(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák, és az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn. Továbbá a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 2. cikke, valamint az EUSZ 11. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottság a jogalkotási aktusokra irányuló javaslatok előterjesztése előtt széles körű konzultációt folytat.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 298. cikkében foglaltak értelmében feladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei a nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak.

(3)

Az uniós polgárok által az Unió politikai, jogalkotási és igazgatási folyamatainak jogszerűségébe vetett bizalom fenntartása érdekében az érdekképviselőkkel való kapcsolattartást átlátható módon kell folytatni. E célból a Bizottság elkötelezett amellett, hogy a kötelező átláthatósági nyilvántartás (1) révén előmozdítsa az etikus és átlátható érdekképviseletet.

(4)

2024. december 4-én a Bizottság elfogadta az (EU) 2024/3081 határozatot (2), amely átláthatósági intézkedéseket határoz meg a Bizottság tagjai és a kabinetük tagjai, valamint az érdekképviselők közötti megbeszélésekre vonatkozóan. A Bizottság vezetői feladatokat ellátó alkalmazottai tarthatnak megbeszéléseket az érdekképviselőkkel a fenti határozatban említett megbeszélésekhez hasonló célokból is. Helyénvaló tehát az ilyen megbeszélésekre hasonló átláthatósági követelményeket alkalmazni.

(5)

Tekintettel a Bizottság főigazgatói és az érdekképviselők között az uniós döntéshozatallal és a szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről tartott megbeszélésekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos pozitív tapasztalatokra, az ilyen megbeszélésekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának gyakorlatát fenn kell tartani, és ki kell terjeszteni a Bizottság vezetői feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottjára. Jóllehet a Bizottság főigazgatóinak vagy a Bizottság vezetői feladatokat ellátó egyéb alkalmazottainak nyilvános rendezvényeken való részvétele tekintetében további intézkedésekre nincs szükség, mivel ezek az információk eleve nyilvánosan hozzáférhetők, a Bizottság vezetői feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottjának nyilvánosságra kell hoznia az érdekképviselőkkel tartott valamennyi megbeszélésre vonatkozó információkat.

(6)

Bár az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexről szóló C/2018/0700 bizottsági határozat (3) 7. cikkének (1) bekezdése a Bizottság tagjai és a kabinet tagjai esetében már előírja, hogy csak azon érdekképviselőkkel találkozhatnak, akik szerepelnek az intézményközi megállapodás alapján létrehozott átláthatósági nyilvántartásban, amennyiben azok a hatálya alá tartoznak, ezen intézkedést a következetes megközelítés és a magas szintű átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság vezetői feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottjára alkalmazni kell.

(7)

E határozat hatálya nem terjed ki azokra a megbeszélésekre, amelyekre nem az intézményközi megállapodás 3. és 4. cikkében meghatározott érintett tevékenységek keretében kerül sor. E határozat hatálya különösen nem terjed ki az intézményközi kapcsolatok szokásos keretében az egyéb uniós intézmények vagy szervek képviselőivel folytatott megbeszélésekre. E határozat hatálya nem terjed ki a tagállamok nemzeti vagy az alatti szintű közigazgatási szerveinek képviselőivel folytatott megbeszélésekre, beleértve állandó képviseleteiket és nagykövetségeiket is, mivel e hatóságok a közérdeket szolgálják, és a lojális együttműködés elve alapján járulnak hozzá a Bizottság munkájához. E határozat hatálya nem terjed ki a közigazgatási szervek uniós, nemzeti vagy az alatti szintű szövetségeivel és hálózataival folytatott megbeszélésekre, feltéve hogy e szövetségek és hálózatok kizárólag az adott közigazgatási szervek nevében járnak el. Az Unió nemzetközi kapcsolatainak védelme érdekében e határozat hatálya nem terjed ki a harmadik országok hatóságainak képviselőivel – beleértve azok diplomáciai képviseleteit és nagykövetségeit is – vagy kormányközi szervezetekkel – beleértve az általuk létrehozott ügynökségeket és szerveket is – tartott megbeszélésekre.

(8)

Az EUMSZ 154. cikke rendelkezéseinek megfelelően a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd sajátos jellegének tiszteletben tartása érdekében, valamint az EUMSZ 17. cikkének bekezdése értelmében az egyházakkal és vallási egyesületekkel vagy közösségekkel, valamint világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszéd sajátos jellegének tiszteletben tartása érdekében e határozat hatálya nem terjed ki az ezekkel folytatott megbeszélésekre.

(9)

Tekintettel a politikai pártoknak az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdésében elismert sajátos szerepére, e határozat hatálya nem terjed ki a politikai pártok képviselőivel tartott megbeszélésekre.

(10)

Az intézményközi megállapodással összhangban e határozat hatálya nem terjed ki spontán találkozókra, tisztán magánjellegű vagy társasági jellegű találkozókra, valamint az EUSZ, az EUMSZ vagy az uniós jogi aktusok alapján létrehozott közigazgatási eljárás keretében létrejövő találkozókra. Emellett e határozat hatálya nem terjed ki a szigorúan személyes minőségben eljáró, másokkal nem társuló természetes személyekkel való kapcsolattartásra.

(11)

E határozat hatálya nem terjed ki a jogi és egyéb szakmai tanácsadás keretében tartott megbeszélésekre. E határozat hatálya nem terjed ki az uniós jog vagy az Unióra alkalmazandó nemzetközi jog által létrehozott jogi vagy közigazgatási eljárás keretében félként vagy harmadik félként benyújtott beadványok, az aláíró intézmények bármelyikével létrejött szerződéses viszonyon vagy uniós forrásokból finanszírozott támogatási megállapodáson alapuló beadványok, vagy bármelyik uniós intézmény, annak képviselői vagy személyzete közvetlen és egyedi felkérésére, tényszerű tájékoztatás, adatszolgáltatás vagy szakértelem átadása céljából készült beadványok benyújtása érdekében szervezett megbeszélésekre.

(12)

Az érdekképviselet átláthatóságának további fokozása, valamint annak érdekében, hogy a polgárok megismerhessék a Bizottság és az érdekképviselők közötti eszmecserék tartalmát, a Bizottság vezetői feladatokat ellátó alkalmazottainak nyilvánosságra kell hoznia az érdekképviselőkkel tartott valamennyi megbeszélés jegyzőkönyvét.

(13)

Ez a határozat nem érinti az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés jogának az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti gyakorlását, valamint az érintett jogainak az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti gyakorlását. Nem érinti továbbá az uniós jogszabályokból vagy az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokból eredő fokozott átláthatósági követelményeket vagy kötelezettségvállalásokat,

a)

„a Bizottság vezetői feladatokat ellátó alkalmazottja”: a Bizottság olyan alkalmazottja, aki a főtitkári, főigazgatói, főtitkárhelyettesi vagy főigazgató-helyettesi, igazgatói vagy azzal egyenértékű, csoportvezetői vagy azzal egyenértékű álláshely típusának megfelelő beosztást tölt be a beosztások típusáról és megnevezéséről szóló, 2013. december 16-i C(2013) 8979 bizottsági határozat értelmében;

b)

„érdekképviselő”: bármely természetes vagy jogi személy, illetve hivatalos vagy informális csoport, szövetség vagy hálózat, aki vagy amely a szakpolitikák vagy jogszabályok kialakításának vagy végrehajtásának, illetve az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek döntéshozatali eljárásainak befolyásolása céljából végzett tevékenységekben vesz részt;

c)

„megbeszélés”: érdekképviselő vagy a Bizottság vezetői feladatokat ellátó alkalmazottai kezdeményezésére szervezett találkozó, amelynek célja az uniós szakpolitikák vagy jogszabályok kialakításával vagy végrehajtásával kapcsolatos kérdés megvitatása, a 3. cikk sérelme nélkül.

a)

spontán találkozók, tisztán magánjellegű vagy társasági jellegű találkozók, valamint az EUSZ, az EUMSZ vagy az uniós jogi aktusok alapján létrehozott közigazgatási eljárás keretében létrejövő találkozók;

b)

megbeszélések az alábbiakkal:

c)

jogi vagy egyéb szakmai tanácsadás keretében tartott megbeszélések, amennyiben:

d)

megbeszélések beadványok benyújtása céljából: