTA-országok részvételének alkalmazásában az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletnek a távközlési infrastruktúrákra vonatkozó részét különálló programnak kell tekinteni.

8. cikk

Információcsere, nyomon követés és jelentéstétel

(1) Az 1316/2013/EU rendelet 22. cikkének harmadik albekezdése szerint kapott információk alapján a tagállamok és a Bizottság információt és legjobb gyakorlatokat cserélnek az e rendelet végrehajtása terén elért eredményekről. Adott esetben a tagállamok e folyamatba bevonnak helyi és regionális hatóságokat is. A Bizottság éves áttekintést tesz közzé ezen információkról, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Bizottság munkáját a tagállamok egy-egy képviselőjéből álló szakértői csoport segíti, amellyel a Bizottság rendszeresen konzultál. A szakértői csoport különösen az alábbiakban segíti a Bizottság munkáját:

a)	e rendelet végrehajtásának nyomon követése;

b)	a nemzeti tervek vagy adott esetben nemzeti stratégiák figyelembevétele;

c)	a munkaprogramok megvalósításának pénzügyi és technikai szinten történő értékelését célzó intézkedések meghozatala;

d)	létező vagy felmerülő projektmegvalósítási problémák kezelése;

az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkben említett éves és többéves tervek kidolgozását megelőzően stratégiai iránymutatások megfogalmazása, különös tekintettel a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések kiválasztására és visszavonására, a költségvetési bontás meghatározására, továbbá e munkaprogramok felülvizsgálatára.

(3) A szakértői csoport fontolóra vehet bármely egyéb olyan kérdést is, amely a távközlési infrastruktúrák területén a transzeurópai hálózatok fejlesztésével függ össze.

(4) A Bizottság tájékoztatja a szakértői csoportot az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkében említett éves és többéves programok végrehajtása terén elért eredményekről.

(5) A szakértői csoport együttműködik a digitális hálózatok és szolgáltatások tervezésével, fejlesztésével és irányításával foglalkozó szervezetekkel, illetve más érintett érdekelt felekkel.

A Bizottság és az e rendelet végrehajtásáért felelős egyéb szervezetek, így például az Európai Beruházási Bank, különös figyelmet szentelnek a szakértői csoport észrevételeinek.

(6) Az 1316/2013/EU rendelet félidős és utólagos értékelésével összefüggésben, az említett rendelet 27. cikkében említettek szerint, és a szakértői csoport segítségével a Bizottság jelentést tesz közzé az e rendelet végrehajtása terén elért eredményekről. A jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7) E jelentésnek értékelést kell tartalmaznia a közös érdekű projektek kidolgozása és megvalósítása terén elért eredményekről, ideértve a végrehajtásbeli késedelmek és a felmerült nehézségek ismertetését, valamint a kötelezettségvállalásokról és a kifizetésekről szóló információkat is.

(8) A Bizottság a jelentésben azt is értékeli, hogy a közös érdekű projektek hatóköre továbbra is tükrözi-e a technológiai fejlesztéseket és az innovációkat, valamint a szabályozásbeli vagy piaci és gazdasági fejleményeket és, hogy az ilyen fejleményekre és a hosszú távú fenntarthatóság szükségességére tekintettel a támogatott közös érdekű projektek finanszírozását vajon fokozatosan meg kell-e szüntetni vagy más módon kell-e biztosítani. Olyan projektek esetében, amelyek várhatóan jelentős környezeti hatással járnak, a jelentéseknek tartalmazniuk kell a környezeti hatás elemzését is, amely kiterjed, adott esetben, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és hatásainak mérséklésére, illetve a katasztrófákkal szembeni ellenálló-képességre. Ennek az értékelésnek értékelés elvégzésére bármely más, erre alkalmasnak ítélt időpontban is sor kerülhet.

(9) A 3. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését utólagosan kell mérni többek között az alábbiak alapján:

a)	a digitális szolgáltatási infrastruktúrák rendelkezésre állása, az egyes digitális szolgáltatási infrastruktúrához kapcsolódó tagállamok számában mérve;

b)	a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat használó polgárok és üzleti vállalkozások százalékos aránya és az ilyen szolgáltatások határokon átnyúló rendelkezésre állása;

c)	a széles sávú infrastruktúrák területére vonzott befektetések mértéke és a tőkeáttételi hatás, az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett közforrásokból származó hozzájárulásokból finanszírozott projekteket illetően.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1336/97/EK határozat hatályát veszti.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) A 2012. február 22-i vélemény (HL C 143., 2012.5.22., 120. o.) és a 2013. október 16-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 225., 2012.7.27. és HL C 356., 2013.12.5., 116. o.

(3) Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 11-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/922/EK határozata (2009. szeptember 16.) az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) (HL L 260., 2009.10.3., 20. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.4., 15. o.).

(10) A Tanács 1311/2013 rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(11) HL C 169., 2012.6.15., 5. o.

(12) HL C 33. E, 2013.2.5., 89. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról (HL L 337., 2009.12.18., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1336/97/EK határozata (1997. június 17.) a transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról (HL L 183., 1997.7.11., 12. o.).

MELLÉKLET

KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK

1. SZAKASZ: DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁK

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén végzett beavatkozások általában egy kétrétegű architektúra megközelítésén alapulnak: az alapvető szolgáltatási platformokon és általános szolgáltatásokon. Az alapvető szolgáltatási platform a digitális szolgáltatási infrastruktúra létrehozásának előfeltétele.

Az alapvető szolgáltatási platformok a közös érdekű projektekre vonatkozó átjárhatósági és biztonsági követelményeket kezelik. Céljuk a hatóságok és a polgárok, a hatóságok és az üzleti vállalkozások és a szervezetek, illetve a különböző tagállamok hatóságai közötti digitális együttműködés lehetővé tétele szabványos, határokon átnyúló, felhasználóbarát együttműködési platformok révén.

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák építőelemeinek előnyt élveznek egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal szemben, mivel az előbbiek az utóbbiak előfeltételét képezik. Az általános szolgáltatások biztosítják a kapcsolatot az alapvető szolgáltatási platformokkal, és lehetővé teszik a nemzeti hozzáadott értéket nyújtó szolgáltatások számára az alapvető szolgáltatási platformok használatát. Kapcsolatot biztosítanak a nemzeti szolgáltatások és az alapvető szolgáltatási platformok között, valamint a nemzeti hatóságok és szervezetek, üzleti vállalkozások és/vagy a polgárok számára lehetővé teszik, hogy a határokon átnyúló kapcsolataik céljából hozzáférjenek az alapvető szolgáltatási platformokhoz. A szolgáltatások minőségét és a határokon átnyúló kapcsolatokban érintett felek támogatását biztosítani kell. Az általános szolgáltatásoknak támogatniuk és ösztönözniük kell az alapvető szolgáltatási platformok elterjedését.

A hangsúly nem kizárólag a digitális szolgáltatási infrastruktúrák és kapcsolódó szolgáltatások létrehozásán kell, hogy legyen, hanem az ilyen platformok működésének irányításán is.

Az új alapvető szolgáltatási platformoknak elsősorban létező platformokon és azok építőelemein kell alapulniuk és/vagy adott esetben új építőelemeket kell létrehozniuk.

A 6. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti munkaprogramokban szerepeltetendő meghatározott építőelemek a következők:

a)	Elektronikus azonosítás és hitelesítés: ez az e-azonosítás és e-aláírás határokon átnyúló elismerését és ellenőrzését lehetővé tevő szolgáltatásokat jelenti.

b)	Dokumentumok elektronikus továbbítása: ez az elektronikus dokumentumok biztonságos, nyomon követhető, határokon átnyúló továbbításának szolgáltatásait jelenti.

c)	Automatizált fordítás: ez a gépi fordítást és a speciális nyelvi erőforrásokat jelenti, ideértve a páneurópai digitális szolgáltatások többnyelvű környezetben történő működtetéséhez szükséges eszközöket és programozási felületeket.

d)	Kritikus digitális infrastruktúrák támogatása: ez olyan kommunikációs csatornákat és platformokat jelent, amelyek célja a felkészültség, az információk megosztása, az összehangolás és a számítógépes fenyegetettséggel szembeni fellépés uniós szintű képességének a javítása.

e)	Elektronikus számlázás: ez a számlák biztonságos elektronikus cseréjét lehetővé tevő szolgáltatásokat jelenti.

Jól működő digitális szolgáltatási infrastruktúrák, amelyek kimondottan támogathatónak minősülnek a megszakítás nélküli szolgáltatás biztosítását szolgáló finanszírozás keretében, a 6. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően:

Hozzáférés Európa kulturális örökségének digitális forrásaihoz: Ez a jelenlegi Europeana portálon alapuló alapvető szolgáltatási platformot jelenti. Ez a platform biztosítja a tételszintű hozzáférést az Europeana kulturális örökség tartalmához, a felületnek az infrastruktúrával való aktív interakciót (adatok keresése és letöltése) szolgáló részletes leírását, a metaadatok kiigazításának és az új tartalom rendszerbe való bevitelének támogatását, valamint az infrastruktúrán keresztül elérhető tartalom újrafelhasználási lehetőségeiről szóló tájékoztatást.

Biztonságosabb internetszolgáltatási infrastruktúra: Ez a megosztott számítástechnikai eszközök, adatbázisok és szoftvereszközök beszerzésének, működtetésének és karbantartásának valamint a bevált gyakorlatok megosztásának a platformját jelenti a tagállamokban levő „Biztonságosabb internet” központok számára. Ez tartalmazza az interneten található, szexuális visszaélést bemutató tartalmak bejelentésének kezelésére szolgáló back-office szolgáltatásokat, valamint a kapcsolatot a rendőrségi hatóságokkal, például az olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az Interpol, és adott esetben ennek a tartalomnak az érintett honlapról történő eltávolításának kezelését. Ezt a szolgáltatást közös adatbázisok és közös szoftverrendszerek támogatják. A „Biztonságosabb internet” központok és vonatkozó tevékenységeik, mint segélyvonalak, forródrótok, tudatosságnövelő csomópontok és egyéb tudatosságnövelő tevékenységeik, a biztonságosabb internetszolgáltatási infrastruktúra kulcselemeit képezik.

Egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrák, amelyek támogathatónak minősülnek, a 6. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően:

Határokon átnyúló, átjárható, elektronikus közbeszerzési szolgáltatások: Ez olyan szolgáltatásokat jelent, amelyeket az állami és a magánszférában használhatnak e-közbeszerzési szolgáltatók határokon átnyúló e-közbeszerzési platformok létrehozására. Ez az infrastruktúra – többek között olyan funkciókkal, mint az ajánlatok elektronikus benyújtása, a virtuális céginformációs dosszié, az e-katalógus, az e-megrendelés és az e-számlázás – lehetővé teszi, hogy az Unióban bármely vállalat bármely tagállam ajánlatkérője által kiírt közbeszerzési eljárásban részt vegyen, a szerződés odaítélését megelőző és az azt követő elektronikus közbeszerzési tevékenységekre egyaránt kiterjedően.

Határokon átnyúló átjárható e-egészségügyi szolgáltatások: Ez egy olyan platformot jelent, amely lehetővé teszi a polgárok/betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolattartást, az egyes intézmények, valamint az egyes szervezetek közötti adatátvitelt vagy a polgárok/betegek és/vagy az egészségügyi szakemberek és intézmények közötti partnerszintű (peer-to-peer) kommunikációt. A szolgáltatások közé tartozik az elektronikus egészségügyi dokumentációkhoz és az elektronikus orvosi rendelvényekkel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való határokon átnyúló hozzáférés, valamint az egészséget/saját lakókörnyezetben való életvitelt elősegítő távszolgáltatások stb.

Európai platform az európai cégjegyzékek összekapcsolására: Ez egy központi eszközök és szolgáltatások együttesét biztosító platformot jelent, amely valamennyi tagállam cégjegyzéke számára lehetővé teszi a bejegyzett vállalkozásokkal, illetve azok fióktelepeivel, fúzióival és felszámolásával kapcsolatos információk cseréjét. Ezenkívül több ország által használható, többnyelvű keresési szolgáltatást is kínál a felhasználóknak az e-igazságügyi (e-Justice) portálon elérhető központi hozzáférési pont révén.

Hozzáférés a közigazgatásban felhasznált információkhoz azok további hasznosítása céljából: Ez az Unióban az európai, nemzeti, regionális és helyi közszerveknél fellelhető többnyelvű (az Unió intézményeinek hivatalos nyelvein rendelkezésre álló) adatbázisok egypontos hozzáférésének platformját jelenti; emellett az adatbázisok lekérdezési és megjelenítési eszközeit; valamint annak szavatolását, hogy az elérhető adatbázisokat megfelelően anonimizálják, rendelkezzenek a szükséges engedéllyel és adott esetben árazzák őket a nyilvánosságra hozatal, a terjesztés és ismételt felhasználás érdekében, ideértve az adatok eredetét vizsgáló ellenőrzési nyomvonalat.

Egy másik európai országban történő cégalapításra és üzleti tevékenység végzésére vonatkozó elektronikus eljárások: Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy valamennyi szükséges adminisztratív eljárás az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül a határokon túlról is elvégezhető legyen elektronikusan. Ez a szolgáltatás a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) követelményei között szerepel.

Átjárható, határokon átnyúló online szolgáltatások. Ez olyan platformokat jelent, amelyek elősegítik az átjárhatóságot és az együttműködést a tagállamok között a közös érdekű területeken, különösen a belső piac működésének javítása érdekében, mint például az e-igazságszolgáltatás (eJustice), amely lehetővé teszi a határokon átnyúló online hozzáférést a jogi forrásokhoz/dokumentumokhoz és bírósági eljárásokhoz a polgárok, az üzleti vállalkozások, a szervezetek és a jogi szakemberek számára; az online vitarendezés (ODR), amely lehetővé teszi a fogyasztók és kereskedők közötti, határokon átnyúló viták online rendezését; valamint a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI), amely segít az Unión belüli társadalombiztosítási szerveknek az információk gyorsabb és biztonságos cseréjében.

2. SZAKASZ: SZÉLES SÁVÚ HÁLÓZATOK

1. Az intézkedések terjedelme

Az intézkedések különösen egy vagy több alábbi elemet tartalmaznak:

a)	passzív fizikai infrastruktúra, aktív fizikai infrastruktúra vagy a kettő együttesének a telepítése a kapcsolódó infrastrukturális elemekkel és az infrastruktúrák működtetéséhez szükséges szolgáltatásokkal kiegészítve;

b)	kapcsolódó eszközök és szolgáltatások, például az épületen belüli vezetékek kiépítése, antennák, tornyok és egyéb támasztószerkezetek, alépítmények, kábelcsatornák, tartóoszlopok, ellenőrzőaknák és szekrények telepítése;

c)	ahol lehetséges, ki kell használni a széles sávú hálózatok és az egyéb, különösen az intelligens elektromos elosztó hálózatokhoz kapcsolódó közüzemi (energiaipari, közlekedési, víz- és szennyvíz- stb.) hálózatok telepítése közötti esetleges szinergiákat.

2. Hozzájárulás az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához.

Az e szakasz alapján pénzügyi támogatásban részesülő valamennyi projektnek jelentősen hozzá kell járulnia az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához.

A közvetlenül az Unió által finanszírozott intézkedéseknek:

a)	olyan vezetékes vagy vezeték nélküli technológián kell alapulniuk, amely nagyon nagy sebességű széles sávú szolgáltatásokat tud nyújtani, ezáltal kielégítve a nagy sávszélességet megkövetelő alkalmazások iránti igényt;

b)	innovatív üzleti modelleken kell alapulniuk és/vagy a projektgazdák új kategóriáit vagy a befektetők új kategóriáit kell vonzaniuk; vagy

c)	nagy elterjedési potenciállal kell bírniuk, ezáltal lehetővé téve a szélesebb körű piaci hatások elérését példaértékük révén;

d)	adott esetben hozzá kell járulniuk a digitális szakadék mérsékléséhez;

e)	meg kell felelniük az alkalmazandó jogszabályoknak, mindenekelőtt a versenyjognak, valamint a hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeknek, összhangban a2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.

Az 1316/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti további elkülönített hozzájárulásokból finanszírozott intézkedések jelentős új képességeket biztosítanak a piac számára a széles sávú szolgáltatás rendelkezésre állása, a sebesség és a kapacitás vonatkozásában. A 30 Mbit/s alatti átviteli sebességet nyújtó projekteknek idővel biztosítaniuk kell a sebesség növelését legalább 30 Mbit/s értékre, valamint lehetőség esetén 100 Mbit/s, illetve a fölötti értékre.

3. Projektértékelés az optimális finanszírozási struktúrák létrehozása érdekében

Az intézkedések végrehajtásának átfogó projektértékelésen kell alapulnia. A projektértékelés tartalmazza többek között a piaci feltételeket, ideértve a meglevő és/vagy a tervezett infrastruktúrára vonatkozó információkat, a projektgazdákra vonatkozó szabályozásbeli kötelezettségeket, valamint a kereskedelmi és marketingstratégiákat. A projektértékelésnek különösen azt kell megállapítania, hogy a program:

a)	olyan piaci hiányosságok, illetve az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek kezelését szolgálja-e, amelyek szabályozási intézkedések révén nem oldhatók meg;

b)	nem vezet-e a piac torzulásához és nem szorítja-e ki a magánbefektetéseket.

E feltételeket elsősorban a bevételteremtő képesség és a projekttel kapcsolatos kockázat szintje, valamint az intézkedés földrajzi területének típusa alapján kell megállapítani.

4. Finanszírozási források

A széles sávú hálózatok területén a közös érdekű projekteket pénzügyi eszközökkel kell támogatni. Az ezeknek az eszközök céljára előirányzott költségvetésnek elegendőnek kell lennie, de nem haladhatja meg azt az összeget, amely egy teljesen működőképes beavatkozás létrehozásához és a legkisebb hatékony eszközmérethez szükséges.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet, az 1316/2013/EU rendelet és az európai strukturális és beruházási alapokról szóló valamennyi releváns rendelet szabályainak megfelelően az a) pontban említett pénzügyi eszközök az alábbi forrásokból származó további hozzájárulásokkal kombinálhatók:

i.	az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyéb részei;

ii.	egyéb eszközök, programok és az Unió költségvetésének egyéb költségvetési sorai;

iii.

tagállamok, ideértve a regionális és helyi hatóságokat, amelyek úgy döntenek, hogy saját forrásokkal vagy az európai strukturális és beruházási alapokból rendelkezésre álló forrásokkal járulnak hozzá a projektekhez. Az európai strukturális és beruházási alapokból származó hozzájárulásokat földrajzilag el kell különíteni annak érdekében, hogy azokat a hozzájárulást nyújtó tagállamon vagy régión belül használják fel;

iv.	bármely egyéb befektető, köztük magánbefektetők.

Az a) és b) pontban említett pénzügyi eszközök kombinálhatók az azon tagállamok – ideértve a regionális és helyi hatóságokat is – által nyújtott, vissza nem térítendő támogatásokkal, amelyek saját forrásokkal vagy az európai strukturális és beruházási alapokból rendelkezésre álló forrásokkal hozzá kívánnak járulni a projektekhez, feltéve, hogy:

i.	az adott intézkedés teljesíti az e rendelet szerinti finanszírozás valamennyi feltételét; és

ii.	a vonatkozó állami támogatással kapcsolatos összeegyeztethetőségi vizsgálatot elvégezték.

3. SZAKASZ: HORIZONTÁLIS INTÉZKEDÉSEK

A távközlési infrastruktúrák területén az digitális egységes piacon fennálló akadályok elhárítását támogató transzeurópai hálózatok telepítését tanulmányoknak és a programot támogató intézkedéseknek kell kísérniük. Ezek az intézkedések a következők valamelyikéből állhatnak:

a)	technikai segítségnyújtás a telepítésük, az irányításuk és a meglevő vagy felmerülő végrehajtási problémák kezelése során hozott végrehajtási intézkedések előkészítése vagy támogatása érdekében; vagy

b)	a digitális szolgáltatási infrastruktúrák iránti új keresletet teremtő intézkedések.

Az e rendelet szerinti uniós támogatást össze kell hangolni az összes többi forrásból rendelkezésre álló támogatással, elkerülve a párhuzamos infrastruktúrákat és megakadályozva a magánbefektetések kiszorítását.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2014.086.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 86

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. március 21.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	14

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Tanács 284/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. március 21.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról	27
	HATÁROZATOK
*	A Tanács 2014/151/KKBP végrehajtási határozata (2014. március 21.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat végrehajtásáról	30

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel dátuma
1.	Rogozin, Dmitry Olegovich	Születési idő és hely: 1963.12.21., Moscow	Az Oroszországi Föderáció miniszterelnök-helyettese. Nyilvánosan Krím Oroszországhoz csatolására buzdított.	2014.3.21.
2.	Glazyev, Sergey	Születési idő és hely: 1961.1.1., Zaporozhye, (Ukrainian SSR)	Az Oroszországi Föderáció elnökének tanácsadója. Nyilvánosan a Krím Oroszországhoz csatolására buzdított.	2014.3.21.
3.	Matviyenko, Valentina Ivanova	Születési idő és hely: 1949.4.9., Shepetovka, Khmelnitskyi oblast (Ukrainian SSR)	A Szövetségi Tanács elnöke. A Szövetségi Tanácsban 2014. március 1-jén nyilvánosan az orosz erők Ukrajnába telepítése mellett foglalt állást.	2014.3.21.
4.	Naryshkin, Sergei Evgenevich	Születési idő és hely: 1954.10.27., St Petersburg (former Leningrad)	Az Állami Duma elnöke. Nyilvánosan az orosz erők Ukrajnába telepítése mellett foglalt állást. Nyilvánosan kiállt az Oroszország–Krím újraegyesítési szerződés és az ahhoz kapcsolódó szövetségi alktományos törvény mellett.	2014.3.21.
5.	Kiselyov, Dmitry Konstantinovich	Születési idő: 1954.4.26.	Elnöki dekrétummal 2013. december 9-étől a „Rossiya Segodnya” orosz szövetségi állami hírügynökség elnöke. Az orosz erők Ukrajnába telepítését támogató kormánypropaganda központi alakja.	2014.3.21.
6.	Nosatov, Alexander Mihailovich	Születési idő és hely: 1963.3.27., Sevastopol, (Ukrainian SSR)	A Fekete-tengeri Flotta parancsnokhelyettese, ellentengernagy. Ő felel az ukrán szuverén területet elfoglaló orosz erők irányításáért.	2014.3.21.
7.	Kulikov, Valery Vladimirovich	Születési idő és hely: 1956.9.1., Zaporozhye, (Ukrainian SSR)	A Fekete-tengeri Flotta parancsnokhelyettese, ellentengernagy. Ő felel az ukrán szuverén területet elfoglaló orosz erők irányításáért.	2014.3.21.
8.	Surkov, Vladislav Yurievich	Születési idő és hely: 1964.9.21., Solntsevo, Lipetsk	Az Oroszországi Föderáció elnökének szárnysegédje. Ő volt az egyik szervezője a Krímben a helyi krími közösségek annak érdekében való mozgósításának, hogy a krími ukrán hatóságok aláásását szolgáló megmozdulásokat szervezzenek.	2014.3.21.
9.	Mikhail Malyshev	Chair of the Crimea Electoral Commission	A krími népszavazás lebonyolításáért felelős. Feladata az orosz rendszerben a népszavazás eredményeinek aláírása.	2014.3.21.
10.	Valery Medvedev	Chair of Sevastopol Electoral Commission	A krími népszavazás lebonyolításáért felelős. Feladata az orosz rendszerben a népszavazás eredményeinek aláírása.	2014.3.21.
11.	Lt. Gen. Igor Turchenyuk	Commander of the Russian forces in Crimea	A krími területre vezényelt orosz csapatok tényleges parancsnoka (e csapatokról Oroszország továbbra is hivatalosan mint „helyi önvédelmi milíciákról” beszél).	2014.3.21.
12.	Elena Borisovna Mizulina	Deputy in the State Duma	Olyan közelmúltbeli orosz jogalkotási változások kezdeményezője és társszerzője, melyek célja az volt, hogy más országok régiói számára is lehetővé tegyék Oroszországhoz való csatlakozásukat saját központi hatóságaik hozzájárulása nélkül.	2014.3.21.

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel dátuma
1.	Rogozin, Dmitry Olegovich	Születési idő és hely: 1963.12.21., Moscow	Az Oroszországi Föderáció miniszterelnök-helyettese. Nyilvánosan Krím Oroszországhoz csatolására buzdított.	2014.3.21.
2.	Glazyev, Sergey	Születési idő és hely: 1961.1.1., Zaporozhye, (Ukrainian SSR)	Az Oroszországi Föderáció elnökének tanácsadója. Nyilvánosan a Krím Oroszországhoz csatolására buzdított.	2014.3.21.
3.	Matviyenko, Valentina Ivanova	Születési idő és hely: 1949.4.9., Shepetovka, Khmelnitskyi oblast (Ukrainian SSR)	A Szövetségi Tanács elnöke. A Szövetségi Tanácsban 2014. március 1-jén nyilvánosan az orosz erők Ukrajnába telepítése mellett foglalt állást.	2014.3.21.
4.	Naryshkin, Sergei Evgenevich	Születési idő és hely: 1954.10.27., St Petersburg (former Leningrad)	Az Állami Duma elnöke. Nyilvánosan az orosz erők Ukrajnába telepítése mellett foglalt állást. Nyilvánosan kiállt az Oroszország–Krím újraegyesítési szerződés és az ahhoz kapcsolódó szövetségi alktományos törvény mellett.	2014.3.21.
5.	Kiselyov, Dmitry Konstantinovich	Születési idő: 1954.4.26.	Elnöki dekrétummal 2013. december 9-étől a „Rossiya Segodnya” orosz szövetségi állami hírügynökség elnöke. Az orosz erők Ukrajnába telepítését támogató kormánypropaganda központi alakja.	2014.3.21.
6.	Nosatov, Alexander Mihailovich	Születési idő és hely: 1963.3.27., Sevastopol, (Ukrainian SSR)	A Fekete-tengeri Flotta parancsnokhelyettese, ellentengernagy. Ő felel a ukrán szuverén területet elfoglaló orosz erők irányításáért.	2014.3.21.
7.	Kulikov, Valery Vladimirovich	Születési idő és hely: 1956.9.1., Zaporozhye, (Ukrainian SSR)	A Fekete-tengeri Flotta parancsnokhelyettese, ellentengernagy. Ő felel a ukrán szuverén területet elfoglaló orosz erők irányításáért.	2014.3.21.
8.	Surkov, Vladislav Yurievich	Születési idő és hely: 1964.9.21., Solntsevo, Lipetsk	Az Oroszországi Föderáció elnökének szárnysegédje. Ő volt az egyik szervezője a Krímben a helyi krími közösségek annak érdekében való mozgósításának, hogy a krími ukrán hatóságok aláásását szolgáló megmozdulásokat szervezzenek.	2014.3.21.
9.	Mikhail Malyshev	Chair of the Crimea Electoral Commission	A krími népszavazás lebonyolításáért felelős. Feladata az orosz rendszerben a népszavazás eredményeinek aláírása.	2014.3.21.
10.	Valery Medvedev	Chair of Sevastopol Electoral Commission	A krími népszavazás lebonyolításáért felelős. Feladata az orosz rendszerben a népszavazás eredményeinek aláírása.	2014.3.21.
11.	Lt. Gen. Igor Turchenyuk	Commander of the Russian forces in Crimea	A krími területre vezényelt orosz csapatok tényleges parancsnoka (e csapatokról Oroszország továbbra is hivatalosan mint „helyi önvédelmi milíciákról” beszél).	2014.3.21.
12.	Elena Borisovna Mizulina	Deputy in the State Duma	Olyan közelmúltbeli orosz jogalkotási változások kezdeményezője és társszerzője, melyek célja az volt, hogy más országok régiói számára is lehetővé tegyék Oroszországhoz való csatlakozásukat saját központi hatóságaik hozzájárulása nélkül.	2014.3.21.