(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2021. február 17-én az alaprendelet alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára vonatkozóan. A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

Tekintettel arra, hogy az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek, a Bizottság az előzetes tájékoztatási időszak alatt az érintett termék behozatalaira vonatkozóan nem rendelt el nyilvántartásbavételi kötelezettséget.

(3)

A Bizottság 2021. szeptember 17-én az alaprendelet 19a. cikkével összhangban a felek rendelkezésére bocsátotta a javasolt ideiglenes vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges különbözetek kiszámításának részleteit (előzetes tájékoztatás). Három fél tett észrevételt. Az észrevételek azonban általános jellegűek voltak, és nem a számítások pontosságára vonatkoztak. Ezért azokat az észrevételeket csak a végleges szakaszban vették figyelembe.

(4)

A Bizottság 2021. október 14-én az (EU) 2021/1812 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára.

(5)

Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetésének alapjául szolgáló lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát (a továbbiakban: ideiglenes tájékoztatás) követően a panaszosok, a mintában szereplő exportáló gyártók, a Kínai Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: CCCME), több felhasználó, köztük az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer), több importőr és a Kínai Népköztársaság kormánya (a továbbiakban: kínai kormány) az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásbeli beadványokat nyújtott be az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban.

(6)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az azt kérő érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy meghallgatáson vegyenek részt. Meghallgatásra került sor a panaszosok, az Eurofer, az NLMK Europe (a továbbiakban: NLMK), a Misano S.p.A. (a továbbiakban: Misano) és az Imerys France (a továbbiakban: Imerys) részvételével.

(7)

A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ feltárását és ellenőrzését. E célból további távoli keresztellenőrzéseket szerveztek a mintába felvett két uniós gyártóval, nevezetesen a GrafTech France S.N.C.-vel (a továbbiakban: GrafTech France) és a Showa Denko Europe GmbH-val (a továbbiakban: Showa Denko), valamint egy exportáló gyártóval, a Nantong Yangzi Co., Ltd.-vel (a továbbiakban: Yangzi csoport).

(8)

A Bizottság 2022. január 19-én tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(9)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásra került sor a panaszosokkal, a CCCME-vel és a Fangda Carbon New Material Co., Ltd-vel (a továbbiakban: Fangda csoport).

(10)

Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben e rendeletben figyelembe vette. A Liaoning Dantan Technology Group Co., Ltd. (a továbbiakban: Liaoning Dantan) által benyújtott észrevételek alapján a Bizottság felülvizsgálta a dömpingkülönbözet kiszámítására vonatkozó megállapításait, és azokról tájékoztatta a felet.

(11)

A CCCME azt állította, hogy a panasz túlzottan bizalmas adatokra támaszkodott, és felkérte a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ebben az eljárásban és a jövőbeli eljárásokban annak biztosítása érdekében, hogy a felek releváns és érdemi észrevételeket tehessenek.

(12)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasznak az érdekelt felek számára betekintés céljából elérhető nyilvános változata tartalmazta az összes olyan alapvető bizonyítékot és a bizalmasnak jelölt adatok azon betekinthető összefoglalásait, amelyek ahhoz voltak szükségesek, hogy az érdekelt felek az eljárás során érdemi észrevételeket tehessenek, és gyakorolni tudják a védelemhez való jogukat.

(13)

A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 19. cikke, valamint a WTO dömpingellenes megállapodása 6. cikkének (5) bekezdése előírja a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok nyilvánosságra hozatala jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy helyzetét, illetve bármely olyan személy helyzetét, akitől az adott személy beszerezte az információkat.

(14)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(15)

Az érdekelt felek ideiglenes és végső tájékoztatását követően a Misano, a Fangda csoport és a CCCME azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése alapján fel kell függeszteni a vizsgálati időszak vége után bekövetkező piaci változások miatt.

(16)

A Bizottság azon kizárólagos előjogának sérelme nélkül, hogy döntsön az alaprendelet 14. cikke (4) bekezdésének alkalmazásáról, a Bizottság ebben a szakaszban megjegyezte, hogy ezek a felek nem szolgáltattak bizonyítékot annak megállapítására, hogy az uniós gazdasági ágazatot már nem érte kár. A felek inkább a várt növekedésre, áremelkedésekre és a behozatal volumenének várható csökkenésére hivatkoztak, amikor azt állították, hogy a kár valószínűleg nem folytatódik vagy ismétlődik meg. Az alábbi (138) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság megállapította, hogy a Kínából származó behozatal állítólagos áremelkedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kár bekövetkezése megszűnt vagy megszűnik. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ebben a szakaszban nincs szükség további intézkedésre.

(17)

mivel a mintavétellel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (12)–(17) preambulumbekezdését.

(18)

Az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(19)

Egyes érdekelt felek, köztük a Trasteel International SA (a továbbiakban: Trasteel) rámutattak, hogy a figyelembe vett időszak magában foglalt egy olyan időszakot, amelyben az ellátási hiány és a fő nyersanyag árának emelkedése miatt rendkívül magas árak voltak tapasztalhatók (2017–2018), és amely a Covid19-világjárvány által érintett időszakkal (2020) végződött. Azt kérték, hogy a figyelembe vett időszak foglalja magában a 2016-os évet is, amikor a piaci körülményeket „rendesnek” minősítették. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Trasteel megismételte kérelmét.

(20)

E kérést elutasították. A figyelembe vett időszakot az eljárás megindításakor határozták meg, és a bevett gyakorlatnak megfelelően a vizsgálati időszakra és az azt megelőző három naptári évre terjedt ki. Ezen időszak elemzése a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a szükséges adatokat ahhoz, hogy pontos megállapításokat tegyen, amelyek alapján figyelembe lehetett venni a rendkívüli körülményeket.

(21)

Az ideiglenes szakaszban egy uniós gyártótól (Sangraf Italy), egy felhasználótól (NLMK), egy független importőrtől (CTPS Srl) és a CCCME-től négy állítás érkezett a termékkörre vonatkozóan. Az ideiglenes rendelet (30)–(38) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Bizottság a kizárás iránti kérelmek közül hármat elutasított, de elfogadta, hogy az importált kötőelemeket a vizsgálat hatókörétől elkülönítve zárja ki.

(22)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a kínai kormány, az Eurofer, az NLMK, az Imerys, a Misano, a Fangda csoport és a Liaoning Dantan azt állította, hogy a Bizottság nem vette teljes mértékben figyelembe a grafitelektróda-termékek típusai közötti különbségeket. Ezen érdekelt felek szerint egyrészt a Kína által az Unióba exportált grafitelektródák többsége üstkemencékben használt kis átmérőjű, nagy teljesítményű (a továbbiakban: HP) vagy szupernagy-teljesítményű (a továbbiakban: SHP) elektródák, valamint néhány nagy átmérőjű, ultranagy-teljesítményű (a továbbiakban: UHP) elektróda. Másrészt az uniós gazdasági ágazat főként nagy átmérőjű, elektromos ívkemencékben használt UHP elektródákat gyárt. Ezek az érdekelt felek hozzáfűzték, hogy egyrészt a HP/SHP elektródák, másrészt az UHP-elektródák eltérőek az alapanyag (koksz), a gyártási technológia, a termékfelhasználás és a minőség tekintetében, és különböző piaci szegmensekhez tartoznak. Nincs lehetőség a kölcsönös helyettesítésre. Az érdekelt felek kérték, h a következő kis elektródákat (különböző meghatározásokkal) zárják ki a termékkörből: az Eurofer esetében a legfeljebb 500 mm átmérőjű, az NLMK esetében a legfeljebb 350 mm átmérőjű, az Imerys esetében a legfeljebb 500 mm átmérőjű, a COMAP esetében a 130–250 mm átmérőjű, a Fangda csoport és a CCCME esetében a legfeljebb 450 mm átmérőjű elektródákat.

(23)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Eurofer, a Fangda csoport és a CCCME megismételték állításaikat. Ezenkívül a CTPS Srl kérte a 400 mm vagy annál kisebb átmérőjű elektródák kizárását. A Trasteel azonban a 450 mm vagy annál kisebb átmérőjű elektródák kizárását kérte. Azzal érveltek, hogy e kis átmérőjű elektródák uniós gyártása nem elegendő. Emellett azzal érveltek, hogy számos, 350 mm-nél nagyobb átmérőjű grafitelektróda az üstkemencékben használt HP elektróda, és hogy azokat szintén ki kell zárni a termékkörből. A Bizottság a (27)–(31) preambulumbekezdésben foglalt megállapításra tekintettel elutasította ezeket az állításokat.

(24)

Ugyanakkor az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az uniós gyártók ellenezték a legfeljebb 350 mm átmérőjű grafitelektródáknak a termékkörből való kizárását. Az uniós gyártók azzal érveltek, hogy képesek növelni a 350 mm átmérőjű grafitelektródák gyártását. Véleményük szerint a 350 mm átmérőjű grafitelektródák uniós gyártásának és értékesítésének a figyelembe vett időszakban bekövetkezett visszaesése a Kínából származó alacsony árú tisztességtelen behozatal növekvő jelenlétének következménye, nem pedig oka.

(25)

A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a legfeljebb 350 mm átmérőjű grafitelektródák uniós gyártása 2018-ban kezdett csökkenni, amikor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése nőtt, és Kína piaci részesedése csökkent. Ezt követően, amikor a kínai piaci részesedés 2019-ben és 2020-ban növekedni kezdett, az elektródák uniós termelése mérettől függetlenül csökkent. Ezek a tendenciák nem tették lehetővé a Bizottság számára, hogy megerősítse az uniós gyártók erre vonatkozó állításait.

(26)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Henschke GmbH kérte, hogy az RP/HP/SHP/UHP besorolást alkalmazzák, és zárják ki az RP/HP/SHP grafitelektródákat a dömpingellenes intézkedések hatálya alól. A Bizottság elutasította ezt a felvetést. Az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint nincs olyan hivatalos iparági szabvány, amely lehetővé tenné a grafitelektródák különböző kategóriáinak egyértelmű megkülönböztetését, különös tekintettel a HP/SHP és az UHP minőségre.

(27)

A Bizottság megállapította, hogy a kisebb átmérőjű grafitelektródák főként HP/SHP minőségű grafitelektródák, míg a nagyobb grafitelektródák UHP-minőségűek. A különböző kategóriák pontos meghatározásának hiányában azonban úgy tűnt, hogy a 400–500 mm közötti átmérők között átfedés van. Ezenkívül a Bizottság azt is megállapította, hogy a HP/SHP minőségű grafitelektródákat általában üstkemencékben használják, míg az UHP minőségű grafitelektródákat szinte kizárólag elektromos ívkemencékben használják. Bár a panaszosok olyan példákkal szolgáltak, ahol nem ez a helyzet, mégis úgy tűnt, hogy ez a felcserélhetőség nagyon korlátozott.

(28)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a kisebb méretű elektródák nagymértékben alacsonyabb minőségű ásványolajkokszot használtak a gyártási folyamat során, míg a nagyobb méretű UHP-elektródák előállításához jó minőségű és drága tűkokszot vettek igénybe. Az is kiderült, hogy a gyártási folyamat, bár gyártóról gyártóra változik, általában rövidebb és egyszerűbb volt a HP/SHP elektródák, mint az UHP elektródák esetében (pl. rövidebb grafitosítási eljárás, kevesebb impregnálás és újraégetés). A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kisebb és a nagyobb átmérőjű grafitelektródák műszaki jellemzői és felhasználása egyaránt bizonyos mértékben eltérnek egymástól.

(29)

Egyes uniós felhasználók arról számoltak be, hogy nehézségekbe ütközik kis átmérőjű grafitelektródákat beszerezni az uniós gyártóktól, és azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat nem gyártott ilyen típusú elektródákat megfelelő mennyiségben, mivel nagyobb átmérőjű/magasabb minőségű elektródákra összpontosított. Azzal is érveltek, hogy Kínán kívül kevés megfelelő minőségű alternatív beszerzési forrás áll rendelkezésre. A Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a vizsgálati időszakban 55,8 %-os volt, és hogy az uniós gazdasági ágazat így szabad kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy minden átmérőből több mennyiséget gyártson.

(30)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a legfeljebb 350 mm névleges átmérőjű grafitelektródák uniós gyártása minimális volt, és a grafitelektródák uniós gyártásának kevesebb mint 1 %-át képviselte. A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy az Unióban jelentősebb mennyiségben gyártottak 400 mm vagy annál nagyobb névleges átmérőjű grafitelektródákat.

(31)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy míg a HP/SHP elektródák és az UHP grafitelektródák mérete tekintetében nincs egyértelmű határ, a legfeljebb 350 mm névleges átmérőjű grafitelektródák túlnyomórészt, ha nem is kizárólag HP/SHP elektródák voltak. Felhasználási területeik, gyártási folyamataik és műszaki jellemzőik eltérnek az UHP elektródákétól. Az UHP elektródák egyben az uniós gazdasági ágazat által előállított elektródák is, amelyekre a dömpingelt behozatal negatív hatást gyakorolhat.

(32)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a termékkörből ki kell zárni a legfeljebb 350 mm névleges átmérőjű grafitelektródákat.

(33)

A Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (32)–(33) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket, amelyek szerint a kötőelemeket ki kell zárni a termékkörből.

(34)

Ezenkívül a Bizottság úgy határozott, hogy a fentieknek megfelelően kizárja a termékkörből a legfeljebb 350 mm (4) névleges átmérőjű grafitelektródákat.

(35)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottsághoz a mintában szereplő három exportáló gyártótól, a kínai kormánytól, a CCCME-től és a panaszostól érkeztek írásbeli észrevételek a dömpingre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(36)

A rendes érték számítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (47)–(168) preambulumbekezdése tartalmazta.

(37)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a kínai kormány és a CCCME, valamint a Liaoning Dantan észrevételeket nyújtott be az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban.

(38)

A kínai kormány először is azt állította, hogy a Kínára vonatkozó első országjelentés (a továbbiakban: a jelentés) (5) hibás, és az azon alapuló döntéseknek nincs ténybeli és jogi alapja. A kínai kormány konkrétabban kétségbe vonta, hogy a jelentés a Bizottság hivatalos álláspontját tükrözheti. A tényeket illetően a kínai kormány szerint a jelentés megtévesztő, egyoldalú, és nem felel meg a valóságnak. Ezenkívül az, hogy a Bizottság csak néhány kiválasztott országról adott ki országjelentést, aggályokat vet fel a legnagyobb kedvezményes elbánást illetően. Továbbá az, hogy a Bizottság a jelentésben foglalt bizonyítékokra támaszkodik, a kínai kormány álláspontja szerint nincs összhangban a tisztességes és igazságos jogalkalmazás szellemiségével, mivel tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ügy már a tárgyalás előtt eldőlt.

(39)

A jelentés uniós jogszabályok szerinti jogi kötőerejével kapcsolatos első felvetést illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja nem írja elő a jelentős torzulásokról szóló jelentés konkrét formátumát, továbbá a közzététel módját sem határozza meg. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelentés tényeken alapuló technikai dokumentum, amely kizárólag a piacvédelmi vizsgálatok kontextusában használatos. A jelentés tehát megfelelően közzétehető volt bizottsági szolgálati munkadokumentum formájában, mivel pusztán leíró jellegű, és nem fogalmaz meg politikai nézetet, preferenciát vagy ítéletet. Mindez nem érinti a jelentés tartalmát, nevezetesen az azzal kapcsolatos információforrásokat, hogy a kínai gazdaságban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából lényeges, jelentős torzulások állnak fenn. A jelentés ténybeli hiányosságaival és egyoldalúságával kapcsolatos észrevételeket illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a jelentés átfogó dokumentum, amely széles körű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. Mivel a jelentés 2017 decembere óta nyilvánosan elérhető, minden érdekelt félnek elegendő ideje volt arra, hogy cáfolja, kiegészítse vagy észrevételezze a jelentést, illetve az azt megalapozó bizonyítékokat. Mindeddig egyetlen fél sem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a jelentéshez felhasznált források tévesek lettek volna.

(40)

A kínai kormány által a legnagyobb kedvezményes elbánás megsértésére vonatkozóan megfogalmazott állításra válaszul a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja értelmében ilyen országjelentést bármely ország esetében csak akkor kell készíteni, ha a Bizottság a körülmények alapján megalapozottan feltételezheti, hogy az adott országban vagy annak valamely ágazatában jelentős torzulások állhatnak fenn. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésében foglalt rendelkezések 2017. decemberi hatálybalépésekor a Bizottságnak tudomása volt a Kínában meglévő jelentős torzulásokra utaló körülményekről. A Bizottság 2020 októberében az Oroszországban fennálló torzulásokról is közzétett jelentést, és adott esetben további jelentések készülhetnek. A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazásához nem kötelező jelentést készíteni. A 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontja leírja, hogy a Bizottság milyen feltételek mellett adhat ki országjelentéseket, és a 2. cikk (6a) bekezdésének d) pontja szerint a panaszosok nem kötelesek felhasználni a jelentést, valamint – a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint – az országjelentés megléte nem feltétele a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti vizsgálat megindításának. A 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint a vizsgálat ezen az alapon történő megindításához elégséges, ha a panaszos a bármely országban fennálló jelentős torzulásokról elegendő, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt kritériumoknak megfelelő bizonyítékot nyújt be. Tehát a jelentős országspecifikus torzulásokra vonatkozó szabályok valamennyi országra megkülönböztetés nélkül érvényesek, az országjelentés meglététől függetlenül. Ezért az országspecifikus torzulásokra vonatozó szabályok definíció szerint nem sértik a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét.

(41)

Másodszor, a kínai kormány és a CCCME azzal érvelt, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésével összhangban álló számtani képzése nem egyeztethető össze a dömpingellenes megállapodással, különös tekintettel annak 2.2. cikkére, amely kimerítő listát ad azokról a helyzetekről, amelyek esetén a rendes érték képezhető, és a „jelentős torzulások” nem szerepelnek köztük. Ezenkívül a megfelelő reprezentatív országból származó adatok használata a kínai kormány szerint összeegyeztethetetlen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI.1. cikkének b) bekezdésével és a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével, amelyek előírják, hogy rendes érték képzéséhez a származási országbeli előállítási költséget kell használni.

(42)

Harmadszor a kínai kormány, a CCCME és a Liaoning Dantan azt állították, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti bizottsági vizsgálati módszerek nincsenek összhangban a WTO-szabályokkal, mivel a Bizottság a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkét megsértve figyelmen kívül hagyta a kínai gyártók nyilvántartását annak megállapítása nélkül, hogy ez a nyilvántartás összhangban van-e a Kínában általánosan elfogadott számviteli elvekkel. Ezzel összefüggésben a kínai kormány emlékeztetett arra, hogy a Fellebbezési Testület megállapítása szerint (Az Európai Unió – Az Argentínából származó biodízelre vonatkozó dömpingellenes intézkedések) (a DS473. sz. ügy) és a vizsgálóbizottság jelentése (Az Európai Unió – II. Költségkiigazítási módszerek) (Oroszország) (a DS494. sz. ügy) értelmében, amennyiben a vizsgált exportáló vagy gyártó által nyilvántartott adatok a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikke szerint az elfogadható határértékeken belül, pontosan és megbízhatóan megfelelnek az adott gyártónál vagy exportálónál a szóban forgó termék kapcsán felmerülő tényleges költségeknek, akkor úgy tekinthetők, hogy „elfogadhatóan tükrözik a vizsgált termék gyártásának, illetve értékesítésének költségeit”, a vizsgálatot végző hatóságnak pedig e nyilvántartást felhasználva kell megállapítania a vizsgált gyártók előállítási költségét.

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-joggal, különösen a dömpingellenes megállapodás 2.2. és 2.2.1.1. cikkével, valamint a DS473. sz. ügyben és a DS494. sz. ügyben tett megállapításokkal való állítólagos összeegyeztethetetlenével kapcsolatos második és harmadik érvet illetően a Bizottság az ideiglenes rendelet (54) preambulumbekezdésére hivatkozott, amelyben az érdekelt felek hasonló állításait már elutasították. Ezenkívül azzal az állítással kapcsolatosan, miszerint a jelentős torzulások alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti fogalma nem szerepel azon esetek között, amikor a rendes érték a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikke szerint képezhető, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a nemzeti jognak nem szükséges a vonatkozó megállapodásokban foglaltakkal pontosan megegyező fogalmakat használnia ahhoz, hogy összhangban legyen e megállapodásokkal, és álláspontja szerint pedig a 2. cikk (6a) bekezdése teljes összhangban a dömpingellenes megállapodás vonatkozó szabályaival (és különösen a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében a rendes érték képzésére biztosított lehetőségekkel). Mindenesetre, mivel ezek az állítások nem tartalmaznak új elemeket, azokat a Bizottság elutasította.

(44)

Negyedszer, a kínai kormány előadta, hogy a Bizottságnak következetesen kell eljárnia, és teljeskörűen meg kell vizsgálnia, hogy a reprezentatív országban vannak-e úgynevezett piaci torzulások. A reprezentatív ország adatainak ilyen vizsgálat nélküli, feltétlen elfogadása „kettős mérce”. Ugyanez vonatkozik a kínai kormány meglátása szerint az uniós gazdasági ágazat árainak és költségeinek értékelésére is.

(45)

A negyedik felvetéssel kapcsolatban, miszerint a Bizottság győződjön meg arról, hogy a bizottsági eljárás során felhasznált harmadik országbeli adatokat nem befolyásolják piaci torzulások, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes értéket kizárólag akkor képezi az exportáló országban alkalmazott belföldi áraktól és költségektől eltérő, általa kiválasztott adatok alapján, ha megállapítja, hogy ezek az adatok a lehető legmegfelelőbben tükrözik a torzulástól mentes árakat és költségeket. Ebben a folyamatban a Bizottság kizárólag torzulástól mentes adatokat használhat fel. Ezzel kapcsolatban a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a vizsgálat korai szakaszában tegyék meg észrevételeiket a rendes érték meghatározásához javasolt forrásokkal kapcsolatban. A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi ezeket az észrevételeket, amikor végső döntést hoz arról, hogy mely torzulástól mentes adatokat kell felhasználni a rendes érték kiszámításához. A kínai kormány azon kérését illetően, hogy a Bizottság értékelje az uniós belső piac esetleges torzulásait, a Bizottság számára nem volt világos, mi a jelentősége ennek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások fennállásának vizsgálata szempontjából.

(46)

Ötödször, a Liaoning Dantan azzal érvelt, hogy a Bizottság az ideiglenes rendelet (54) preambulumbekezdésében igen általános nyilatkozatot tett, és nem fejtette ki kifejezetten a WTO-megállapodások – köztük Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv – jogalapját az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának alátámasztására. Az arra vonatkozó egyértelmű indokolás hiányában, hogy a Bizottság miért képviseli ezt az álláspontot, az érdekelt felek Bizottság általi tájékoztatása nem felel meg az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozó döntését alátámasztó megfelelő indokolás jogi normáinak.

(47)

A Liaoning Dantan által felhozott ötödik érvet illetően a Bizottság nem értett egyet. Az ideiglenes rendelet (54) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy a hatályos uniós jogszabályok miért egyeztethetők össze a WTO-val. A Liaoning Dantannak Kína csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvvel kapcsolatos érvét illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Kínából érkező termékekkel kapcsolatos dömpingellenes eljárásokban a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának azon részei, amelyek nem vesztették hatályukat, mind a piacgazdaság fogalmi jellemzői, mind pedig a nem a kínai árakkal és költségekkel való szigorú összehasonlításon alapuló módszertan alkalmazása tekintetében továbbra is alkalmazhatók a rendes érték megállapítására. Ezen túlmenően a Lianoning Dantan a jelek szerint összemossa az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése érdemi alkalmazásának indoklására vonatkozó kötelezettséget azzal az állítólagos kötelezettséggel, hogy ismertetni kell az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását alátámasztó WTO-jogszabályt. A Bizottság az ideiglenes rendelet (57)–(113) preambulumbekezdésében részletesen kifejtette az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának okait, teljes mértékben eleget téve a megfelelő indokolásra vonatkozó jogi kötelezettségének. A Liaoning Dantan érvelését a Bizottság ennek megfelelően elutasította.

(48)

A WTO-val való összeegyeztethetőségre vonatkozó érvein túlmenően az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a CCCME azt is állította, hogy a kínai ötéves tervek csupán irányadó dokumentumok, amelyek a jövőre vonatkozó politikai nézeteket fejezik ki. Így a CCCME megítélése szerint a tervek nem kötelező erejűek, hiszen nem is ugyanúgy fogadják el őket, mint a jogszabályokat vagy a rendeleteket. Ezenkívül a CCCME rámutatott arra, hogy Európában is vannak hasonló dokumentumok, köztük például a Bizottság szakpolitikai dokumentumai.

(49)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a kínai tervezési rendszer prioritásokat határoz meg, és meghatározza azokat a célokat, amelyekre a központi kormányzatoknak és a helyi önkormányzatoknak összpontosítaniuk kell. A vonatkozó tervek a kormányzat minden szintjén léteznek, gyakorlatilag az összes gazdasági ágazatot lefedik, és az egyes közigazgatási szinteken működő hatóságok figyelemmel kísérik a terveknek a megfelelő alacsonyabb kormányzati szint általi végrehajtását. A jelentésben részletesen leírtak szerint a tervezési dokumentumban kijelölt célok valójában kötelező erejűek: a tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (6). Ebből következően a Bizottság elutasította a felvetést.

(50)

Ezenkívül a Liaoning Dantan kifogásolta, hogy a Bizottság számos, Kínában létező, több területet érintő tényezőre hivatkozott a jelentős torzulások fennállásának bizonyítása érdekében. A Liaoning Dantan különösen azzal érvelt, hogy a Kínai Szénipari Szövetség tagja és állandó igazgatója nem jelent állami beavatkozást a Liaoning Dantan működésébe, és még kevésbé jelent befolyást üzleti döntéseire. Hasonlóképpen, a Liaoning Dantan azt állította, hogy magántulajdonban lévő vállalatként teljes mértékben a modern piacorientált vállalatirányítási szabályok hatálya alá tartozik, és működési tevékenységei a kínai társasági jog értelmében kizárólag a vállalat magánrészvényeseinek tartoznak felelősséggel. A Liaoning Dantan azt állította továbbá, hogy az állami beavatkozás fennállása nem egyenlő a jelentős torzulásokkal, és hogy a Bizottságot terheli az a jogi kötelezettség, hogy megállapítsa az állítólagos állami beavatkozásnak az áraira és költségeire gyakorolt torzító hatását.

(51)

A Liaoning Dantannak a meglévő kormányzati beavatkozások ellenére fennálló jelentős torzulások állítólagos hiányával kapcsolatos érvei nem fogadhatók el. Először is, a Liaoning Dantan nem szolgáltatott olyan információt, amely megkérdőjelezné a Bizottság arra vonatkozó észrevételeit (lásd az ideiglenes rendelet (90) preambulumbekezdését), hogy a grafitelektródákat ösztönzött ágazatnak tekintik, és ezért torzulásnak vannak kitéve. Ugyanez vonatkozik a vizsgált termék gyártásához szükséges inputokkal kapcsolatos torzulásokra is (lásd különösen az ideiglenes rendelet (90) és (110) preambulumbekezdését). Másodszor, bár a Liaoning Dantan úgy vélte, hogy a Kínai Szénipari Szövetség tagja és állandó igazgatója nem minősül állami beavatkozásnak, azonban nem vitatta az ideiglenes rendelet (86) preambulumbekezdésében tett észrevételt, amely szerint a szövetség célja „a párt irányvonalának, iránymutatásainak és politikáinak végrehajtása”, és hogy a szövetség „a Kínai Kommunista Párt általános vezető szerepét tölti be”. Harmadszor, ami a Liaoning Dantan azon állítását illeti, hogy modern vállalatirányítással rendelkező, magántulajdonban lévő vállalat, a Bizottság az ideiglenes rendelet (57)–(111) preambulumbekezdésében ismertette a Kínában végrehajtott jelentős kormányzati beavatkozásokat, amelyek a piaci elveknek megfelelő hatékony forráselosztás torzulását eredményezték. Ezek a torzulások a tulajdonosi szerkezettől vagy az irányítási struktúrától függetlenül érintik a kereskedelmi szereplőket. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(52)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány, valamint a CCCME, a Liaoning Dantan és a Fangda csoport további észrevételeket nyújtott be az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban.

(53)

A kínai kormány megismételte azon álláspontját, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen a dömpingellenes megállapodással, és hogy a jelentés ténybeli és jogi hibákat tartalmaz.

(54)

Konkrétabban a kínai kormány azzal érvelt, hogy a jelentés tartalma túllépi a dömpingellenes vizsgálatok megfelelő hatókörét, félreértelmezi a kínai intézményeket és a kínai vállalatok jogos versenyelőnyét, valamint a Kína és az EU közötti szokásos intézményi különbségeket tekinti azon következtetés alapjának, hogy a kínai gazdaságot jelentős piaci torzulások befolyásolják. Ezzel összefüggésben a kínai kormány kritikával illette a Bizottság azon gyakorlatát, hogy minden félnek lehetőséget biztosít a jelentés megcáfolására, kiegészítésére vagy az azzal kapcsolatos észrevételek megtételére. Ehelyett a kínai kormány azzal érvelt, hogy Kína kezdettől fogva kérte, hogy a Bizottság a jelentés kiegészítése vagy módosítása helyett vonja vissza a jelentést, és hogy a kínai kormánynak nem volt kötelezettsége, illetve nem volt szüksége a jelentéssel kapcsolatos észrevételek megtételére.

(55)

A kínai kormány továbbá úgy ítélte meg, hogy a Bizottság vizsgálati gyakorlata összeegyeztethetetlen a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével és a WTO DS473 és DS494 dokumentumban foglalt vitarendezési jelentéseivel, mivel a Bizottság nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy bizonyítsa, hogy a jelentős piaci torzulások eredményeként a kínai vállalatok számviteli nyilvántartásai nem tükrözik megfelelően a vizsgált termékekhez kapcsolódó termelési és értékesítési költségeket, mivel az elemzés tárgyát egyedi vállalkozások képezik, nem pedig kormányok vagy intézmények. Következésképpen Kína átfogó makrogazdasági politikája vagy egy vállalat ipari szövetségben való tagsága nem adhat magyarázatot olyan konkrét problémákra, mint például a vállalati költségadatok hiánya.

(56)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. Először is, ami a jelentés állítólagos ténybeli hibáit illeti, a kínai kormány pusztán megismétli a korábban felhozott és a (39) preambulumbekezdésben tárgyalt érvet. Ami a kínai kormánynak a jelentés visszavonására irányuló kérését illeti, ahelyett, hogy lehetőséget adna az érdekelt feleknek a jelentés tartalmával kapcsolatos észrevételeik megtételére, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja értelmében a Bizottság nemcsak akkor köteles az érintett piaci körülményeket leíró jelentéseket készíteni és nyilvánosságra hozni, ha – mint Kína esetében – jelentős torzulásokra utaló megalapozott jelek állnak fenn, hanem a Bizottságnak elegendő lehetőséget kell biztosítania az érdekelt felek számára az ilyen jelentések és az azokat alátámasztó bizonyítékok megcáfolására, kiegészítésére, észrevételezésére vagy az azokra való támaszkodásra. A Bizottság megfelelően tudomásul vette a kínai kormány azon döntését, hogy nem kíván élni e lehetőséggel, és következésképpen megállapította, hogy nem fogadható el a kínai kormány azon kérelme, hogy a jelentést érdemi vizsgálat és bizonyítékok nélkül vonják vissza. Másodszor, ami a Bizottság vizsgálati gyakorlatának WTO-val való összeegyeztethetőségét illeti, a Bizottság már részletesen foglalkozott a kínai kormánynak az ideiglenes rendelet (54) preambulumbekezdésében, valamint a (43) preambulumbekezdésben kifejtett érvelésével, beleértve a Bizottság azon véleményét is, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összhangban vannak az Unió WTO-kötelezettségeivel. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelentős torzulások fennállása miatt az exportáló országban a költségek és az árak nem megfelelőek a rendes érték képzéséhez, és hogy a WTO-jog – ahogyan azt a WTO vizsgálóbizottsága és a Fellebbezési Testület a DS473-ban értelmezte – elvben lehetővé teszi harmadik országból származó adatok felhasználását, megfelelően kiigazítva, amennyiben az ilyen kiigazítás szükséges és indokolt.

(57)

A CCCME az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a jelentéssel kapcsolatos érveket fogalmazott meg, és megismételte korábban kifejtett álláspontját, miszerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem egyeztethető össze a dömpingellenes megállapodással. Ezt az érvet a Fangda csoport is megerősítette. A Fangda csoport a CCCME tagjaként kifejezetten támogatta a CCCME véleményét.

(58)

Ami a jelentést illeti, a CCCME megismételte, hogy a jelentésre támaszkodva a Bizottság továbbra is körkörös módon érvelt, azaz az exportőröknek cáfolniuk kell a jelentésben szereplő állításokat, amely jelentés minden esetben azzal a konkrét céllal készült, hogy alapul szolgáljon az uniós gyártók számára piacvédelmi vizsgálatok megindításához, és amely ebben az esetben még a vizsgált ágazatot sem említi. A CCCME ezért emlékeztetett arra, hogy a bizonyítási teher a vizsgálatot végző hatóságra hárul.

(59)

Ezenkívül a CCCME megismételte azt az érvét, hogy Kínában az ötéves tervek csupán irányadó dokumentumok, szemben a kötelező erejű „jogszabályokkal”, „rendeletekkel” vagy „határozatokkal”. A CCCME e tekintetben rámutatott arra, hogy hasonló irányadó dokumentumok léteznek Európában is.

(60)

Továbbá az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-joggal való összeegyeztethetőségét illetően a CCCME előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében szereplő „jelentős torzulások” fogalom sem a dömpingellenes WTO-megállapodás, sem az 1994. évi GATT szabályaiban nem fordul elő. Kiemelendő, hogy a „jelentős torzulások” fogalom nem tartozik a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében megadott egyetlen kategóriába sem. A harmadik országból származó adatok használatával kapcsolatosan a CCCME előadta, hogy a Fellebbezési Testület a DS473. sz. ügyben ugyan kimondta, hogy az exportáló országon kívüli forrásból származó adatok használata ugyan nem tiltott, a Bizottság viszont látszólag figyelmen kívül hagyja, hogy a Fellebbezési Testület egyúttal kiemelte, hogy „ez azonban nem jelenti azt, hogy a vizsgálatot végző hatóság egyszerűen a származási országon kívüli költségekkel helyettesítheti a származási országbeli előállítási költséget”, továbbá „a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikke szerint a »származási országbeli előállítási költség« más országra vonatkozó információk alapján történő meghatározása esetén a vizsgálatot végző hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezeket az információkat a »származási országbeli előállítási költség« meghatározásához használják fel, és előfordulhat, hogy ehhez a vizsgálatot végző hatóságnak ki kell igazítania az információkat”. Ez a bizottsági megközelítés tehát a CCCME álláspontja szerint összeegyeztethetetlennek tűnik az Európai Uniót a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2. cikke alapján terhelő kötelezettséggel. Másodszor, a CCCME úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése sérti a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkét és a DS437. sz. ügyben hozott ítéletet, mivel az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében, amint a Bizottság megállapítja a „jelentős torzulások” fennállását, nem kell teljesíteni a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkében foglalt két feltételt, nevezetesen azt, hogy a nyilvántartások összhangban vannak-e az exportáló ország GAAP-jával, és hogy a nyilvántartások megfelelően tükrözik-e az érintett termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket.

(61)

Ezen túlmenően a CCCME megismételte azt a korábban benyújtott érvét, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint az állítólagos jelentős torzulások értékelését minden egyes exportőr és gyártó esetében külön-külön kell elvégezni, és hogy a Bizottságnak ennek megfelelően legalább minden egyes, a mintába felvett exportáló gyártó tekintetében alá kell támasztania értékelését. Ugyanezt az érvet hozta fel a Fangda csoport.

(62)

A CCCME érveit nem lehetett elfogadni. Először is, ami a Bizottság érvelésének állítólagos körkörös jellegét és a bizonyítási terhet illeti, a Bizottság emlékeztetett arra – amint az az ideiglenes rendelet (53) és (55) preambulumbekezdésében már megállapításra került –, hogy az ideiglenes rendelet 3.3.1. szakasza tartalmazza a Bizottságnak a jelentős torzulások fennállására vonatkozó teljes értékelését. A Bizottság nem látta az értékelés elvégzésének körkörös jellegét, azaz azt, hogy a Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékokra, köztük a jelentésre támaszkodott, és az érdekelt feleknek lehetőségük volt észrevételeket fűzni a bizonyítékokhoz. Másodszor, ami az ötéves tervek jellegét illeti, bár megjegyzi, hogy a tervezési dokumentumok Unióban való megléte és jellege nem releváns a jelenlegi vizsgálat összefüggésében, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (73) és (74) preambulumbekezdése, valamint a (49) preambulumbekezdés részletesen kifejti – a kínai ipari tervezés sajátos jellege nemcsak átfogó, gyakorlatilag az ország teljes ipari termelését lefedi, hanem közvetlenül érinti a piaci szereplők üzleti döntéseit is a pénzügyi és egyéb mechanizmusok miatt, amelyek arra ösztönzik ezeket a gazdasági szereplőket, hogy megfeleljenek az ötéves terveknek. Példaként a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a tizenharmadik ötéves terv szerint „[…]minden helyi önkormányzatnak és kormányzati szervnek keményen kell dolgoznia e terv szervezésén, koordinálásán és irányításán. E terv végrehajtását dinamikusan nyomon fogjuk követni és értékeljük. […] Az e tervben szereplő projektekhez és kezdeményezésekhez kapcsolódó jóváhagyási eljárásokat egyszerűsíteni kell, és elsőbbséget kell biztosítani számukra a helyszínek kiválasztása, a földterületek rendelkezésre állása és a finanszírozási intézkedések terén. Biztosítani fogjuk, hogy az ellenőrző hivatalok szerepet játsszanak a végrehajtás felügyeletében” (7). Harmadszor, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-joggal, különösen a dömpingellenes megállapodás 2.2. és 2.2.1.1. cikkének rendelkezéseivel, valamint a DS473 sz. ügyben foglalt ténymegállapításokkal való állítólagos összeegyeztethetetlenségét illetően a Bizottság megismételte az ideiglenes rendelet (54) és (56) preambulumbekezdésében kifejtett álláspontját, miszerint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése teljes mértékben összhangban áll az EU WTO-jog szerinti kötelezettségeivel, és hogy a WTO-jog – ahogyan azt a WTO vizsgálóbizottsága és a Fellebbezési Testület a DS473-ban értelmezte – lehetővé teszi harmadik országból származó adatok felhasználását, megfelelően kiigazítva, amennyiben az ilyen kiigazítás szükséges és indokolt. Ezen túlmenően ami azt az állítást illeti, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt „jelentős torzulások” fogalma nem szerepel azon helyzetek között, amikor a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikke értelmében megengedett a rendes érték képzése, a Bizottság ezzel az érvvel a (43) preambulumbekezdésben már foglalkozott. Negyedszer, a jelentős torzulások minden egyes exportáló gyártó esetében történő egyedi értékelés tekintetében a Bizottság emlékeztetett arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjával összhangban az exportáló országban fennálló jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az exportáló országban alkalmazott belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket minden egyes exportáló gyártó esetében egy megfelelő reprezentatív ország torzulástól mentes árai vagy referenciaértékei alapján képezheti. Ezt a megállapítást a Bizottság az ideiglenes rendelet (57)–(111) preambulumbekezdésében elvégzett értékelés alapján végezte el, és azt minden egyes exportáló gyártóra külön-külön alkalmazta. A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja lehetőséget ad belföldi költségek használatára, amennyiben egyértelműen megállapítható torzulástól mentes voltuk. Az iratokban azonban nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely igazolná, hogy ez a helyzet állna fenn.

(63)

A Liaoning Dantan észrevételeket nyújtott be az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-val való összeegyeztethetőségével, valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását alátámasztó megfelelő indokolás jogi normáival kapcsolatban.

(64)

Konkrétabban, a Liaoning Dantan azzal érvelt, hogy i. a Bizottság – azáltal, hogy pusztán megismételte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethető a WTO-val – nem fejtette ki részletesebben a 2. cikk (6a) bekezdésének a WTO-joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó pontos jogalapot, és ii. nem adott magyarázatot arra vonatkozóan, hogy Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának mely részét kell továbbra is alkalmazni, és még kevésbé az ezen álláspontot alátámasztó indokolást. Következésképpen a Liaoning Dantan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a harmadik országból származó adatoknak a rendes érték megállapításához való felhasználása jelentős torzulások állítólagos fennállása miatt összeegyeztethetetlen a dömpingellenes megállapodás 2.2. és 2.2.1.1. cikkével, valamint a DS473. sz. ügyben szereplő vitarendezési jelentésekkel.

(65)

Ezenkívül a Liaoning Dantan megismételte, hogy a Bizottságot terheli az állítólagos állami beavatkozás torzító hatásának megállapítására vonatkozó jogi kötelezettség, és hogy következésképpen nem a Liaoning Dantan feladata az ellenkezőjét alátámasztó bizonyítékok benyújtása. Ezért a Liaoning Dantan véleménye szerint a Bizottság nem teljesítette azon kötelezettségét, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban minden egyes exportőr és gyártó esetében külön értékelje a jelentős torzulások fennállását.

(66)

A Liaoning Dantan érveit el kell utasítani. Először is az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-val való összeegyeztethetőségére vonatkozó érvvel a Bizottság korábban részletesen foglalkozott. A Bizottság ezért megismételte az ideiglenes rendelet (54), valamint a (43) és az (56) preambulumbekezdésében kifejtett álláspontját. A Liaoning Dantannak a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszára vonatkozó érvét illetően a Bizottság emlékeztet a (47) preambulumbekezdésben kifejtett álláspontjára. Másodszor, ami az egyes exportáló gyártók egyedi értékelésére vonatkozó érvet illeti, a Bizottság a (62) preambulumbekezdésre hivatkozott, amelyben foglalkozott ezzel az érvvel.

(67)

Egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (57)–(113) preambulumbekezdésében tett, a jelentős torzulások fennállására vonatkozó megállapításokat, valamint azt, hogy ebben az esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(68)

Bár a CCCME megismételte kétségeit azzal kapcsolatban, hogy Mexikó megfelelő reprezentatív országnak tekinthető-e a kínai exportőrök rendes értékének meghatározásához, elismerte a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt követelményeket tükröző észszerű SGA-költségeket és nyereséget válasszon ki.

(69)

mivel nem nyújtottak be új érveket és egyéb észrevételek sem érkeztek, a Bizottság megerősítette, hogy Mexikót választotta reprezentatív országként az ideiglenes rendelet (114)–(148) preambulumbekezdésében.

(70)

A Bizottság a rendes érték meghatározásához használt forrásokra vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (139)–(168) preambulumbekezdésében ismertette. Az ideiglenes rendelet közzétételét követően több fél is azt állította, hogy különböző forrásokat használt a rendes érték meghatározásához.

(71)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Európai Szén- és Grafitszövetség (a továbbiakban: ECGA) megismételte azt az állítását, hogy a Bizottságnak az ásványolajkoksz (2713 12 HR-kód) reprezentatív áraira kellene támaszkodnia a rendes érték megállapításához, és hogy az ideiglenes szakaszban alkalmazott árak mesterségesen alacsonyak voltak, mivel ezek az árak főként olyan gyenge minőségű anyagokra vonatkoztak, amelyek nem használhatók grafitelektródák előállítására.

(72)

Az ideiglenes rendelet (140) és (145) preambulumbekezdésében említettek szerint a Bizottság ideiglenesen úgy határozott, hogy a referenciaértéket az ország szintjén összesített mexikói importár alapján állapítja meg. Az információ forrása a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA). Az ECGA állítását követően a Bizottság elemezte a kérdést, és az ideiglenes szakaszban használt ugyanezen adatbázis (GTA) alapján megállapította, hogy a Mexikóba irányuló behozatal különböző pontjait megkülönböztető részletesebb importinformációk szerint az ásványolajkokszot (HR-kód: 2713 12) tengeri úton és szárazföldön importálták Mexikóba az Egyesült Államokból. A GTA-ban szereplő mexikói vámstatisztikák szerint az importár a mexikói határvároson, Nuevo Laredón keresztül (az USA-ból szárazföldi úton) történő behozatal esetén tonnánként körülbelül 2 144 USD volt, míg a Mexikó más részeibe irányuló behozatal tonnánként megközelítőleg 200 USD-t tett ki. A nyilvánosan elérhető információk alapján (8) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 200 USD/tonna ár nem tükrözheti a grafitelektródák gyártásához szükséges kiváló minőségű ásványolajkoksz költségét, hanem a villamosenergia-termeléshez és a cementégető kemencékhez használt lényegesen alacsonyabb minőségű tüzelőanyagot tükrözte. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a grafitelektródák mexikói gyártója, a GrafTech Mexico Nuevo Laredo közelében található, az ásványolajkoksz fő beszállítója pedig szintén e város közelében, de már az Egyesült Államokban található. A mexikói gyártó megerősítette, hogy ásványolajkokszát jelentős mennyiségben importálja Nuevo Laredo városán keresztül, és azt grafitelektródák előállítására használták fel. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a Nuevo Laredo esetében megállapított importárat veszi alapul az ásványolajkoksz referenciaértékének megállapításához, amely reprezentatív a kifejezetten grafitelektródák gyártásához használt kiváló minőségű ásványolajkoksz tekintetében.

(73)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a Liaoning Dantan azt állította, hogy a Bizottság téves FOB/CIF átváltási együtthatót alkalmazott a GTA-ból származó mexikói FOB-importadatokra. A fél különösen azt állította, hogy a szállítási költségeket túlbecsülték, és hogy a Bizottságnak egyedi együtthatót kellene alkalmaznia a mexikói behozatalra, mivel a figyelembe vett behozatal legnagyobb része az Egyesült Államokból származott.

(74)

Az ideiglenes rendelet (151) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Bizottság a nyersanyagok torzulástól mentes árát a súlyozott átlagos importár (CIF) alapján állapította meg. Míg a legtöbb ország importjának értékéről a vámhatár szintjén számol be (például tengeri szállítás esetén CIF), Mexikó a tengeri szállítási költségek figyelembevétele nélkül (azaz FOB-szinten) jelenti importjának értékét. Ezért az ideiglenes számításokhoz a Bizottság kiigazította a Mexikó által bejelentett értékeket a határparitáson számított vámérték (azaz CIF-szint) elérése érdekében.

(75)

A Bizottság megvizsgálta az állítást, és úgy ítélte meg, hogy az alkalmazott FOB/CIF átváltási együttható nem tükrözi észszerű módon a Mexikóba importált áruk származását. Következésképpen a Bizottság úgy határozott, hogy az FOB/CIF együtthatót az importált áruk tényleges származása alapján állapítja meg. A Nuevo Laredón keresztül történő behozatalkor a Bizottság nem alkalmazott együtthatót, mivel az áruk behozatala szárazföldön történt.

(76)

Az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdésében említett, a grafitelektródák termelési tényezőit tartalmazó táblázat helyébe így a következő táblázat lépett:

A grafitelektródák termelési tényezői

(77)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Fangda csoport és a Liaoning Dantan rámutatott, hogy az ideiglenes rendelet (155) preambulumbekezdésében foglaltakkal ellentétben a Bizottság a villamos energia árát nem a Mexikói Szövetségi Elektrotechnikai Bizottság (a továbbiakban: Comisión Federal de Electricidad vagy CFE) által közzétett árak alapján határozta meg.

(78)

A Bizottság elfogadta az állítást, és az ideiglenes rendelet (155) preambulumbekezdésének megfelelően módosította a villamos energia referenciaárát. A Bizottság a CFE-készletet a „DIT” elnevezésű nagyfeszültségű hálózat ipari felhasználói számára használta (10).

(79)

Ezenkívül a Liaoning Dantan megismételte a második feljegyzést követően már megfogalmazott azon állítását, miszerint a mexikói villamosenergia-árak felfelé torzultak, mivel az új mexikói közigazgatás 2019-ben állítólag aláásta a megújulóenergia-termelést és -beruházásokat, ezáltal előnyben részesítve az állami tulajdonú CFE villamosenergia-termelőt a megújuló energia magántulajdonban lévő üzemeltetőinek kárára. A fél azt állította továbbá, hogy e torzulás közvetlen következménye az, hogy a villamos energia referenciaárában szereplő átviteli díjakat ki kell igazítani annak érdekében, hogy tükrözzék a mexikói állami beavatkozás előtti torzulásmentes értéket, azaz 2019 előtt, amikor Mexikóban az új közigazgatás hatalomra került.

(80)

A Bizottság megjegyezte, hogy a vállalat nem támasztotta alá további bizonyítékokkal az állítását. Továbbá, amint az az ideiglenes rendelet (157) preambulumbekezdéséből kitűnik, a fél korábban csak több újságcikkre hivatkozott, amelyek szerint Mexikóban állítólag aláássák a megújuló energiát. Ugyanakkor nem nyújtottak be konkrét bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ez valóban így van, és ami még fontosabb, hogy a mexikói kormány ezen állítólagos politikája befolyásolta volna a mexikói villamosenergia-árakat. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást, valamint az átviteli díjak 2019 előtti értékekkel történő kiigazítására irányuló kérelmet.

(81)

A Liaoning Dantan megismételte azt az állítását, hogy a GrafTech International Ltd 2020-as éves jelentéséből származó SGA-költségek százalékos arány nem megfelelő referenciaértékként, mivel az eltérő jövedelmi szinttel rendelkező országokban – köztük a magas jövedelmű országokban, például az Egyesült Államokban – letelepedett különböző vállalatok konszolidált pénzügyi adataiból származik.

(82)

A Bizottság tisztázta, hogy a leírt módszertant a reprezentatív országban rendelkezésre álló egyetlen tényleges pénzügyi adat alapján alkalmazták, és hogy az aktában semmi nem utal arra, hogy az alkalmazott SGA-költségek szintje nem volt észszerű. Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak erről a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokról szóló két feljegyzésben. A vállalatnak így bőséges lehetősége volt bizonyítékot szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a GraftTech International Ltd SGA-költségeinek szintje nem volt észszerű, vagy alternatív referenciaértéket javasolt a torzított SGA-százalék helyettesítésére, de ezt nem tette meg. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(83)

Ugyanez a fél azt is állította, hogy a GrafTech International Ltd. 2020-as éves jelentésében szereplő egyes kiadásokat törölni kell az SGA-költségeknek az SGA-költségek százalékának megállapításához használt listájáról (azaz a készletalapú kompenzációt és a piaci árazás szerinti kiigazítást).

(84)

A Bizottság megvizsgálta az állítást, és megalapozottnak találta. Ezért e költségek levonása után az SGA-költségeket az előállítási költségek alapján 10,4 %-ban állapította meg.

(85)

A Liaoning Dantan azt állította, hogy a Bizottságnak a fogyóeszközök és a gyártási általános költségek referenciaértékét az egyéb inputoktól elkülönítve kellett volna meghatároznia. Azt állította, hogy a Bizottságnak ehelyett a fogyóeszközökkel és általános költségekkel kapcsolatos tényleges kiadásokat kellett volna felhasználnia. A Liaoning Dantan és a CCCME azzal érveltek továbbá, hogy ugyanez a kérdés érvényes a nyersanyagellátás szállítási költségeinek kiszámítására is, amikor a Bizottság ezt a szállítási költséget a nyersanyagok tényleges költségének százalékában fejezte ki, majd ugyanezen nyersanyagok torzulástól mentes költségére ugyanazt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes szállítási költség kiszámításához. A felek azzal érveltek, hogy mivel a nyersanyagköltségeket torzulástól mentes árak alkalmazásával újraszámították, ez azt jelenti, hogy a szállítási költségeket a nyersanyagok értéknövekedésével is összekapcsolták, ami állítása szerint nem helytálló, mivel nem állt fenn ilyen kapcsolat.

(86)

A Bizottság megjegyezte, hogy minden egyes együttműködő exportáló gyártó esetében a fogyóeszközök szerinti összesített költségek a teljes előállítási költség 0,01–2,1 %-át tették ki. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a fogyóeszközök csak nagyon korlátozott hatást gyakoroltak a teljes előállítási költségre, és így a rendes érték kiszámítására. Ennek eredményeként úgy döntött, hogy nem minden egyes fogyóeszközre biztosít külön referenciaértéket, hanem az exportáló gyártók által jelentett költségadatok alapján a teljes nyersanyagköltség százalékában fejezi ki azokat, majd ezt a százalékot alkalmazza az újraszámított anyagköltségre a megállapított torzulásoktól mentes árak alkalmazásakor. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az ideiglenes rendelet 3.3.1. szakasza jelentős torzulásokat állapított meg. Ilyen esetben az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a belföldi költségek kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok torzulástól mentesek. A felek nem nyújtottak be ilyen, a fogyóeszközök kategóriájába csoportosított termelési tényezőkre vonatkozó bizonyítékot, és a Bizottság sem talált ilyet. Ezért a Bizottság nem tudta a Liaoning Dantan által közölt adatokat használni. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fogyóeszközök torzulástól mentes értékének kiszámítására használt módszertana megfelelő, mivel nem áll rendelkezésre jobb információ. A Liaoning Dantan nem biztosított alternatívát a reprezentatív országba irányuló GTA-importértékek alkalmazására, és a fogyóeszközök tekintetében sem biztosított torzulástól mentes referenciaértéket. Ezért a fogyóeszközökkel kapcsolatos állítást a Bizottság elutasította.

(87)

A Liaoning Dantannak az ideiglenes rendelet (166) preambulumbekezdésében ismertetett, a gyártási általános költségei torzulástól mentes értékének megállapítására szolgáló módszertanra vonatkozó állítását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az általános költségekre vonatkozó adatok nem voltak könnyen és külön hozzáférhetők a reprezentatív országbeli gyártó pénzügyi kimutatásaiban. Továbbá, miután megállapítást nyert a jelentős torzulások fennállása, az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a belföldi költségek kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok torzulástól mentesek. A Liaoning Dantan nem terjesztett elő ilyen bizonyítékot az általános költségekre vonatkozóan, és a Bizottság sem állapított meg ilyen bizonyítékot. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az általános költségek torzulástól mentes értékének kiszámítására használt módszertana megfelelő, mivel nem áll rendelkezésre jobb információ. A Liaoning Dantan nem javasolt alternatív torzulásmentes referenciaértéket az általános költségek tekintetében. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(88)

Ami a Liaoning Dantannak és a CCCME-nek az ideiglenes rendelet (153) preambulumbekezdésében ismertetett, a torzulástól mentes kínai belföldi szállítási költségek megállapítására szolgáló bizottsági módszertanra vonatkozó állítását illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a Liaoning Dantan és a CCCME nem terjesztett elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szállítási költségeket nem érintették a Kínában tapasztalható jelentős torzulások, és nem terjesztett elő alternatív megközelítést arra vonatkozóan, hogy a Bizottságnak hogyan kell egyedileg kiszámítania az egyes nyersanyagok torzulásoktól mentes szállítási költségét. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(89)

Az exportár kiszámításának részleteit az ideiglenes rendelet (169) és (170) preambulumbekezdése tartalmazta. Mivel nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette ezeket a preambulumbekezdéseket.

(90)

A Liaoning Dantan azt állította, hogy a Bizottságnak a költségek (például a szállítási és az összes járulékos költség) részletes bontása alapján újra kellene számítania az SGA-költségek százalékos arányát, lehetővé téve az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítésekre vonatkozó egyedi SGA-költségek százalékos arányának megállapítását.

(91)

A Bizottság tisztázta, hogy az ismertetett módszertan alkalmazását az indokolta, hogy a reprezentatív országban rendelkezésre álló pénzügyi adatok nem tartalmaztak az SGA-költségekre vonatkozó részletes adatokat, kizárva ezzel a szállítási és a járulékos költségeket. Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak erről a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokról szóló két feljegyzésben. A vállalatnak tehát elegendő lehetősége nyílt arra, hogy megfelelő referenciaértéket javasoljon az állítólag torzult SGA-költségek helyett. Márpedig ezt nem tette meg. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(92)

A Yangzi csoport azt állította, hogy a Bizottság nem a kiválasztott reprezentatív országból, azaz Mexikóból származó információkat használta fel, hanem az amerikai exportárakat. A fél azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja egyértelműen jelzi, hogy a reprezentatív ország kiválasztását követően a Bizottságnak ragaszkodnia kell ehhez a választáshoz, kivéve nagyon kivételes és megfelelően indokolt körülmények esetén. A Bizottság nem tartotta be ezt a szabályt azzal, hogy az USA-beli exportárakat használta megfelelő viszonyítási alapként.

(93)

A (72) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a ásványolajkoksz referenciaértékét a Nuevo Laredóba irányuló behozatalra vonatkozó mexikói behozatali statisztikák, nem pedig az Egyesült Államok exportstatisztikái alapján határozta meg. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(94)

A Yangzi csoport és a Liaoning Dantan azt is állította, hogy a Bizottságnak nem kellene az információforrást egy mexikói belépési pontra korlátoznia, és hogy a behozatali kikötő és a szállítási mód nem tekinthető objektív kritériumnak, mivel az ásványolajkoksz nagyon torz és nem reprezentatív árához vezet.

(95)

A 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az előállítási költségek megállapításához a Bizottság felhasználhatja a megfelelő reprezentatív országbeli előállítási és értékesítési költségeket, feltéve, hogy a vonatkozó adatok könnyen hozzáférhetők. Ezért mindaddig, amíg az információk könnyen hozzáférhetők, a Bizottság bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkezik a referenciamutató megfelelő reprezentatív országban történő meghatározásához használandó legmegfelelőbb információforrás kiválasztásában. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy semmi sem akadályozza a vállalatspecifikus behozatali adatok felhasználását (például a nyereség vagy az SGA-költségek megállapításához) vagy az egyik belépési pontra vonatkozó importstatisztikák használatát, amennyiben ez a legcélszerűbb. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(96)

A Yangzi csoport azzal érvelt, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a GrafTech Mexico az egyetlen mexikói grafitelektróda-gyártó, és hogy más vállalatok gyengébb minőségű importált ásványolajkoksz felhasználásával gyárthatnak gyengébb minőségű grafitelektródákat.

(97)

A vizsgálat során a Bizottság a GrafTech Mexikót jelölte meg a vizsgált termék egyetlen mexikói gyártójaként. Erről a Bizottság az érdekelt feleket az ideiglenes rendelet (43) és (44) preambulumbekezdésében említett, a rendes érték meghatározásához használt forrásokról szóló két feljegyzés útján tájékoztatta, és felkérte őket észrevételeik megtételére. Sem az első, sem a második feljegyzést követően nem érkezett észrevétel. Ezenkívül a Bizottság megjegyezte, hogy az érdekelt felek nem terjesztettek elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Mexikóban más grafitelektróda-gyártók is léteznének. Mindenesetre a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a grafitelektróda-gyártók száma nem volt hatással a grafitelektródák előállításához használt ásványolajkoksz-referenciaérték megállapítására, mivel a referenciaértéket az importstatisztikák szintjén, nem pedig a gyártók szintjén állapítják meg. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(98)

A Yangzi csoport azt állította, hogy a Bizottság nem rendelkezett olyan bizonyítékkal, amely alátámasztaná, hogy a tonnánkénti 200 USD körüli árak az ásványolajkoksznak az érintett termék előállításához nem használt különböző kategóriáira és felhasználására vonatkoztak. A Fangda csoport és a CCCME továbbá azt állította, hogy az energiatermelésre használt ásványolajkokszot nem a 2713 12 HR-kód, hanem a 2713 11 HR-kód alatt jelentik be.

(99)

Meg kell jegyezni, hogy a Yangzi csoport nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot állításának alátámasztására. A Bizottság az ECGA azon állítására hivatkozott, amely szerint az ideiglenes szakaszban használt ásványolajkoksz (HR-kód: 2713 12) árai mesterségesen alacsonyak voltak (azaz körülbelül 750 USD/tonna), és ezek az árak nem voltak reprezentatívak az ásványolajkoksznak a különböző vállalatok által a grafitelektródák gyártásáért világszerte fizetett árait illetően. Az ECGA különösen azzal érvelt, hogy az ilyen kategória legalacsonyabb árajánlata mindig jóval meghaladta a tonnánkénti 750 USD-t a vizsgálati időszakban. A (72) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ezen állítás vizsgálata során a Bizottság megállapította, hogy a GTA-ban szereplő mexikói importstatisztika jelentős különbséget mutatott a mexikói határvároson, Nuevo Laredón keresztül importált ásványolajkoksz (HR-kód: 2713 12) átlagos importára és a Mexikó más részeibe irányuló behozatal között, ahol az utóbbi tízszer alacsonyabb tonnánkénti átlagárat mutatott ugyanezen input tekintetében.

(100)

A Bizottság összehasonlította a tonnánkénti 200 USD importárat a vizsgálat során szerzett bizonyítékokkal. A bizonyítékok többek között a következőket foglalták magukban: i. a mintában szereplő kínai gyártók által importált ásványolajkoksz beszerzéseinek listája; ii. az indiai gyártók ECGA által benyújtott beszerzési számlájának másolatai, amelyek azt mutatják, hogy az ásványolajkoksz ára nem volt 800 USD/tonna alatt; iii. az ECGA által az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételekkel együtt szolgáltatott információk, amelyekben egy importstatisztikákat tartalmazó kínai honlapra (11) hivatkoztak. Ezenkívül az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Fangda csoport és a Liaoning Dantan ugyanazon kínai weboldal alapján szolgáltatta a kínai importárakat, ahol a vizsgálati időszakban a grafitelektródák gyártásához használt ásványolajkoksz-minőség árait 900 és 3 200 USD/tonna közötti tartományban tüntették fel. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az alacsony tonnánkénti 200 USD ár nem tükrözheti a grafitelektródák gyártásához szükséges ásványolajkoksz minőségi osztályának költségét. A (72) preambulumbekezdésben említettek szerint ez a tonnánkénti 200 USD-s egységár közel áll a kizárólag energiatermelésre használt alacsonyabb minőségű ásványolajkoksz importárához (ásványolajkoksz, nem kalcinálva, HR-kód: 2713 11), tonnánként 60 USD áron.

(101)

Végül az érdekelt felek egyike sem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a tonnánként 200 USD értékben importált ásványolajkoksz felhasználható grafitelektródák gyártásához. A Bizottság ezért elutasította az állítást, és megerősítette azt a döntését, hogy kizárja a mexikói vámhivataloknál történő behozatalt, ahol a súlyozott átlagos importár tonnánként körülbelül 200 USD volt.

(102)

A Fangda csoport és a CCCME azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem szolgáltatott semmilyen egyértelmű bizonyítékot vagy észszerű magyarázatot arra vonatkozóan, hogy a Nuevo Laredón keresztül történő behozatalt miért használták fel alapvetően alapanyagként a grafitelektródák gyártásához. Míg a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak biztosítására, hogy a behozatali adatok felhasználása pontosabban tükrözze az exportáló gyártó termelési helyzetét, „annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az információkat felhasználják a „származási országban felmerülő előállítási költség” kiszámításához”, a behozatali adatok ilyen szelektív felhasználásának objektívnek és tisztességesnek kell lennie, és azt egyértelmű bizonyítékokkal kell alátámasztani.

(103)

A kínai kormány továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság azon gyakorlata, hogy tovább értékeli valamennyi fél észrevételeit, eredményorientált volt, különös tekintettel az ásványolajkoksz (kalcinálva) adataira. Amennyiben a Bizottság szükségesnek tartja a mexikói behozatali vámadatok további felosztását a 2713 12 HR-kód alatt, a Bizottságnak vagy a panaszosoknak tudományos felosztási módszert és alapot kellett volna javasolniuk a grafitelektródához használt (kalcinált) ásványolajkoksz és más felhasználások megkülönböztetésére. Nem volt megbízható az ár vagy a vám-árunyilatkozat helye szerinti különbségtétel. Emellett a kínai kormány azt állította, hogy ez a megközelítés nem áll összhangban a Bizottság által a kötőelemekre vonatkozó vizsgálatban (12) hozott határozattal, amelyben a Bizottság nem fogadta el a CCCME és a kötőelemek gyártóinak bizonyítékait annak bizonyítására, hogy egyes országokból származó behozatali adatokat ki kell zárni. A kínai kormány ezért arra kötelezi az EU-t, hogy tartsa fenn az objektív semlegességet, és alkalmazzon következetes módszert az esetek mindegyikére kiterjedően, ahelyett, hogy a legmagasabb dömpingkülönbözetet eredményező módszert alkalmazná.

(104)

Az ideiglenes rendelet (140) és (145) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság úgy határozott, hogy a referenciaértéket a mexikói importár alapján határozza meg, amelyet a GTA alapján országszinten összesítettek, mivel a reprezentatív országra vonatkozóan nem állt rendelkezésre más információforrás és nemzetközi referenciaérték sem. A 2713 12 HR-kód esetében Mexikó tarifajegyzékében nincs felosztás a különböző kategóriák között, és egyik érdekelt fél sem nyújtott be olyan módszert, amely lehetővé tenné a grafitelektródák gyártásához használt ásványolajkoksz kategóriája és az egyéb kategóriák közötti megkülönböztetést. A Bizottság megállapította, hogy a mexikói vámbelépési pontok szintjén történő behozatal biztosította a szükséges különbségtételt a különböző kategóriák között, amelyek szerint a Nuevo Laredóba belépő termékek a lehető legközelebb tükrözik a grafitelektródák előállításához felhasználható ásványolajkokszot. Ugyanakkor a többi belépési ponton a behozatal vagy elhanyagolható volt (lásd a (113) preambulumbekezdést), vagy tonnánként 200 USD áron történt. Az utóbbit illetően – a (101) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – egyik érdekelt fél sem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ez az alacsonyabb árú minőség felhasználható lenne grafitelektródák gyártásához. Így a Bizottság megállapította, hogy csak a Nuevo Laredo vállalatba érkező behozatal vehető figyelembe a grafitelektródák gyártásához használt ásványolajkoksz referenciaárának megállapításakor. A Bizottság megvizsgálta továbbá a Nuevo Laredo importárainak szintjét, és megállapította, hogy a behozatal jelentős mennyiségére megállapított súlyozott átlagos importár az exportáló gyártók által benyújtott vizsgálati időszak alatt a grafitelektródák gyártásához használt ásványolajkoksz árainak tartományán belül volt, amint azt a (108) preambulumbekezdés kifejti. Emellett a reprezentatív országban a vizsgált termék egyetlen azonosított gyártója, nevezetesen a GrafTech Mexico azt állította, hogy szükségleteinek többségét a Nuevo Laredón keresztül importálták. Ezért a kötőelemekre vonatkozó vizsgálathoz hasonlóan a Bizottság figyelembe vette az összes fent leírt elemet, és nem csupán a különböző mexikói vámbelépési pontok közötti árkülönbségre támaszkodott. A Bizottság ezért elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint a Mexikóba irányuló ásványolajkoksz importárai nem reprezentatívak vagy észszerűtlenek.

(105)

A Fangda csoport azt állította, hogy a GrafTech International 2021. december 21-i, a Graftech Mexico tűkoksz behozatalára vonatkozó levelét figyelmen kívül kell hagyni, mivel a GrafTech Internationalt nem vették nyilvántartásba érdekelt félként. Ezenkívül a levelet az észrevételek benyújtására nyitva álló határidő lejárta után nyújtották be, és a Bizottság nem vizsgálta meg a benyújtott információk pontosságát és megfelelőségét.

(106)

Az alaprendelet és különösen annak 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontja alapján a Bizottság összegyűjti a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározásához szükséges adatokat. Ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak aktívan kell kutatnia információk után, ahelyett, hogy csak az érdekelt felek által benyújtott információkat venné figyelembe. Továbbá az alaprendelet 19. cikkének sérelme nélkül az alaprendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Bizottságot mint vizsgáló hatóságot abban, hogy olyan információkra támaszkodjon, amelyeket nem az érdekelt felek nyújtottak be, amennyiben a Bizottság által hivatkozott bármely bizonyíték szerepel az érdekelt felek számára hozzáférhető aktában. A Bizottság tehát vizsgáló hatóságként teljes mértékben jogosult – sőt köteles is – figyelembe venni és megvizsgálni a rendelkezésére álló valamennyi információt. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az előző preambulumbekezdésben említett levél releváns információkat tartalmazott, és nem vitatott, hogy a levelet csatolták ahhoz a nem bizalmas aktához, amelyhez az érdekelt felek hozzáfértek. Továbbá a levélben szereplő információk csak kiegészítik a többi elemet, amelyeket a Bizottság figyelembe vett annak érdekében, hogy arra a következtetésre jusson, hogy a Nuevo Laredo behozatali pontját kell viszonyítási alapként használni a szóban forgó input tekintetében; különösen a következőket illetően: az adatok összhangban vannak a vizsgált termék előállításához a kiválasztott reprezentatív országban felhasznált minőség és minőségi input költségeivel, és azonnal rendelkezésre álltak a kiválasztott reprezentatív országban.

(107)

A Fangda csoport, a CCCME, a Liaoning Dantan és a Yangzi csoport azt állította, hogy Nuevo Laredo importára torzult, és nem reprezentatív a megfelelő minőségű prémium ásványolajkoksz tekintetében. Ezek az importárak magasabbak voltak a szokásos piaci árnál, és nem tekinthetők szokásos piaci árnak. Azt állították továbbá, hogy a magas ár annak tudható be, hogy a kapcsolatban álló amerikai beszállítót az USA és Mexikó közötti jövedelemadó-kulcsok közötti különbség miatt áremelésre ösztönözték. Az importár tükrözheti a szuper prémium minőségű ásványolajkoksz árát is, míg a kínai gyártók alacsonyabb minőségű termékeket használnak. A Liaoning Dantan és a Yangzi csoport előadta, hogy a GrafTech International 2020-as éves jelentése szerint a GrafTech jobb minőségű tűkokszkeverékeket használ. A GrafTech International éves jelentése megemlítette, hogy „a kifejezetten a grafitelektródákhoz használt ásványolaj-tűkoksz gyártásunk lehetővé teszi a kiváló minőségű, szuper prémium ásványolaj-tűkoksz előállítását.” Ez (részben) megmagyarázná az Egyesült Államok Mexikóba irányuló exportjának rendkívül magas árát. Azt is megfigyelték, hogy a mexikói importárak a vizsgálati időszakban meglehetősen stabilak voltak, míg a Kínába irányuló behozatal árai csökkenést mutattak.

(108)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a grafitelektródák gyártásához használt ásványolajkoksz referenciaértékének a reprezentatív ország költségeit kell tükröznie, nem pedig a más országokban megfigyelhető importárakat. Megjegyezte, hogy a tonnánkénti 2 144 USD súlyozott átlagos importár jóval a Fangda csoport és a Liaoning Dantan által benyújtott ártartományon belül volt, amint azt a (100) preambulumbekezdés is említi.

(109)

A fenti (104) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság megállapította, hogy ez a referenciaérték esik a lehető legközelebb a grafitelektródák exportáló gyártói által felhasznált inputhoz. Ezenkívül a felek azon állításával ellentétben, miszerint az árak stabilak voltak, a Bizottság a Nuevo Laredo legmagasabb és legalacsonyabb súlyozott átlagos havi importárai között körülbelül 20 %-os árváltozást állapított meg. Végül a Bizottság megállapította, hogy a GrafTech International éves jelentése nem tartalmazott semmilyen bizonyítékot sem a GrafTech Mexico által vásárolt különböző minőségű ásványolajkoksz arányára, sem pedig arra vonatkozóan, hogy a Graftech International által előállított minőség magasabb, mint a grafitelektródák gyártása során szokásosan magas minőség. Következésképpen a Bizottság megerősítette, hogy a Nuevo Laredo importára megfelelő referenciaár volt a reprezentatív országban.

(110)

A Fangda csoport és a CCCME azt állította, hogy a Bizottság magyarázat nélkül kizárta a más országokból származó behozatalt.

(111)

Ezzel az állítással ellentétben a Bizottság minden származást figyelembe vett (azaz az USA-t és Németországot). A német behozatalt azonban elhanyagolhatónak tekintették, mivel ez a behozatal a Nuevo Laredo révén importált teljes mennyiség mintegy 0,009 %-át tette ki (13). Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(112)

Ezenkívül a Liaoning Dantan azt állította, hogy a Bizottság nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy öt másik belépési ponton (14) a behozatal nem reprezentatív a grafitelektródák gyártásához alkalmas ásványolajkoksz tekintetében.

(113)

A felek által említett öt másik belépési pont összesen 255 tonnát tett ki, ami a teljes mexikói behozatal 2,6 %-ának felel meg. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ezek a mennyiségek túl alacsonyak ahhoz, hogy reprezentatívak legyenek. Mindenesetre, még ha figyelembe is vennék a többi öt belépési pontot, a referenciaár szinte változatlan maradt volna (csak 0,1 %-kal alacsonyabb). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(114)

A Liaoning Dantan azt állította, hogy a Bizottságnak nem kellett volna kizárólag a Nuevo Laredótól származó behozatalt figyelembe vennie, mivel a GrafTech International kijelentette, hogy az ásványolajkoksz nagy részét, de nem az összeset a Nuevo Laredo közvetítésével importálták.

(115)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a referenciaértéket nem a GrafTech Mexico importárai, hanem a mexikói importstatisztikák alapján állapította meg. A fentiekben kifejtettek szerint más belépési pontokat figyelmen kívül hagytak, mivel a tonnánkénti súlyozott átlagos importár nem tükrözte a grafitelektródák előállításához használt minőség árát, és az importált mennyiségek nem voltak reprezentatívak. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(116)

A Fangda csoport, a Liaoning Dantan és a CCCME azt állította, hogy a torzulástól mentes előállítási költségek megállapításához a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie az anyag jellegét, jellemzőit vagy jellegzetességeit, valamint az áruk felhasználását. A felek különösen azt hangsúlyozták, hogy a grafitelektródák gyártásához használt kalcinált ásványolajkoksz eltérő minőségű, és hogy a különböző osztályok közötti árkülönbségek jelentősek. A Fangda csoport és a CCCME azt állította továbbá, hogy a magas minőségű, magas árú mexikói ásványolajkoksz behozatala (átlagosan tonnánként 2 144 USD, amely nagyjából megegyezik a felső kategóriás ásványolajkoksz piaci árával, vagy akár meghaladja azt), figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a kínai vállalatok használják az átlagos minőségű kalcinált ásványolajkokszot és a felső kategóriás kalcinált ásványolajkokszot is.

(117)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a feleknek számos alkalommal lehetőségük volt észrevételeket tenni a javasolt referenciaértékekkel kapcsolatban, és az érintett felek egyike sem szolgáltatott megbízható és könnyen hozzáférhető adatokat a reprezentatív ország referenciaárairól, tükrözve a kalcinált ásványolajkoksz vagy a felső kategóriás ásványolajkoksz állítólagosan eltérő kategóriáit. A Bizottság megállapította, hogy az állítást benyújtó érdekelt felek nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy technikai és/vagy kémiai különbségek lennének az ásványolajkoksz állítólagos különböző kategóriái között, és hogy ezek a különbségek hogyan jelennek meg az érintett felek által bejelentett vásárlásokban. Állításaik kizárólag a saját beszerzési áraik különbségein alapultak. Ezenkívül az egyik érintett exportáló gyártó elmulasztotta bejelenteni egy másik típusú ásványolajkoksz használatát, amelynek vételára jelentősen meghaladta az alkalmazott referenciaértéket. Továbbá, amint azt valamennyi érdekelt fél elismerte, erre az inputra vonatkozóan nem áll rendelkezésre könnyen elérhető nemzetközi referenciaérték. A fenti megfontolások fényében és a fenti (104) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság megbízható referenciaértéket állapított meg az ásványolajkokszra vonatkozóan, amely a lehető legpontosabban tükrözi a kiválasztott reprezentatív országban a grafitelektródák előállításához használt termelési tényezőt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(118)

A Fangda csoport, a CCCME és a Liaoning Dantan megismételték a fenti (88) preambulumbekezdésben említett állításukat a kínai szállítási költségekkel kapcsolatban. Ezt az állítást a felek azonban nem támasztották alá bizonyítékokkal. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(119)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Liaoning Dantan azt állította, hogy a Bizottságnak a gázfogyasztás költségeit a torzulástól mentes ár alapján kellett volna megállapítania, és azt nem kellett volna a fogyóeszközök között szerepeltetnie. A Bizottság elfogadta az állítást, és felülvizsgálta a számítást. A fenti (9) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság tájékoztatta a felet a végleges számításról, és nem érkezett észrevétel.

(120)

A Yangzi csoport azt állította, hogy a Bizottságnak a 2021 decemberében lefolytatott újabb távoli keresztellenőrzéseket követően más hulladékátalakítási arányt kellett volna alkalmaznia. A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, és megállapította, hogy a javasolt arány nem a vállalat grafitelektródáinak teljes gyártási folyamatán alapult, hanem a gyártás számos lépéséből csak korlátozott számúra terjedt ki. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(121)

Amint azt a (35)–(90) preambulumbekezdés részletezi, a Bizottság figyelembe vette az érdekelt felek által az ideiglenes tájékoztatást követően benyújtott észrevételeket, és a végső tájékoztatást követően a (119) preambulumbekezdésben leírtak szerint újraszámította a dömpingkülönbözeteket.

(122)

Amint azt az ideiglenes rendelet (179) preambulumbekezdése is kifejti, ebben az ügyben az együttműködés szintje alacsony volt, mert a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló teljes kivitelnek csak körülbelül 62 %-át az együttműködő exportáló gyártók kivitele tette ki. Ennek alapján a Bizottság helyénvalónak ítélte meg, hogy az összes többi nem együttműködő exportáló gyártóra alkalmazandó, az egész országra érvényes dömpingkülönbözetet a legnagyobb dömpingkülönbözetet alkalmazó exportáló gyártó által reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusra megállapított legmagasabb dömpingkülönbözet szintjén állapítsa meg. Az így megállapított dömpingkülönbözet 74,9 %.

(123)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(124)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (181)–(185) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(125)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által megadott információk alapján, valamint az Eurostat felé bejelentett importvolumen (TARIC-szint) alapján határozta meg. Tekintettel a termékkör változására ((34) preambulumbekezdés), a számadatokat módosították, de az ideiglenes rendeletben megállapított tendenciák változatlanok maradtak.

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(126)

A figyelembe vett időszakban a grafitelektródák uniós felhasználása 25 %-kal csökkent. 2017-ben és 2018-ban magas felhasználás volt megfigyelhető, amelyet az acélválságból éppen kilábaló uniós acélipar fokozott kereslete okozott. Emellett a grafitelektródák hirtelen áremelkedését látva a további növekedéstől tartó acélgyártók készleteket halmoztak fel a grafitelektródákból. 2019-ben az elektromos ívkemencékben történő acélgyártás az Eurofer adatai szerint 2018-hoz képest mélypontot (–6,6 %) ért el. A grafitelektródák iránti kereslet csökkent. Mivel a grafitelektródák ára jelentősen csökkent, a továbbfelhasználó iparág számára már nem volt szükség készletfelhalmozásra. Ennek következtében az acélgyártók leépítették grafitelektróda-készleteiket. A Covid19-világjárvány következtében 2020-ban még tovább csökkent a kereslet.

(127)

Az egyik érdekelt fél, a Misano vitatta a Bizottság által a 8545110090 TARIC-kód alá tartozó behozatal kiigazítására alkalmazott módszert annak érdekében, hogy a behozatalból kizárják az 1,5 g/cm3-nél kisebb sűrűségű vagy 7,0 μ,Ω.m-nél nagyobb elektromos ellenállású grafitelektródákat, amelyek nem képezték e vizsgálat tárgyát. A Misano azonban nem terjesztett elő olyan alternatív módszertant, amelyet a Bizottság használhatna. A Bizottság mindazonáltal a 2019. évi adatok felhasználásának alternatívájaként a 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó átlagot is figyelembe vette, de megjegyezte, hogy az eredetileg használt módszertantól való eltérés elhanyagolható lenne, és nem változtatná meg az általános tendenciát. Ez az alternatív módszertani kiigazítás valójában a teljes behozatal 7,5 %-a helyett 8 %-ot, értékében pedig a teljes behozatal 3,3 %-a helyett 2,8 %-át vonná le. Következésképpen a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendeletben a 8545110090 TARIC-kód alá tartozó behozatal kiigazítására alkalmazott, az ideiglenes rendelet (187) preambulumbekezdésében ismertetett módszertant.

(128)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat Comext-adatbázisa alapján határozta meg. A kisebb grafitelektródák termékkörből való kizárásának figyelembevétele érdekében a Bizottság az előző preambulumbekezdésben meghatározott módszer alapján 9,1 %-ot vont le a kínai behozatal teljes volumenéből. A legfeljebb 350 mm névleges átmérőjű grafitelektródák kínai behozatalának (volumenben kifejezett) részesedésére vonatkozó becslés a mintába felvett kínai exportáló gyártók által szolgáltatott kiviteli adatokon alapult.

(129)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Fangda csoport megkérdőjelezte a kínai behozatal teljes volumenére vonatkozó kiigazítás pontosságát, amely a kisebb grafitelektródák kizárását követően 9,1 %-kal csökkent, és felkérte a Bizottságot, hogy részletesebben vizsgálja meg az érintett termék Kínából érkező behozatalának tényleges volumenét. A Fangda csoport azonban nem pontosította, hogy a Bizottság módszertana észszerűtlen vagy pontatlan, és nem javasolt alternatív, pontosabb módszertant sem. Valójában még az sem volt egyértelmű, hogy a Fangda-csoport úgy vélte-e, hogy a Bizottság túl- vagy alulbecsülte a kisebb grafitelektródák behozatalát. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(130)

Az ideiglenes rendeletben megállapított tendenciák e kiigazítás következtében nem változtak.

(131)

A Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatali adatok és az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítésre vonatkozó adatai alapján állapította meg.

(132)

Az érintett országból érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(133)

A csökkenő felhasználás mellett a kínai behozatal az uniós gazdasági ágazat kárára bővült. A Kínából érkező behozatal volumene 12 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, piaci részesedése pedig 50 %-kal nőtt, a vizsgálati időszakban elérve a 33,8 %-ot (+ 11,3 százalékpont). Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2017. évi 61,1 %-ról 2020-ra 5,9 százalékponttal 55,2 %-ra csökkent (5. táblázat).

(134)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat Comext-adatbázisa alapján határozta meg. A termékkör változásának figyelembevétele érdekében a Bizottság 6,5 %-ot vont le a kínai behozatal összértékéből. A legfeljebb 350 mm névleges átmérőjű grafitelektródák kínai behozatalának (értékben kifejezett) részesedésére vonatkozó becslés a mintába felvett kínai exportáló gyártók által szolgáltatott kiviteli adatokon alapult.

(135)

Az ideiglenes rendeletben megállapított tendenciák e kiigazítás következtében nem változtak.

(136)

Az érintett országból érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(137)

Megállapítva, hogy a termékkör kiigazítását követően nem volt jelentős különbség a 3. táblázat tendenciái között, és az e szakaszra vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (194)–(196) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(138)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Fangda csoport és a CCCME megjegyezte, hogy számításaik szerint a vizsgálati időszak vége és 2021 szeptembere között a Kínából érkező behozatal árai 37,5 %-kal emelkedtek. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a dömpingre és a kárra vonatkozó megállapítások a vizsgálati időszakon alapulnak. Ezenkívül az áremelkedés önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a behozatal már nem dömpingelt áron történik, vagy hogy a kár már nem következik be, különösen akkor, ha – amint azt a Fangda csoport és a CCCME is elismerte – a globális olajár-emelkedés a fő alapanyag, az ásványolaj-tűkoksz árának emelkedését eredményezte, és ezáltal tovább növelte a grafitelektródák előállítási költségét. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(139)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (197)–(201) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(140)

E szakasz tekintetében a Bizottság a termékkör változásának megfelelően kiigazította a termelési volument. Az ideiglenes rendeletben megállapított tendenciák e kiigazítás következtében nem változtak.

(141)

Észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (202)–(205) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(142)

A teljes uniós termelés a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

4. táblázat

Termelés

(143)

A termékkör változásával összhangban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét és piaci részesedését a Bizottság kiigazította. Ez a kiigazítás az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatokon alapult. Az ideiglenes rendeletben megállapított tendenciák e kiigazítás következtében nem változtak.

(144)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(145)

Az értékesítés 2017–2018 között nőtt, majd a 2018–2020-as időszakban csökkent. Az általános tendencia a felhasználás alakulását követte. Ennek ellenére a figyelembe vett időszakban az értékesítés (-32 %) a felhasználáshoz (–25 %) képest jelentősebb mértékben esett vissza.

(146)

Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 5,9 százalékponttal csökkent. A Kínától eltérő harmadik országok piaci részesedése 5,4 százalékponttal csökkent. A kínai behozatal piaci részesedése ugyanezen időszak alatt 11,3 százalékponttal nőtt az uniós gazdasági ágazat kárára (2. táblázat).

(147)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Fangda csoport és a CCCME azzal érvelt, hogy az uniós felhasználás csökkent (2017 és a vizsgálati időszak vége között 42 955 tonna), és hogy az uniós felhasználás abszolút értékben nagyobb, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének ennek megfelelő csökkenése (33 751 tonna 2017 és a vizsgálati időszak vége között). A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az értékesítés visszaesését nem abszolút értékben, hanem a fogyasztás visszaesésével összefüggésben kell vizsgálni. E tekintetben a piaci részesedés az irányadó mutató, amely azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat elvesztette piaci részesedését a figyelembe vett időszakban. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(148)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (209) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(149)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Fangda csoport és a CCCME megjegyezte, hogy a figyelembe vett időszak alatt nőttek a foglalkoztatási adatok annak alátámasztására, hogy az uniós gazdasági ágazat a közeljövőben növekedni fog. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a foglalkoztatás az uniós piac termelési és fogyasztási tendenciáit követte. A 2017 és 2018 közötti kezdeti növekedést követően a foglalkoztatás 2018-tól a figyelembe vett időszak végéig tovább csökkent. Következésképpen a foglalkoztatási adatok alapján nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az uniós gazdasági ágazat a jövőben növekedést várt volna, és a Bizottság az állítást elutasította.

(150)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, az ideiglenes rendelet (210)–(212) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit a Bizottság megerősítette.

(151)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (213)–(215) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(152)

A termékkör változása nem volt hatással a mikromutatókra. Ennek oka, hogy a mintába felvett uniós gyártók egyike sem gyártott legfeljebb 350 mm névleges átmérőjű elektródát a figyelembe vett időszakban. Mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, az ideiglenes rendelet (216)–(240) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit a Bizottság megerősítette.

(153)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetét illetően a Bizottság először is megjegyezte, hogy az ideiglenes rendeletben megállapított tendenciák a termékkör kiigazítása következtében nem változtak.

(154)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően néhány érdekelt fél megjegyezte, hogy egyes mutatók (kapacitás, foglalkoztatás, értékesítési árak, nyereségesség, pénzforgalom) pozitív tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban, és tekintettel az uniós gazdasági ágazat egészének nyereségszintjére, azzal érveltek, hogy nem történt kár. A Trasteel, a Fangda és a CCCME az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megismételte azt az állítást, miszerint a rendelkezésre álló makro- és mikrogazdasági adatok nem szolgáltattak alapot ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kárnak lehessen tekinteni.

(155)

Először is emlékeztetni kell arra, hogy valamennyi főbb makromutató jelentős negatív tendenciát mutatott: Piaci részesedés (61,1 %-ról 55,2 %-ra), uniós értékesítés (–32 %) és termelés (–28 %) a figyelembe vett időszakban. A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban minden olyan releváns gazdasági tényezőt és mutatót értékelt, amely hatással van a gazdasági ágazat helyzetére, és – megjegyezve, hogy nem minden kármutató mutatott negatív tendenciát – arra a következtetésre jutott, hogy a mutatók összességében jelentős kárt mutattak.

(156)

Másodszor, amint azt az ideiglenes rendelet (216)–(218) preambulumbekezdése részletesen kifejti, az ágazat egy részét (a GrafTech vállalatot) bizonyos mértékig ideiglenesen védettnek tekintették a közvetlen piaci versenytől, és az elemzésben megkülönböztették az ágazat különböző részeit. Összességében a GrafTech kivételével a mikromutatók rendkívül negatív képet mutattak.

(157)

Számos érdekelt fél észrevételezte a Bizottság által az uniós gazdasági ágazat gazdasági elemzéséhez használt módszertant, amelyben a Bizottság különös figyelmet fordított a GrafTech teljesítményére.

(158)

Először is, az egyik fél, a Misano úgy vélte, hogy a Bizottság tévesen „tekintette úgy” a GrafTech France értékesítéseire, hogy azok „a behozatallal való közvetlen versenytől el vannak zárva”. A GrafTech France hosszú távú szerződések alapján történő értékesítése nem olyan körülmények között történt, ahol nem került sor a versenyre, hanem a GrafTech France független vevőinek kínálta fel, amikor ezek a vevők az uniós gazdasági ágazattól és nem uniós beszállítóktól, köztük a kínai exportáló gyártóktól szerezték be a grafitelektródákat.

(159)

A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a hosszú távú szerződések célja következésképpen az volt, hogy bizonyos értékesítési mennyiségeket bizonyos árakon biztosítsanak. A hosszú távú szerződések bizonyos fokú biztonságot nyújtottak a vevőknek a kínálat/árazás tekintetében, amikor a kereslet és az árképzés magas volt, miközben megvédték a GrafTech-et a kereslet esetleges jövőbeli visszaesésétől, valamint a harmadik országok esetleges tisztességtelen gyakorlataitól attól a pillanattól kezdve, hogy ezeket a hosszú távú szerződéseket megkötik a vevőivel. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a GrafTech France nyereségszintje nagyon eltérő volt a mintában szereplő másik két vállalatéhoz képest, és hogy a jelentős különbség alapvetően a hosszú távú szerződések meglétének tudható be.

(160)

Másodszor, egyes felek, köztük az Eurofer azzal érveltek, hogy az ideiglenes rendeletben jelzettekkel ellentétben ezek a hosszú távú szerződések 2022 végéig nem járnak le, mivel ezek közül néhányat meg kell hosszabbítani vagy meg kell újítani.

(161)

A Bizottság tovább vizsgálta ezt a kérdést, és úgy tűnt, hogy a GrafTech az ezen ügyfelekkel folytatott megbeszéléseket követően egy vagy két évvel meghosszabbította a meglévő hosszú távú szerződéseket egyes ügyfeleivel. Az ilyen kiterjesztett hosszú távú szerződések megléte önmagában nem volt arra utaló jel, hogy az e vállalat számára a vizsgálati időszakban fennálló kedvező feltételek továbbra is fennállnának, mivel a meghosszabbítások magukban foglalták a vevőkkel folytatott megbeszélésekből eredő szerződésmódosításokat. A GrafTech által a hosszú távú szerződések ezen módosításaira vonatkozóan bizalmas alapon szolgáltatott további információk részletes elemzése – beleértve a mennyiségekre és az árakra vonatkozó részleteket – lehetővé tette a Bizottság számára, hogy megerősítse a (253) és (254) preambulumbekezdésben foglalt ideiglenes megállapításait, és hogy a GrafTechre ugyanolyan nyomás nehezedett a dömpingelt behozatal miatt, mint a többi uniós gyártóra a hosszú távú szerződések újratárgyalása idején. Ezenkívül a meghosszabbított hosszú távú szerződések a GrafTech teljes értékesítésének csak kis részét fedték le. Az értékesítési volumen túlnyomó többségét 2023 végén – még a meghosszabbított hosszú távú szerződéseket is beleértve – már nem fogják fedezni a jelenlegi hosszú távú szerződések. Ez az arány 2024 végén tovább fog nőni. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy egyes hosszú távú szerződések 2021-ben hatályukat vesztették, és azokat nem újították meg. Végül a Bizottság megjegyezte, hogy a GrafTech átlagos értékesítési árai 2021 első félévében csökkentek a vizsgálati időszakhoz képest (még a hosszú távú szerződések keretében történő értékesítéseket is beleértve), ami azt jelzi, hogy a GrafTech-re hatással volt a Kínából alacsony áron érkező grafitelektróda-behozatal. Ezért egyes hosszú távú szerződések meghosszabbítása és megújítása nem változtatott a kárra vonatkozó következtetésen.

(162)

Harmadszor, az egyik fél, a Trasteel, a grafitelektródák importőre azt állította, hogy a jelen ügyben nem teljesültek az ágazati elemzés elemzési eszközként való alkalmazásának feltételei, és hogy a Bizottság nem végzett „objektív vizsgálatot”. Márpedig a Bizottság elemzését egy objektív kritériumra, nevezetesen a hosszú távú szerződések fennállására alapozta.

(163)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Trasteel ellenezte a módszertant, azzal érvelve, hogy az uniós gyártók csupán egy kisebb része tekinthető kárnak, nem pedig az uniós gazdasági ágazat egésze.

(164)

Az ideiglenes rendelet (218) preambulumbekezdésében ismertetett megközelítéssel összhangban és az említett rendelet (253)–(254) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Bizottság megállapította, hogy a GrafTech-re a Kínából érkező alacsony árú behozatal is hatást gyakorolt, és a gazdasági ágazat nyereséges része nem tudná befolyásolni a nem nyereséges részt. A Bizottság előrejelzése így az uniós gazdasági ágazat egészére utalt. A Trasteel nem fejtette ki, hogy ez a vizsgálat miért nem volt objektív, és nem javasolt alternatív módszert. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(165)

Az előzőekre figyelemmel az ideiglenes rendelet (241)–(254) preambulumbekezdésében foglalt indokok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(166)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően egyes felek vitatták az ok-okozati összefüggést, azzal érvelve, hogy az Unió és a kínai gazdasági ágazat különböző termékeket gyárt: nagy/magas minőségű elektródák az előbbi, kis/alacsony minőségű elektródák az utóbbi esetében. A vizsgálat azonban jelentős átfedést mutatott ki a Kínából importált és az uniós gazdasági ágazat által gyártott grafitelektróda-rendszerek között. Bár a Bizottság megjegyezte, hogy nincs iparági szabvány, és hogy a minőségi kategóriák önbevalláson alapulnak, megjegyezte, hogy a mintában szereplő kínai gyártók exportjának [80–90] %-a UHP kategóriájú volt. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a mintában szereplő kínai gyártók által exportált grafitelektródák [70–80] %-a legalább 500 mm átmérőjű volt. Ezért jelentős átfedés van a kínai behozatal és az uniós termelés között. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, hogy nincs közvetlen verseny, és hogy az Unió és a kínai gazdasági ágazat különböző termékeket gyárt.

(167)

Emellett a Kínából importált, nem vagy csak kis mennyiségben az uniós gazdasági ágazat által gyártott termékek egy részét kizárták a termékkörből. Ez tovább erősíti az ok-okozati összefüggést.

(168)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Trasteel rámutatott az uniós értékesítési áraknak a figyelembe vett időszakban bekövetkezett növekedésére, és azzal érvelt, hogy a kínai dömpingre adott szokásos piaci válasz következtében az uniós gazdasági ágazat csökkentette árait annak érdekében, hogy ne veszítse el piaci részesedését. A Trasteel véleménye szerint ez azt mutatta, hogy nem történt kár. Amennyiben az uniós gazdasági ágazat kárt szenvedne, csökkentette volna árait annak érdekében, hogy ne veszítse el piaci részesedését. A Bizottság az ideiglenes rendelet (219) és (220) preambulumbekezdésében már rámutatott a vizsgálati időszak alatti árcsökkenésre. Az említett rendelet (221) és (223) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a csökkenés még jelentősebb volt a „szabadpiaci” értékesítések esetében, amelyekre a behozatal által gyakorolt versenynyomás vonatkozott. Még az értékesítési árak jelentős csökkenése sem akadályozta meg azonban az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy a Kínából érkező megnövekedett dömpingelt behozatal következtében elveszítse piaci részesedését.

(169)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, az ideiglenes rendelet (256) és (257) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit a Bizottság megerősítette.

(170)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően több fél megismételte a be nem tudhatósági elemzéssel kapcsolatos észrevételeit, különös tekintettel a Covid19-világjárványra és a GrafTech hosszú távú szerződéseinek hatására. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Trasteel, a Fangda csoport és a CCCME megismételték ezeket az észrevételeket, és ragaszkodtak ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat nehézségei a Covid19 hatásával és az acélipar által a felülvizsgálat tárgyát képező termék iránti kereslet ebből eredő csökkenésével összefüggésben merültek fel.

(171)

A Covid19-világjárvánnyal az ideiglenes rendelet (258) preambulumbekezdése foglalkozott. A Bizottság megismétli, hogy a kínai behozatal a világjárvány előtt nőtt annak ellenére, hogy az EU-ban csökkent a felhasználás, és hogy 2018 óta folyamatosan nőtt a kínai piaci részesedés.

(172)

A Bizottság így megerősítette az ideiglenes rendelet (258) preambulumbekezdésében rögzített következtetéseit.

(173)

Egyes felek azzal érveltek, hogy a GrafTech hosszú távú szerződései – egyes ügyfeleik kizárásával – hozzájárultak az ágazat többi részének gazdasági zavarához. Más szóval ezek a hosszú távú szerződések állítólag megakadályozták, hogy a grafitelektródák iránti kereslet elterjedjen a különböző uniós gyártók között, különösen nehéz időkben (a világjárványhoz kapcsolódó keresletcsökkenés).

(174)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Trasteel azt állította, hogy amennyiben bármilyen ok-okozati összefüggést állapítana meg, az csak az uniós értékesítések kisebb részéhez (amelyekre nem vonatkoznak hosszú távú szerződések), nem pedig az uniós gazdasági ágazat többségéhez kapcsolódik.

(175)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. Először is, ellentétben azzal, amit a Trasteel állít, a vizsgálati időszak alatt az Unión belüli értékesítések „nagy többségét” a hosszú távú szerződések nem „védelmezték”. Ellenkezőleg, az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok szerint a vizsgálati időszak alatt az uniós értékesítések többsége a hosszú távú szerződéseken kívül valósult meg. Másodszor, a hosszú távú szerződések nem tekinthetők az uniós gazdasági ágazatot ért kár forrásának. A vizsgálat inkább azt mutatta ki, hogy a kínai dömpingelt behozatal okozta az ágazatot ért kárt. Emellett a Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálati időszak alatt a GrafTech független vevőknek történő értékesítése 2019-hez képest jelentősen csökkent. Ugyanebben az időszakban a mintába felvett más uniós gyártók azon értékesítései, amelyek esetében nem került sor a vevőikkel kötött hosszú távú szerződésekre, kisebb mértékben csökkentek. Továbbá, amint az a (161) preambulumbekezdésben szerepel, a GrafTech átlagos értékesítési árai 2021 első felében csökkentek a vizsgálati időszakhoz képest, ami azt jelzi, hogy a GrafTech-re hatással volt a Kínából alacsony áron érkező grafitelektróda-behozatal.

(176)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a fent említett dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszakban, és hogy a GrafTech hosszú távú szerződései nem gyengítették az ok-okozati összefüggést olyan mértékben, hogy a behozatal ne okozott volna jelentős kárt.

(177)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (261) és (264) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(178)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Fangda csoport és a CCCME azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésének nagy részét exportra használják fel, hogy ez hatással van az uniós gazdasági ágazat általános működési teljesítményére, és hogy az exportteljesítmény megszakította az ok-okozati összefüggést. A Bizottság azonban figyelembe vette az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményét, és emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes rendelet (267) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az exportteljesítmény összességében hasonló tendenciát mutatott, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítése, de az exportértékesítés relatív értelemben kisebb mértékben csökkent, mint az uniós piacon történő értékesítés.

(179)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkezett egyéb észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (265) és (267) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(180)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (268) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(181)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (269) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(182)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az önmagában vagy együttesen elemzett tényezők egyike sem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést olyan mértékben, hogy ezen összefüggés megszűnne valósnak és jelentősnek lenni. A Bizottság ezért az ideiglenes rendelet (270)–(274) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősíti.

(183)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Trasteel, a grafitelektródák egyik importőre azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nincs szüksége védelemre, mivel az érintett termék árai növekednek. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a vizsgálati időszak alatt jelentős kár keletkezett, és az állítást semmi esetre sem támasztotta alá olyan bizonyítékkal, amely igazolta volna, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete megváltozott. A Bizottság az állítást megalapozatlannak nyilvánította és ezért elutasította.

(184)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, az ideiglenes rendelet (276)–(280) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit a Bizottság megerősítette.

(185)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Trasteel és a Misano azt állította, hogy a dömpingellenes vámok kivetése sértené az importőrök piaci helyzetét, mivel a vevők esetleg nem akarnak magasabb áron vásárolni. Az egyik fél jelezte, hogy forgalmának 50 %-a Kínából importált grafitelektródák értékesítéséből származik.

(186)

Az importőrökre gyakorolt gazdasági hatásokat illetően az ideiglenes rendelet (281) preambulumbekezdésében ismertetett módon a vizsgálat megállapította, hogy a mintába felvett importőrök tevékenysége nyereséges – súlyozott átlagos nyereségük 4 % körüli, és az intézkedések bevezetése csak korlátozott hatást gyakorolna jövedelmezőségükre.

(187)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a kínai együttműködő vállalatokra vonatkozó végleges dömpingellenes vámtételek alacsonyabbak voltak az alákínálás mértékénél. Ezért várható, hogy a független importőrök és kereskedők továbbra is versenyképes, de méltányos áron importálhatnak grafitelektródákat Kínából. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(188)

A Trasteel és Misano észrevételeket tett az importőrök és a kereskedők érdekeivel kapcsolatban is az uniós gazdasági ágazat kapacitáshiánya és a hiány kockázata miatt, különösen a kis átmérőjű elektródák esetében. Ezek az észrevételek hasonlítottak egyes felhasználók észrevételeihez, és azokat az alábbi 6.3. szakasz tárgyalja.

(189)

mivel a független importőrök érdekével kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (281)–(284) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(190)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően egyes felek azt állították, hogy a dömpingellenes vámok veszélyeztetnék a felhasználók jövedelmezőségét és versenyképességét. Azt is állították, hogy a feldolgozóipar nem tudja megbízhatóan beszerezni azokat a grafitelektródákat, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy Kínából származó behozatal nélkül folytassa tevékenységét. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Eurofer, a Fangda csoport és a CCCME megismételték, hogy jelentős az ellátási hiány kockázata, különösen a kis átmérőjű grafitelektródák esetében.

(191)

A felhasználók elsősorban az acélipart képviselik, de – amint azt az Imerys jelezte – néhány kisebb felhasználót is, például az olvasztott ásványi oxidok, többek között az olvasztott timföld és az olvasztott cirkónium-oxidok gyártóit.

(192)

Az Imerys tekintetében a Bizottság megjegyezte, hogy az általa használt elektródák nagy része szokványos elektromos elektródák, amelyek fizikai jellemzőik miatt nem tartoznak e vizsgálat hatálya alá. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az Imerys kis és nagyon kis elektródákat használ, amelyeket a (32) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság kizárt a termékkörből, miután elemezte az összes beadványt, beleértve az Imerystől származót is.

(193)

Ezért, feltételezve, hogy az olvasztott ásványi oxidok fizikai tulajdonságaira tekintettel az olvasztott ásványi oxidok gyártói hasonló korlátokkal szembesültek és hasonló gyártóüzemekkel rendelkeznek, a Bizottság arra számított, hogy a legfeljebb 350 mm névleges átmérőjű grafitelektródák termékkörének kizárása korlátozza az ilyen felhasználókra gyakorolt lehetséges negatív következményeket.

(194)

Ami az acélipart illeti, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (285)–(289) preambulumbekezdésének vonatkozó megállapításait, megjegyezve azt is, hogy – amint azt az Eurofer az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételei is mutatják – a kis átmérőjű, felülvizsgálat tárgyát képező termék beszerzési nehézségei létező probléma, amellyel egyes uniós acélgyártók jelenleg szembesülnek.

(195)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a panaszosok az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeikben megismételték, hogy az uniós gyártók rendelkeznek a kis átmérőjű grafitelektródák gyártására rendelkezésre álló kapacitással.

(196)

Végezetül a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az intézkedések csak az Unió és a kínai grafitelektróda-gyártók közötti tisztességes verseny helyreállítását teszik lehetővé, és nem akadályozzák meg a felhasználókat abban, hogy továbbra is Kínából szállítsanak.

(197)

A Bizottság ezért elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint a dömpingellenes vámok veszélyeztetnék a felhasználók jövedelmezőségét és versenyképességét, és hogy a feldolgozóipar nem tud megbízhatóan grafitelektródákat beszerezni.

(198)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (290) és (291) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(199)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Fangda csoport és a CCCME arra kérte a Bizottságot, hogy mérlegelje az intézkedéseknek az uniós környezetvédelmi célkitűzésekre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatását. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes rendelet (288) preambulumbekezdésében, valamint a (196) és (197) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az intézkedések nem jelentenek kockázatot az ellátás biztonsága szempontjából, és ezért nem akadályozzák az uniós környezetvédelmi célkitűzések elérését és a zöld átállást. Éppen ellenkezőleg, az intézkedések célja, hogy helyreállítsák az egyenlő versenyfeltételeket az uniós gyártók számára, és hozzájáruljanak a felhasználók ellátásának sokféleségéhez, ami előnyben részesíti az elektromos ívkemence acélgyártását az Unióban.

(200)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (292) preambulumbekezdésében rögzített következtetéseit.

(201)

Annak megállapítása érdekében, hogy az érdekelt felek tájékoztatását megelőző időszakban bekövetkezett esetleges további jelentős importnövekedés szükségessé teszi-e a figyelembe vett kár mértékének kiigazítását, a Bizottság az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alapján megvizsgálta, hogyan alakultak a behozatalok a szóban forgó időszakban. A Surveillance 2 (Felügyelet 2) adatbázis tanúsága szerint az érintett terméknek a vizsgálati időszakban és az érdekelt felek tájékoztatását megelőző időszakban tapasztalt behozatali volumeneit összehasonlítva nem állapítható meg a behozatal további jelentős megnövekedése (csupán 5,5 %-os növekedés). Tehát az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában nem álltak fenn azok a feltételek, amelyek a kárkülönbözet megnövelését indokolják, ezért a Bizottság nem igazította ki a kárkülönbözetet.

(202)

mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (168)–(177) preambulumbekezdésében foglalt és a (206) preambulumbekezdés táblázata szerint módosított következtetéseit.

(203)

Ami az alulértékesítési maradványkülönbözetet illeti, tekintettel arra a tényre, hogy a kínai exportáló gyártók az ideiglenes rendelet (179) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint alacsony szintű együttműködést tanúsítottak, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a maradványkülönbözetet a rendelkezésre álló tények alapján határozza meg. Ez a különbözet a legmagasabb alulértékesítési különbözetet alkalmazó exportáló gyártó által reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusra vonatkozóan megállapított legmagasabb alulértékesítési különbözettel azonos szinten került meghatározásra. Az így számított maradék alulértékesítési különbözetet a Bizottság 187,1 %-os szinten határozta meg.

(204)

Az ideiglenes rendelet (308)–(309) preambulumbekezdésére vonatkozó észrevételek hiányában, és mivel a kár megszüntetéséhez szükséges különbözetek magasabbak maradtak, mint a szintén a végleges szakaszban megállapított dömpingkülönbözetek, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése nem alkalmazható a szóban forgó esetben, és helyette a 7. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(205)

A dömpinggel, a dömpingből származó kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban levont következtetéseket figyelembe véve végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(206)

A fentiek alapján az említett vámok az alábbi tételek szerint kerülnek megállapításra:

(207)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett vállalatok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(208)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (15). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(209)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(210)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(211)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(212)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

(213)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(214)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Nantong Yangzi Carbon csoport rámutatott, hogy a csoport három gyártóból áll: a Nantong Yangzi Carbon Co., Ltd., a Nantong Jiangdong Carbon Co. Ltd. és a Wulanchabu Xufeng Carbon Technology Co. Ltd.” Ezért módosítani kell az ideiglenes rendeletet annak érdekében, hogy az ideiglenes dömpingellenes vám beszedése céljából fel lehessen tüntetni a Nantong Yangzhi Carbon csoporthoz tartozó valamennyi gyártó nevét. Ezenkívül a végleges dömpingellenes vám kivetése céljából nevüket is fel kell tüntetni.

(215)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A tagállamoknak az élelmiszer-vállalkozók aktív bevonásával nyomon kell követniük az α-szolanin és az α-kakonin glikoalkaloidok burgonyában és burgonyatermékekben való jelenlétét. Amennyiben lehetséges, a β- és γ-szolanin és -kakonin bomlástermékeket, valamint a szolanidin aglikont is elemezni kell, különösen a feldolgozott burgonyatermékekben.

(2)

Az α-kakonin enzimes lebomlásának megelőzése érdekében, különösen a (hámozatlan/hámozott) nyers burgonya elemzésekor a burgonyához 1 %-os metanolban oldott hangyasavas oldatot kell adni 1:2 (térfogat:tömeg) arányban, amikor az extrahálás és tisztítás előtt összekeverik és homogenizálják őket. Az ajánlott elemzési módszerek az ultraibolya fotodiódasoros detektálással végzett folyadékkromatográfia (LC-UV-DAD) vagy a folyadékkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometria (LC-MS). Más elemzési módszerek is alkalmazhatók, feltéve, hogy rendelkezésre állnak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy megbízható eredményeket adnak az egyes glikoalkaloidok tekintetében. Az egyes glikoalkaloidok meghatározására szolgáló meghatározási határnak (LOQ) lehetőleg 1 mg/kg körül kell lennie, és az értéke nem haladhatja meg az 5 mg/kg-ot.

(3)

A tagállamoknak az élelmiszer-vállalkozók aktív bevonásával vizsgálatokat kell végezniük, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek a burgonyában és a feldolgozott burgonyatermékekben található összes α-szolaninra és α-kakoninra megállapított 100 mg/kg-os indikatív szintet meghaladó szinteket eredményeznek.

(4)

A tagállamoknak és az élelmiszer-vállalkozóknak minden év június 30-ig az EFSA rendelkezésére kell bocsátaniuk az előző évre vonatkozó adatokat, hogy azokat egyetlen adatbázisba lehessen bevezetni, összhangban az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó standard mintaleírásról szóló EFSA-iránymutatás követelményeivel és az EFSA további egyedi jelentéstételi követelményeivel (2). A burgonya és a feldolgozott burgonyatermékek esetében fontos jelenteni a burgonya fajtáját és méretét (a burgonya átlagos tömege, különösen hámozatlan burgonya esetében), a korai burgonyát vagy a tárolásra szánt burgonyát (azaz érett és/vagy hosszabb ideig tárolt burgonyát), a mintavétel helyét (termelő, nagykereskedelem, kiskereskedelem), valamint azt, hogy a burgonyát meghámozták-e vagy sem (3).