EU–Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás

A megállapodás megszünteti azokat a vámokat és bürokráciát, amelyekkel az európai cégek szembesülnek, amikor Új-Zélandra exportálnak.

A megállapodás rövid áttekintése

Az Európai Unió és Új-Zéland közötti, 2023. július 9-én Brüsszelben aláírt szabadkereskedelmi megállapodás 2024. május 1-jén lép hatályba.

Bővebb információ

Az EU–Új-Zéland kereskedelmi megállapodással kapcsolatos további részletekért lásd az EU–Új-Zéland kereskedelmi megállapodás kulcsfontosságú elemeit. 

A megállapodás átfogó szövegének megismeréséhez látogasson el az EU–Új-Zéland honlapra: A megállapodás szövege. A szöveg kényelmesen fejezetekre és mellékletekre oszlik a könnyű áttekinthetőség érdekében.

Főbb jellemzők

Az EU Új-Zélanddal folytatott jelenlegi kétoldalú kereskedelme (2022) már évi 7,8 milliárd EUR-t tesz ki az áruk és 3,7 milliárd EUR-t a szolgáltatások tekintetében. Az EU évente 5,5 milliárd EUR értékben exportál Új-Zélandra árukat, és 2,3 milliárd EUR értékben importál új-zélandi termékeket, ami 3,2 milliárd EUR kereskedelmi többletet eredményez az EU számára.

Ami a szolgáltatásokat illeti, az EU több mint kétszer annyit exportál, mint amennyit importál: 2,6 milliárd EUR értékű szolgáltatást nyújtanak az uniós vállalkozások új-zélandi ügyfeleknek, szemben az új-zélandi vállalkozások által az uniós ügyfeleknek nyújtott 1,1 milliárd EUR összegű szolgáltatással.

A szabadkereskedelmi megállapodás hatásvizsgálata szerint az Új-Zéland és az EU közötti kereskedelem várhatóan 30%-kal fog növekedni, és a vámok eltörlése önmagában évi 140 millió EUR vámmegtakarítást eredményez a vállalkozások számára. Emellett az Új-Zélandra irányuló uniós beruházások több mint 80%-kal növekedhetnek.

A megállapodás:

  • jelentős gazdasági lehetőségeket teremt a vállalatok, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók számára;
  • tiszteletben tartja az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást és az alapvető munkavállalói jogokat, amelyek végső megoldásként kereskedelmi szankciók révén érvényesíthetők, és
  • megerősíti az EU és egy hasonlóan gondolkodó szövetséges közötti kapcsolatokat a gazdaságilag dinamikus indiai–csendes-óceáni térségben.

A megállapodás fő elemei

  1. Árukereskedelem

A megállapodás a hatálybalépésekor eltörli az Új-Zélandra exportált valamennyi uniós árura kivetett vámokat, többek között az élelmiszerekre és italokra kivetett vámokat, valamint az ipari termékekre kivetett különösen magas vámokat. Emellett megszünteti vagy jelentősen csökkenti az EU-ba exportált legtöbb új-zélandi árura kivetett uniós vámokat.

  1. Származási szabályok

Az EU és Új-Zéland olyan származási szabályokról állapodott meg, amelyek biztosítják, hogy csak az egyik fél területén jelentős mértékben feldolgozott termékek részesülhessenek a megállapodás szerinti tarifális preferenciákból. A származási dokumentáció a vállalkozások öntanúsításán alapul. Az ellenőrzés a helyi vámhatóságoknak az importőrrel való kapcsolatfelvételén alapul, és azt a vámhatóságok közötti igazgatási együttműködés követheti.

  1. Vámügyi és kereskedelmi könnyítések

Az EU és Új-Zéland arra törekszik, hogy hatékony vámeljárásokat biztosítson a kereskedők számára, olyan megfelelő rendelkezésekkel, amelyek biztosítják a jogszabályok, a formanyomtatványok és a határokon betartandó eljárások átláthatóságát, az alkalmazott vámtarifákra vonatkozó információkhoz való könnyű hozzáférést, a kapcsolattartó pontokhoz való hozzáférést megkeresések esetén, valamint a vállalkozásokkal az új vámjogszabályok elfogadása előtt folytatott konzultációt.

  1. Kereskedelmi jogorvoslatok

A megállapodás megerősíti annak lehetőségét, hogy a felek közötti tisztességtelen kereskedelmet piacvédelmi eszközök (dömpingellenes, szubvencióellenes, globális biztosítékok) alkalmazásával kezeljék. A megállapodás kétoldalú védintézkedési mechanizmust is tartalmaz, amely lehetővé teszi az EU és Új-Zéland számára, hogy ideiglenes intézkedéseket vezessenek be abban az esetben, ha a preferenciális behozatal jelentős növekedése súlyos kárt okoz vagy azzal fenyeget belföldi iparuknak.

  1. Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

Az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdésekről szóló fejezet, amely az élelmiszer-biztonsággal, az állat- és növényegészségüggyel, az antimikrobiális rezisztenciával (AMR) és a forgalmazott árukkal kapcsolatos csalással foglalkozik, magas szintű normákat tart fenn. A megállapodás megerősíti a WTO SPS-megállapodásának elveit, beleértve az "elővigyázatosság elvét", ami azt jelenti, hogy a hatóságoknak törvényes joguk van fellépni az emberek, állatok vagy növények egészségének vagy a környezetnek a védelme érdekében, egy észlelt kockázattal szemben, még akkor is, ha a tudományos elemzés nem meggyőző.

  1. Fenntartható élelmiszerrendszerek

Az EU és Új-Zéland együttműködnek a fenntartható, inkluzív, egészséges és reziliens élelmiszerrendszerek fejlesztéséhez hozzájáruló szakpolitikák megerősítése és programok meghatározása, valamint a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállásban való közös részvétel érdekében.

  1. Állatjólét

Az EU és Új-Zéland vállalja, hogy kétoldalú és nemzetközi együttműködést folytat a tudományosan megalapozott állatjóléti előírások kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása érdekében.

  1. A kereskedelem technikai akadályai

A megállapodás előmozdítja az átláthatóságot és a nemzetközi szabványok alkalmazását a piacra jutás megkönnyítése érdekében, miközben megőrzi az egyes felek által megfelelőnek ítélt védelmi szinteket. Az uniós vállalatok bizonyos ágazatok elismert testületei által az EU-ban végzett megfelelőségértékelésekkel igazolhatják az új-zélandi műszaki előírásoknak való megfelelést. Új-Zéland beleegyezett abba, hogy elfogadja a gépjárművekre vonatkozó EU-típusbizonyítványokat, és ezeknek az EU-ban jóváhagyott számos kategóriája nem igényel további tanúsítást. A jelölési és címkézési követelményeket az importáló fél területén is el lehet végezni, és a piacfelügyeleti kérdésekben mindkét fél együttműködhet. A megállapodás külön rendelkezéseket tartalmaz a borra és a szeszes italokra vonatkozóan annak érdekében, hogy platformot biztosítson a bortermelésre és -címkézésre vonatkozó szabványok előmozdításához, e szabványok konvergenciájának fokozása érdekében.

  1. Beruházások liberalizálása és szolgáltatáskereskedelem

A megállapodás egyenlő versenyfeltételeket biztosít az uniós szolgáltatók és új-zélandi versenytársaik számára. Az érintett szolgáltatások ágazatok széles körét ölelik fel, és ágazatspecifikus szabályozási rendelkezések léteznek a kézbesítési szolgáltatásokra, a távközlésre, a pénzügyi szolgáltatásokra és a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozóan. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a szakemberek – például az uniós vállalatok által az új-zélandi leányvállalataikhoz és családtagjaikhoz kiküldött vezetők vagy szakemberek – üzleti célú mozgására vonatkozóan is.

  1. Digitális kereskedelem

A megállapodás kiszámíthatóságot és jogbiztonságot biztosít a vállalkozások számára, valamint biztonságos online környezetet a határokon átnyúló digitális kereskedelmi ügyletekben részt vevő fogyasztók számára, felszámolja az akadályokat, és megakadályozza az online és offline tevékenységek közötti megkülönböztetést. Megkönnyíti a határokon átnyúló adatáramlást azáltal, hogy tiltja az indokolatlan adatlokalizálási követelményeket, miközben megőrzi a személyes adatok és a magánélet magas szintű védelmét, ami jelentősen hozzájárul a digitális környezetbe vetett bizalomhoz.

  1. Tőkemozgás, fizetések és átutalások, valamint ideiglenes védintézkedések

Ez a fejezet kimondja, hogy ha egy bizonyos ügyletet a megállapodás alapján liberalizálnak (pl. közvetlen külföldi befektetéssel foglalkozó vállalkozás létrehozása), akkor az ügylethez szükséges pénzt is át kell utalni (pl. a befektető hozzájárulása a külföldi leányvállalat tőkéjéhez, más ügyletekkel, például árukereskedelemmel kapcsolatos kifizetések). Ugyanakkor ez a fejezet lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy szükség esetén intézkedéseket hozzon jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek alkalmazása során, például a csőddel, az értékpapír-kereskedelemmel vagy az értékpapír-kereskedelemmel kapcsolatban.

  1. Kormányzati beszerzések

Az EU és Új-Zéland kölcsönösen megnyitják közbeszerzési piacaikat a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodása (GPA) által már szabályozottakon túl. Új-Zéland lehetővé teszi az uniós vállalatok számára, hogy a helyi vállalatokkal azonos feltételek mellett pályázzanak az összes olyan hatósággal kötött szerződésekre, amelyek közbeszerzését közbeszerzési szabályok szabályozzák. Cserébe az EU megnyitja az új-zélandi beszállítók és szolgáltatók előtt az összes olyan áru és szolgáltatás központi kormányzati hatóságok általi beszerzését, amelyek még nem tartoztak a közbeszerzésről szóló megállapodás hatálya alá, az egészséggel kapcsolatos áruk (gyógyszerek és orvostechnikai eszközök) regionális kormányzati szervek általi beszerzését, valamint a kikötők és repülőterek területén működő közüzemi szolgáltatók beszerzését.

  1. Versenyellenes magatartás és összefonódás-ellenőrzés

Az EU és Új-Zéland megállapodott abban, hogy mindkét joghatóságban fenn kell tartani a hatékony versenyjogot, amelyet működésében független hatóságok hajtanak végre. E hatóságoknak átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell eljárniuk, tiszteletben tartva a védelemhez való jogot. A megállapodás a hatóságok közötti együttműködést is előirányozza.

  1. Támogatások

Az EU és Új-Zéland elismeri, hogy bizonyos támogatások torzíthatják a piacok megfelelő működését és károsíthatják a környezetet, és e célból megállapodtak abban, hogy elvben nem nyújthatók olyan támogatások, amelyek negatívan befolyásolják a versenyt vagy a kereskedelmet, vagy károsítják a környezetet. Ezen túlmenően az EU és Új-Zéland átfogó átláthatósági mechanizmusról állapodott meg, amelynek keretében nyilvánosságra kell hozni az áruk és szolgáltatások nyújtóinak nyújtott támogatásokat.

  1. Állami tulajdonú vállalatok

A megállapodás kötelező szabályokat állapít meg az állami tulajdonú vállalatok, a kijelölt monopóliumok és a kizárólagos vagy különleges kiváltságokkal rendelkező vállalatok magatartására vonatkozóan. A szabályok egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak azáltal, hogy előírják az állami tulajdonú vállalatok számára, hogy a kereskedelmi megfontolásoknak és a megkülönböztetésmentességnek megfelelően járjanak el. Ez azt jelenti, hogy az állami tulajdonú vállalatok vételi és eladási döntéseinek a piacgazdasági elveknek megfelelően kereskedelmi indíttatásúnak kell lenniük, oly módon, hogy egy magántulajdonban lévő vállalkozás járjon el.

  1. Szellemi tulajdon

Az EU és Új-Zéland megállapodtak a szellemi tulajdonra vonatkozó átfogó rendelkezésekről a szellemitulajdon-jogok hatékony védelme és érvényesítése érdekében, amelyek ösztönzik az innovációt és a kreativitást az érintett iparágakban. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a szerzői jogra és a szomszédos jogokra, a védjegyekre, az ipari mintákra, a növényfajtákra és a nyilvánosságra nem hozott információk védelmére vonatkozóan, valamint szilárd rendelkezéseket tartalmaz a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozóan, beleértve a határokon alkalmazott intézkedéseket is. Ami a földrajzi árujelzőket illeti, a megállapodás védi az uniós borok és szeszes italok teljes listáját, valamint a 163 legismertebb uniós élelmiszer-földrajzi árujelzőt, és lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőben további földrajzi árujelzőkkel egészítsék ki azokat. Ez illegálissá teszi az utánzatok értékesítését.

  1. Kereskedelem és fenntartható fejlődés

A megállapodás külön fejezetet tartalmaz a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, amely a munkaügyre, a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kérdésekre terjed ki. Ezenkívül a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet az uniós kereskedelmi megállapodásban első alkalommal rendelkezik arról, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó alapvető kötelezettségvállalások súlyos megsértése esetén végső megoldásként kereskedelmi szankciókat lehet alkalmazni. Védi mindkét fél szabályozáshoz való jogát, és megtiltja a feleknek, hogy a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzése érdekében gyengítsék jogszabályaikat vagy ne érvényesítsék azokat. A megállapodás aktív szerepet biztosít a civil társadalmi szervezeteknek a megállapodás végrehajtásának nyomon követésében.

  1. maori

Az EU és Új-Zéland elismeri annak fontosságát, hogy minden új-zélandi, köztük a maori is részesülhessen a megállapodás által kínált kereskedelmi és beruházási lehetőségekből. Különleges rendelkezések biztosítják a maori termékek kereskedelmével kapcsolatos együttműködés és az információcsere megkönnyítését.

  1. A civil társadalom bevonása

A megállapodás kiemelt szerepet biztosít a civil társadalomnak a megállapodás végrehajtásában, többek között a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések tekintetében. Az EU és Új-Zéland folyamatosan tájékoztatja a gazdasági, fenntartható fejlődési, szociális, emberi jogi, környezetvédelmi és egyéb kérdésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, üzleti és munkáltatói szervezeteket, valamint szakszervezeteket a megállapodás végrehajtásának módjáról. Ezek a civil társadalmi csoportok hangot adhatnak véleményüknek, és hozzájárulhatnak a megállapodás kereskedelmi részének végrehajtásáról szóló vitákhoz.

  1. Helyes szabályozási gyakorlatok és szabályozási együttműködés

A megállapodás előmozdítja a szabályozási folyamat átláthatóságát, biztosítva, hogy nyilvános konzultációk, a javasolt szabályozási intézkedések hatásvizsgálatai és a szabályozási intézkedések felülvizsgálata révén kellő időben rendelkezésre álljanak az információk. Emellett Új-Zéland és az EU együttműködhet a közös érdekű szabályozási tevékenységek terén.

  1. Kis- és középvállalkozások

A megállapodás a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátos igényeivel foglalkozik. Előírja mindkét fél számára, hogy egy adott kkv-weboldalon nyújtsanak tájékoztatást a piacra jutásról, és mindkét oldalon létrehoz egy „kkv-kapcsolattartó pontot”, amely együttműködik annak meghatározásában, hogy ezek a vállalatok hogyan tudják kihasználni a megállapodás által kínált lehetőségeket.

  1. Energia és nyersanyagok

Az energiáról és nyersanyagokról szóló fejezet kiegészíti az energiával kapcsolatos egyéb fejezetek (áruk, szolgáltatások és beruházások, a kereskedelem technikai akadályai, állami tulajdonú vállalatok, közbeszerzés) rendelkezéseit azáltal, hogy számos területen jelentős értéket biztosít. A fejezet tiltja az energia vagy a nyersanyagok exportmonopóliumait, tiltja az energiahordozók és nyersanyagok árképzésébe való indokolatlan kormányzati beavatkozást, valamint tiltja az exportot vagy a kettős árképzést, amennyiben az exportárakat a belföldi árak felett állapítanák meg.

  1. Vitarendezés

A megállapodás méltányos, hatékony és eredményes mechanizmust hoz létre a rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő viták rendezésére. Többek között magában foglalja a független testületi tagokat, a tisztességes eljárást és az átláthatóságot, beleértve a nyílt meghallgatásokat, a határozatok közzétételét, valamint az érdekelt felek azon lehetőségét, hogy írásban nyújtsák be álláspontjukat.

Kedvezményes származási és vámlebontási megállapodás

Kedvezményes kezelés

Kölcsönösen biztosított kedvezményes vámtételek Új-Zéland és az Európai Unió (EU) között a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében.

Vámlebontás

A vámlebontás 2024. május 1-jén kezdődik a megállapodás 2. fejezetének 2.5. cikkével és 2-A. mellékletével összhangban.

  • Új-Zéland: A vámlebontás a 2. fejezet 2.5. cikkében, valamint a 2-A. melléklet 2-A-2. függelékében foglalt előírásokat követi. A vámtarifák teljes eltörlésére a megállapodás hatálybalépésekor kerül sor.
  • EU: A vámlebontás megfelel a 2. fejezet 2.5. cikkének, valamint a 2-A. melléklet 2-A-1. függelékének. A befejezés 2031-re várható, és bizonyos áruk a kiosztott kontingenseken belül vámkötelesek vagy vámmentes elbánásban részesülnek.

Származási rendelet

A származásra vonatkozó szabályokat a megállapodás 3. fejezetének A–C. szakasza tartalmazza, beleértve a 3-B. mellékletben és a 3-B-1. függelékben szereplő termékspecifikus származási szabályokat is.

  • HL L, 2024/866, 2024.3.25., 51. o.
  • 3-B. melléklet és 3-B-1. függelék (Származási kontingensek) a 3-A. melléklettel (Bevezető megjegyzések) összefüggésben
  • HL L, 2024/866, 2024.3.25., 562. o. (3-B. melléklet)
  • HL L, 2024/866, 2024.3.25., 543. o. (3-A. melléklet)

Származási igazolások

  • Hivatalos: Nincs előírva hivatalos származási igazolás.
  • Nem hivatalos: Az elfogadható igazolások közé tartozik a származásmegjelölő nyilatkozat és az importőr ismerete.
  • A nyilatkozat szövege: Hivatkozások 3-C. melléklet (HL L, 2024/866, 2024.3.25., 625. o.) és egyes termékek esetében a 3-B-1. függelék (Származási kontingensek: HL L, 2024/866, 2024.3.25., 620. o.). A származásmegjelölő nyilatkozatok 12 hónapon belül többszöri szállítás esetén is megengedettek.
  • Érvényesség: A származási nyilatkozatok 12 hónapig érvényesek.
  • Mentességek: Nem kereskedelmi ügyletek esetében megengedett a nem hivatalos származási nyilatkozat
    • kis csomagok magánszemélyektől magánszemélyeknek 500 EUR-ig (az EU-ba történő behozatal) vagy 1000 NZD-ig (Új-Zélandra történő behozatal)
    • az utasok személyi poggyásza 1200 EUR-ig (az EU-ba irányuló behozatal) vagy 1000 NZD-ig (Új-Zélandra irányuló behozatal)

Származási szabályok

  • Általános tolerancia: a gyártelepi ár 10 %-a, kivéve a HR 50–63. árucsoportjába tartozó termékeket, amelyekre a 3-A. melléklet különös rendelkezései vonatkoznak
  • A készletekre vonatkozó küszöbérték: a nem származó összetevők gyártelepi árának 15 %-a.
  • Területiség elve: A megfelelés kötelező.
  • A manipuláció tilalma: A megfelelés kötelező.
  • A vámvisszatérítés tilalma: Nem alkalmazható.
  • Számviteli elkülönítés: A Harmonizált Rendszer 10., 15., 27., 28. és 29. árucsoportja, 32.01–32.07 vámtarifaszáma vagy 39.01–39.14 vámtarifaszáma alá tartozó helyettesíthető anyagokra és termékekre alkalmazandó, ha számviteli elkülönítési módszert alkalmaznak.

Kumuláció

Az EU és Új-Zéland között megengedett a kétoldalú kumuláció, ami megkönnyíti az egyszerűsített kereskedelmi kapcsolatokat.

kkv

A kkv-fejezet:

  • megköveteli mind az EU-tól, mind Új-Zélandtól, hogy nyújtsanak a kkv-k szempontjából releváns információkat arról, hogy hogyan férhetnek hozzá egymás piacaihoz és hogyan folytathatnak üzleti tevékenységet. Ezeket az információkat egy nyilvánosan hozzáférhető digitális platformon, például egy kkv-specifikus weboldalon kell rendelkezésre bocsátani; és
  • Mindkét oldalon ki kell jelölni a kkv-k kapcsolattartó pontjait, amelyek együttműködnek annak meghatározásában, hogy a kkv-k hogyan tudják kihasználni a megállapodás által kínált lehetőségeket.

Ez biztosítani fogja, hogy a kkv-k mindkét oldalon könnyen hozzáférjenek a másik Fél területén történő vállalkozásindítással és -indítással kapcsolatos valamennyi releváns és naprakész információhoz, növelve azon képességüket, hogy kihasználják a szabadkereskedelmi megállapodás előnyeit.

Hasznos információk az új-zélandi kereskedésről:

Tájékoztatók

Útmutatók

Gyorshivatkozások

  1. Hasznos linkek
  2. Hírek

Gyakran feltett kérdések

  1. Ha a tarifa súlyra vonatkozik, a bruttó tömeg vagy a nettó tömeg?
  2. Hogyan találhatom a termékemre vonatkozó behozatali vámot?
  3. Ha több uniós országban is el akarom adni a termékemet, vannak-e importvámok, amelyeket minden alkalommal ki kell fizetni, amikor a termékem egy másik országba lép?
  4. Kaphatok-e listát a 0 %-os behozatali vámmal terhelt termékekről?
  5. Alkalmaznak-e jövedéki adót uniós vagy nemzeti szinten?
  6. Hogyan kell felszámítani a héát az EU-ban?
  7. Hogyan kaphatok engedélyt az EU-ba irányuló halexportra?
  8. Az EU-ba exportált élelmiszereknek uniós engedéllyel rendelkező létesítményből kell-e származniuk?
  9. Kell-e fizetnem a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztensem igénybevételéért?
  10. Milyen nyelveken érhető el a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztens?