Tisztességtelen forgalmazói magatartás az élelmiszerláncban

A tisztességtelen forgalmazói magatartásról

A tisztességtelen forgalmazói magatartás eltér a vállalkozások közötti helyes kereskedelmi gyakorlattól, és ellentmond a jóhiszeműség és a tisztesség elvének. Az élelmiszer-ellátási láncban különösen fennáll a tisztességtelen forgalmazói magatartás veszélye, mert a kis és nagy piaci szereplők között jelentős egyensúlyhiány áll fenn. A gazdák és a kistermelők helyzete gyakran nem elég szilárd ahhoz, hogy méltányos feltételeket tudjanak kialkudni saját maguk számára, vagyis védtelenek a tisztességtelen gyakorlattal szemben.

Az Európai Unió ezért intézkedéseket hozott, hogy javítsa a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és közepes méretű beszállítók védelmét, és olyan kötelező szabályokat írt elő, amelyek tiltanak bizonyos tisztességtelen forgalmazói módszereket.

Az Európai Parlament és a Tanács 2019. április 17-én elfogadta a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló (EU) 2019/633 irányelvet. Az uniós országoknak 2021. május 1-jéig kellett átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba, és hat hónappal később kellett megkezdeniük annak alkalmazását.

Az irányelv egy szélesebb körű szabályozási rendszer része, amelynek célja, hogy hatékonyabb és méltányosabb élelmiszer-ellátási láncot hozzon létre. A rendszer olyan intézkedéseket is magában foglal, amelyek a termelők együttműködését, illetve a piaci átláthatóság növelését célozzák.

A tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni fellépés

Annak érdekében, hogy javítsa mind a mezőgazdasági termelők, mind a kis- és középvállalkozások helyzetét az élelmiszer-ellátási láncban, az EU jogszabályt fogadott el, amely 16 tisztességtelen forgalmazói magatartást tilt meg. Az irányelv különbséget tesz a „fekete” és a „szürke” módszerek között. A fekete tisztességtelen kereskedelmi módszerek minden esetben tiltottak, míg a szürke gyakorlatok megengedettek, ha azokról a vevő és a beszállító előzetesen, világosan és egyértelműen megállapodik.

Tíz fekete tisztességtelen forgalmazói módszer

• A vevő a beszállítónak romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekért 30 napon túl fizet
• A vevő a beszállítónak egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekért 60 napon túl fizet
• A vevő a romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó megrendelését rövid határidővel mondja le
• A vevő egyoldalúan megváltoztatja a beszállítói megállapodás feltételeit
• A vevő olyan kifizetésekre kötelezi a beszállítót, amelyek nem kapcsolódnak az értékesítéshez
• A vevő arra kötelezi a beszállítót, hogy fizessen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben utólag bekövetkezett károsodásért vagy veszteségért
• A vevő megtagadja a beszállítói megállapodás feltételeinek írásbeli megerősítését a beszállító kérése ellenére
• A vevő jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi a beszállító üzleti titkait
• A vevő kereskedelmi megtorló intézkedésekkel fenyegeti a beszállítót
• A vevő áthárítja a beszállítóra a fogyasztói panaszok kivizsgálásával kapcsolatos költségeket

Hat szürke tisztességtelen forgalmazói módszer

Ezek a forgalmazói módszerek csak akkor megengedettek, ha erről a felek előzetesen, világosan és egyértelműen megállapodnak.

• A vevő visszaküldi az el nem adott terméket a beszállítónak
• A beszállítónak fizetnie kell az áru raktározásáért, bemutatásáért vagy listázásáért
• A beszállítónak fizetnie kell a promóciós költségeket vagy azok egy részét
• A beszállítónak fizetnie kell az áru forgalmazásért
• A beszállítónak fizetnie kell az áru reklámozásáért
• A beszállítónak fizetnie kell az értékesítésre szolgáló helyiségek belső kialakítását végző személyzet munkájáért

Az irányelv uniós országokon átívelően rögzíti a tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozó közös minimumszabályokat. Ez egyenlő versenyfeltételeket fog biztosítani a piaci szereplőknek a leginkább problematikusnak ítélt gyakorlatok tekintetében.

Az irányelv legfontosabb szabályai

A beszállítók védelme a vevőkkel szemben

Az irányelv gondoskodik a gyengébb beszállítók védelméről az erőfölényben lévő vevőkkel szemben. A gyengébb beszállítók kategóriájába tartoznak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek legfeljebb 350 millió euró árbevételű szállítói, akiket eltérő szintű védelem illet meg. Ezek a szereplők lehetnek mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és forgalmazók, illetve nem uniós beszállítók és vevők is, feltéve, hogy az egyik fél székhelye az EU-ban van.

Nemzeti átültetés

Az EU-tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az irányelvben foglaltaknál szigorúbb szabályokat írjanak elő, azaz túllépjenek annak hatályán. Viszont nem biztosíthatnak kisebb mértékű védelmet, mint amelyet az irányelv előír.

2021 októberében a Bizottság időközi jelentést tett közzé az irányelv átültetésének és végrehajtásának állapotáról. 2022 decemberéig valamennyi uniós ország átültette ezt az irányelvet a nemzeti jogába. 2024 áprilisában frissített jelentést és azt kísérő munkadokumentumot tettünk közzé, melyek áttekintést adnak a 27 tagállam átültetési döntéseiről.

Jogalkalmazó hatóságok

Minden uniós ország kijelölt egy illetékes hatóságot e szabályok érvényre juttatására. Ezeknek a hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy vizsgálatot indítsanak, és bírságot szabjanak ki azokra a gazdasági szereplőkre, akik megszegik a szabályokat.