Útmutató a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerhez

Ha tudni szeretné, hogy van-e olyan vitája, amely a vonatkozó megállapodás hatálya alá tartozik, meg kell vizsgálnia a megállapodásnak az érintett viták körére vonatkozó rendelkezéseit.

Általában akkor merül fel vita, ha az egyik Szerződő Fél (székhely szerinti állam) beruházója azt állítja, hogy a másik Szerződő Fél (fogadó állam) megszegte a megállapodást, ami a beruházó fogadó állambeli befektetését érinti, és veszteséget vagy kárt okoz.

 

Az uniós megállapodások hatálya alá tartozó jogviták hatályának meghatározására vonatkozó rendelkezések

• EU–Kanada CETA – 8.18. cikk
• EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás – 3. cikk (1) bekezdés
• EU–Vietnám IPA – 3.27. cikk
• EU–Chile AFA beruházás – 10.24. cikk

 

Ha vitája van, próbálja meg békés megoldással megoldani, és ha ez nem lehetséges, konzultáció iránti kérelmet nyújtson be.

Állítólagos jogsértés esetén a vitát lehetőség szerint alternatív vitarendezési mechanizmusokon keresztül, békés úton kell rendezni.

Az alternatív vitarendezési mechanizmusok lehetőséget biztosítanak arra, hogy egyezségre jussanak anélkül, hogy a bíróság előtti eljárás költségei felmerülnének. Az uniós megállapodások mindig ösztönzik a viták békés úton történő rendezését, többek között a következő eszközökkel:

• Közvetítés
• Tárgyalások

Bár ezek a megoldások a kérelem benyújtását követően is rendelkezésre állnak, a legelőnyösebb azokat lehetőség szerint a konzultáció iránti kérelem benyújtása előtt alkalmazni. A jogvitát folytató valamennyi fél betartja és betartja a kölcsönösen elfogadott megoldásokat.

 

Vonatkozó rendelkezések az uniós megállapodások szerinti alternatív vitarendezési mechanizmusokról való tájékozódáshoz

• EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás – 8.19. és 8.20. cikk
• EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás – 3. cikk (2) és (4) bekezdés
• EU–Vietnam IPA – 3.29. és 3.31. cikk
• EU–Chile AFA beruházás – 10.25. és 10.26. cikk

Ha a vitát nem lehet békés úton rendezni, az egyik fél konzultációt kérhet a másik félhez intézett írásbeli kérelem útján, amelyben megjelöli a szóban forgó intézkedést és azokat a rendelkezéseket, amelyek megítélése szerint sértik a fogadó állam intézkedéseit.

 

A konzultáció iránti kérelem alapvető fontosságú, mivel az eljárás megindítása előtt kötelező lépésről van szó. Ez egyben a kereset benyújtására nyitva álló határidő kezdő időpontja is (lásd alább).

A kérelemnek konkrét információkat kell tartalmaznia, és azt a vonatkozó megállapodásban meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

Az időbeli korlátozás különösen figyelembe veszi azt a helyzetet, amikor a felperes először a nemzeti bíróságok előtt kérne jogorvoslatot, mielőtt a vonatkozó megállapodás alapján a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerhez fordulna.

 

Az uniós megállapodások szerinti konzultáció iránti kérelem benyújtására vonatkozó követelményekkel kapcsolatos információk keresésére vonatkozó rendelkezések

• EU–Kanada CETA – 8.19. cikk
• EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás – 3. cikk (3) bekezdés
• EU–Vietnám IPA – 3.30. cikk
• EU–Chile AFA beruházás – 10.26. cikk

Ha Ön már eljárást kíván indítani, a konzultációs szakasz vége előtt szándéknyilatkozatot kell küldenie a válaszadó(k)nak.

Minden vonatkozó megállapodás úgy rendelkezik, hogy ha a vitát a konzultáció iránti kérelem benyújtása óta eltelt meghatározott időn belül nem lehet rendezni, a befektető szándéknyilatkozatot küldhet az alperes(ek)nek, amelyben írásban meghatározza azon szándékát, hogy a vonatkozó információkkal együtt vitarendezési kérelmet nyújt be.

 

Ez a szándéknyilatkozat fontos, mivel abban az esetben, ha a jogvita az EU és tagállamai ellen irányul, megindítja a megfelelő válaszadó meghatározására irányuló eljárást.

Amennyiben Önt nem tájékoztatták az EU döntéséről, az alperes az az EU lesz, ahol a közleményben meghatározott intézkedések kizárólag az EU intézkedései, míg az alperes olyan tagállam lesz, ahol a közleményben meghatározott intézkedések kizárólag az adott tagállam intézkedései.

 

Az uniós megállapodások vonatkozó rendelkezései a szándéknyilatkozat megküldésére vonatkozó követelményekről való tájékozódás érdekében, amennyiben a jogvita az EU és tagállamai ellen irányul

• EU–Kanada CETA – 8.21. cikk
• EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás – 3. cikk (5) bekezdés
• EU–Vietnám IPA – 3.32. cikk
• EU–Chile AFA beruházás – 10.27. cikk

Ha a vitát konzultáció útján nem lehet rendezni, keresetét benyújthatja a Törvényszékhez.

Ha a felek konzultáció útján nem rendezik a vitát, keresetet nyújthatnak be a Fórumhoz.

 

A kérelmet a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

A keresetlevélnek tartalmaznia kell bizonyos elemeket, például azokat a szabályokat, amelyek alapján a jogvitát benyújtják. 

Konkrét kivételektől függően, ha egy befektető úgy dönt, hogy eljárást kezdeményez az alkalmazandó megállapodás beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszere alapján, vissza kell vonnia vagy meg kell szüntetnie a nemzeti vagy nemzetközi jog szerinti bíróság vagy bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokat a követelésben említett állítólagos jogsértést megvalósító intézkedés tekintetében. Le kell mondania továbbá arról a jogáról, hogy a nemzeti vagy nemzetközi jog alapján bíróság vagy bíróság előtt keresetet vagy eljárást indítson a keresetben említett állítólagos jogsértést megvalósító intézkedéssel kapcsolatban.

 

A kérelem benyújtására vonatkozó követelményekkel és az uniós megállapodások szerinti konkrét határidőkkel kapcsolatos információk keresésére vonatkozó rendelkezések

• EU–Kanada CETA – 8.22. és 8.23. cikk
• EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás – 3.6. és 3.7. cikk
• EU–Vietnam beruházásvédelmi megállapodás – 3.33., 3.34. és 3.35. cikk
• EU–Chile AFA beruházás – 10.28. és 10.29. cikk

A kereset beérkezését és feldolgozását követően az Elsőfokú Bíróság elbírálja az ügyet, és ideiglenes ítéletet hoz.

A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer kétszintű mechanizmust tartalmaz, amelynek keretében az Elsőfokú Bíróság tárgyalja az ügyet, és az alkalmazandó jognak megfelelően hozza meg ítéletét.

Amint azt kifejtettük, a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer eltér a választottbírósági eljárások „ad hoc” jellegétől, ahol a jogvitát folytató felek választják ki a felek által kijelölt választottbíráikat.

A Törvényszék elnöke nevezi ki azokat a bírákat, akik az ügyben eljáró Törvényszék tanácsát alkotják. A Fórum három tagját (kivéve, ha egyetlen bíróról állapodnak meg) a Szerződő Felek által kinevezett tagok listájáról választják ki. Az egyik uniós tagállam állampolgára, a másik szerződő fél állampolgára, valamint egy harmadik ország állampolgára, aki az ügyet tárgyaló Fórum tanácsának elnöki tisztét tölti be.

Az Elsőfokú Bíróság meghallgathatja az előzetes kifogásokat és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket.

 

Az elsőfokú bíróság által hozott ítélet ideiglenes, ami azt jelenti, hogy fellebbezés benyújtása esetén nem kötelező (és nem végrehajtható). Ha azonban az ideiglenes ítélet meghozatala óta meghatározott idő telt el, és egyik jogvitát folytató fél sem fellebbezett az ítélet ellen, az ideiglenes ítélet jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

 

Az uniós megállapodások vonatkozó rendelkezései az Alkotmánybíróság összetételére és az eljárás lefolytatására vonatkozó információk megtalálása érdekében

• EU–Kanada CETA – 8.27., 8.31., 8.32., 8.33. és 8.34. cikk
• EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás – 3.9., 3.13., 3.14., 3.15. és 3.18. cikk
• EU–Vietnam beruházásvédelmi megállapodás – 3.38., 3.42., 3.44., 3.45., 3.47. és 3.53. cikk
• EU–Chile AFA beruházás – 10.33., 10.37., 10.38., 10.41., 10.42., 10.44. és 10.53. cikk

Az ideiglenes ítélet ellen fellebbezés nyújtható be a Fellebbviteli Fórumhoz, amely végleges ítéletet hoz.

 

Ha a jogvitát folytató fél úgy ítéli meg, hogy az Elsőfokú Bíróság ítélete hibát tartalmaz, fellebbezéssel lehet élni. A Fellebbviteli Fórum felülvizsgálja az ítéletet, és rövid időn belül meghozza a végső ítéletet.

A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer kétszintű mechanizmust tartalmaz, állandó fellebbviteli szervvel. A Fellebbviteli Fórumnak az ügyet tárgyaló bíráit a Szerződő Felek által a megállapodás hatálybalépésekor kinevezett tagok listájáról választják ki.

A Fellebbviteli Fórum elnöke nevezi ki a Fellebbviteli Fórum fellebbezést elbíráló tanácsát alkotó tagokat. A Fellebbviteli Fórum három tagból álló divíziókban tárgyalja az ügyeket: az egyik az EU valamely tagállamának állampolgára, a másik szerződő fél állampolgára és egy harmadik ország állampolgára, aki az ügyet tárgyaló Fórum tanácsának elnöki tisztét tölti be.

Ha a Fellebbviteli Fórum elutasítja a fellebbezést, az ideiglenes ítélet jogerőre emelkedik.

Ha a fellebbezés megalapozott, a Fellebbviteli Fórum részben vagy egészben módosítja vagy visszavonja az ideiglenes ítéletben foglalt jogi megállapításokat és következtetéseket. A Fellebbviteli Fórum maga hozhat végleges határozatot, vagy határozhat úgy, hogy az ügyet visszautalja az Elsőfokú Bíróság elé.

A Fellebbviteli Fórum végleges határozata vagy az Elsőfokú Bíróságnak az ügyet visszaigazoló ítélete végleges és kötelező érvényű.

Az uniós megállapodások vonatkozó rendelkezései a fellebbezési eljárással és a jogerős ítélettel kapcsolatos információk megtalálása érdekében

• EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás – 8.28. és 8.39. cikk
• EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás – 3.18. és 3.19. cikk
• EU–Vietnam beruházásvédelmi megállapodás – 3.54. és 3.55. cikk
• EU–Chile AFA beruházás – 10.54. és 10.55. cikk

Ha a befektető javára jogerős ítélet születik, végrehajtási eljárást indíthat a nemzeti bíróságok előtt.

A jogerős ítélet kihirdetését követően végrehajthatóvá válik.

A jogerős ítéletek kötelező érvényűek a jogvitát folytató felek között, és nem képezhetik fellebbezés, felülvizsgálat, hatályon kívül helyezés, megsemmisítés vagy bármely más jogorvoslat tárgyát.

Ha a befektető javára jogerős ítélet született, végrehajtási eljárást indíthat a nemzeti bíróságok előtt. Az ítélet végrehajtására az ítéletek vagy ítéletek végrehajtására vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók, amennyiben a végrehajtást kérik.

Az uniós megállapodások vonatkozó rendelkezései a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer keretében hozott jogerős ítéletek végrehajtására vonatkozó információk megtalálása érdekében

• EU–Kanada CETA – 8.41. cikk
• EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodás – 3.22. cikk
• EU–Vietnám beruházásvédelmi megállapodás – 3.57. cikk
• EU–Chile AFA beruházás – 10.56. cikk