Skip to main content

Attila Bárány

University of Debrecen, Medieval and Early Modern Hungarian History and Auxiliary Sciences, Chair

University of Debrecen, Institute of History, Faculty Member

Followers

1,823

Following

952

Co-authors

2

Public Views

2001 PhD in History, Debrecen University, Faculty of Humanities, History PhD-program
2001 – Lecturer in History, Debrecen University, Institute of History, Department of Medieval and Early Modern History
2006-2007 Lecturer in History, Department of History, National University of Ireland, Galway, Ireland
2009 Habilitation in History, Debrecen University, Faculty of Humanities
2010 ERASMUS guest lecturer at the Department of History, Otto-Friedrich Universität Bamberg, Institut für Geschichte
2010 - Senior Lecturer in History, Debrecen University, Institute of History, Department of Medieval and Early Modern History
2012 - Editorial Board member, Hungarian Historical Review
2012 - Editor-in-Chief, Acta Universitatis Debreceniensis - Acta Historica
2014 - "Hungary in Medieval Europe" Research Group, Hungarian Academy of Sciences - University of Debrecen [https://unideb.academia.edu/MagyarorszagakozepkoriEuropaban]
2015 - Professor in History, Debrecen University, Institute of History, Department of Medieval and Early Modern History
2015 - Doctor of the Hungarian Academy of Sciences (DSc)
2019 - Chair, Department of Medieval and Early Modern Hungarian History and Auxiliary Sciences, Debrecen University
Phone: +36302007103
Address: University of Debrecen
Debrecen P.O. Box 48
Egyetem ter 1.
Debrecen 4010
Hungary

less

InterestsView All (12)

Uploads

Papers by Attila Bárány

Bizánc, Magyarország és a normannok a 12. század elején

In: Sághy, Marianne; Ousterhout, Robert G.; Visegrádi, Renáta (szerk.) Piroska és a Pantokratór. Dinasztikus emlékezet, gyógyítás és örök élet a Komnénos-kori Bizáncban Budapest, Magyarország : Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet (2023) 320 p. pp. 55-88. , 2023

Az angol–magyar kapcsolatok történeti emléke és kutatása a 19. században és a 20. század első felében

ERDÉLYI MÚZEUM 45 : 3 pp. 81-87. , 2023

Az angol-magyar kapcsolatok történeti emléke és kutatása a 19. században és a 20. század első fel... more Az angol-magyar kapcsolatok történeti emléke és kutatása a 19. században és a 20. század első felében in memoriam frank tibor (1948-2022) Az angol történelem kutatójaként mindig foglalkoztatott, honnan tudhatta Arany jános az 1850es végén, hogy hol van montgomery vára, amikor A walesi bárdok című költeményében így fogalmazott: "[H]ol aznap este szállt" i. edward angol király (1270-1307). Hogyan lehetett tudomása a milford-öbölről, ahol "lágyan kél az esti szél"? Az uralkodó valóban érintette e várat; mi több, valóban a milford-öbölben kötött-e ki, ahol partra lehet szállni, mert valóban enyhe a széljárás. Arany jános művének hátterével kimerítően foglalkozott az irodalomtörténet, a célom nem az, hogy utánajárjak, mennyire voltak pontosak az értesülései, hanem az, hogy rávilágítsak arra, hogy a 19. század magyarországán ismertek voltak az angol történelem bizonyos eseményei. jelen tanulmány témaválasztását az aranybulla-évforduló apropója is magyarázta. 2022-ben több tanulmányt is publikáltam a magna Cartáról. természetesen a hazai tudományosság arra volt kíváncsi, milyen szellemi közösséget lehet találni az 1215-ös és az 1222-es, szabadságokat rögzítő dokumentum között. Ugyan ma már megnyugtatóan rendeződött az a kérdés: nincs szövegszerű kapcsolat a két dokumentum között, nem igazolható, hogy jános király 1215. évi chartájának hatása lett volna ii. András aranypecséttel megerősített oklevelére, 1 mégis, a rokonságnak egyfajta "misztériuma" még ma is él. A 19. század derekának magyarországán elképzelhetőnek találták, hogy a két kiváltságlevél között rokon vonások mutathatóak ki. A királyságok kapcsolatainak kialakult egy olyan történelmi emlékezete, amely ezen ideáknak egyfajta keretet teremtett. nem célom, hogy az esetleges "szellemi hatás" kutatástörténetét vizsgáljam, ezt megtette thoroczkay gábor. 2 ennek "szellemi" hátterét, az angol-magyar kapcsolatok iránt kialakuló érdeklődést szeretném körüljárni. jelen témát részletesen végigtekintettük laszlovszky józseffel és Papp-reed Zsuzsannával, ahol a munka dandárját előbbiek végezték. itt a kiadás 15 éve után megfogalmazható reflexióimmal bővítve adom közre -az aranybullaév indukálta -gondolataimat. 3 bárány Attila (1971) -egyetemi tanár, dsc, debreceni egyetem, történelmi intézet -kutatócsoport-vezető, eötvös loránd kutatási Hálózat -debreceni egyetem,

Bihari nemesek útja az országos politikáig: az Ártándiak

In: Zsoldos, Attila (szerk.) Nagyvárad és Bihar a késő középkorban Nagyvárad, Románia : Editura Collegium Varadinum, pp. 173-222., 2024

Hungary and the passagium particulare after Nicopolis (1396–1437)

In: Crusading on the Frontiers of Latin Christendom in the Late Middle Ages. Eds. Paul Srodecki, Norbert Kersken. Brepols (Outremer. Studies in the Crusades and the Latin East, 15) Turnhout, Brepols. 199-218., 2024

Studies in the Crusades and the Latin East This volume focuses on the complex and often overlooke... more Studies in the Crusades and the Latin East This volume focuses on the complex and often overlooked topic of crusading activities and the crusade movement on the fringes of Latin Christendom in the time frame from approximately 1300 to the beginning of the sixteenth century. It covers a period widely considered as a time of significant political, cultural and religious changes in Europe. A period in which Western Christianity was on the one hand still expanding (vide Lithuania and the western Rus and later the Spanish, Portuguese, French and English expansion in the Americas, Africa and SouthEast Asia) and on the other hand facing two mighty opponents: the Ottoman Empire and Muscovy. On its eastern and southeastern frontiers, Latin Christian expansion came to a gradual halt-here, the West was now largely under siege! Alone the political, logistical and ultimately also military feasibility of a large-scale crusade to liberate Jerusalem had now receded into a purely theoretical and practically almost unenforceable far distance. Ranging in scope from the Baltic Sea region to the Balkans and Iberia, this book's nineteen papers explore how these developments influenced the continuation and adaptation of crusading ideas and activities during this later period of crusades.

Richard I’s return from the Holy Land

In: Mercenaries and Crusaders. Ed. Attila Barany. (Debrecen) 61-86. ISBN 9789634905547, 2024

This volume is the proceedings of an international conference "Mercenaries and Crusaders (1202-14... more This volume is the proceedings of an international conference "Mercenaries and Crusaders (1202-1480)" held between 22-24 June 2022 at the University of Debrecen (https://mercenariesandcrusaders.com/). It was organised and the proceedings have been edited under the auspices of the HUN-REN (Hungarian

The Medieval Kingdom of Hungary : a Power Factor in Central Europe, In: Gli spazi del potere: strategie e attributi dell’imperialità - Les espaces de la puissance: stratégies et marqueurs de l’impérialité

Ed. Corinne Leveleux-Teixeira; Fulvio Delle Donne. Potenza, University of Basilicata Press, pp. 135-156. , 2023

A symbolic motive in Hungarian historical mythology is the preservation of sovereignty in order t... more A symbolic motive in Hungarian historical mythology is the preservation of sovereignty in order that not be subordinated to any overlordship. The rulers sought to earn equal status to any Christian monarch-and recognized as equals. The article is to give an overview of the means of upholding independence, from 'familiar' dynastic policy through harboring claimants to preventive campaigns. There was a pragmatic ideology constructed to preserve stability within a balance of powers. In the conceptual framework of regnum Hungariae the country was seen as 'queen' of all monarchies, having several members under St. Stephen's crown, incorporated within tota Hungaria and dependent as members. The fidelity of the members was to be preserved once and for all, the methods and fields of which (i.e. representation, legislation, narrative sources) are seen in detail, particularly highlighting King Andrew II's (1205-35) ambitions.

The Hungarian Angevins and the Crusade: King Charles I (1301-1342)

Eds. Roman Czaja - Attila Bárány - László Pósán, Zwischen Ostsee und Adria. Debrecen, Magyarország : Universität Debrecen (2023), 2023

Nagy Lajos hadserege és hadszervezete

VILÁGTÖRTÉNET 13 (45) : 2 pp. 175-220., 2023

Jelen tanulmány a hadvezetés, a stratégia, a taktika, az utánpótlás, valamint a különböző fegyver... more Jelen tanulmány a hadvezetés, a stratégia, a taktika, az utánpótlás, valamint a különböző fegyvernemek kérdését vizsgálja I. Lajos hadjárataiban, főképp a nápolyi, a velencei és a litván hadszíntérről származó példákon keresztül. A fennmaradt források-például had-és mozgósítási parancsok-arra adnak lehetőséget, hogy Nagy Lajost inkább hadszervezőként mutassuk be, nyílt mezei ütközetben ugyanis keveset tudunk a magyar hadvezérek taktikai repertoárjáról, magát a királyt is beleértve. A tanulmány áttekinti az Anjou-kori magyar hadszervezetet, a honor-rendszer keretében megújított hadkötelezettséget. Betekintést nyújt a hadigépezet gyakorlati működésébe, a felvonulási utaktól és logisztikától a felderítésen át a hadiszemlékig, a haditervektől a várostromokig, a mozgó hadikincstártól az átcsoportosításokig. A fegyvernemek, különösen a könnyűlovasok és a zsoldos nehézgyalogosok kitüntetett figyelmet kapnak: az összetételt a különböző hadszínterek és az ellenfél minősége határozta meg.

Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára. Szerk. Mayer Gyula, Szovák Kornél és Rácz György. Budapest. 89-112., 2022

Magyarország, Anglia és a Cambrai-i Liga (1508–1511) [Hungary, England and the League of Cambrai, 1508-11]]

Ünnepi kötet Papp Klára 70. születésnapjára. Eds. Jeney-Tóth Annamária - Tóth Orsolya - Bárány Attila. Debrecen. 41-68., 2022

A Magna Carta - az Aranybulla emlékévéből nézve

In: Aranybulla 800. Szerk. Zsoldos Attila. Budapest. Országház Könyvkiadó. 145-176., 2022

Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz, sokszorosításhoz, illetve adatfeldolgozó rendszerben... more

János király és a Magna Carta

AETAS 37 (2022) 2. 21-47., 2022

Hadviselés és hadszervezet a 13. századi Angliában; Bouvines (1214)

In: Mongol invázió Európa ellen (1236-1242). Szerk. B. Szabó János - Uhrin Dorottya: Budapest, Corvina, 89–118.; 129–136., 2022

Wars, warfare and military organization

In: The Oxford Handbook of Medieval Central Europe. Eds. Nada Zečević – Daniel Ziemann, Oxford University Press, New York. 131–156. , 2022

This chapter focuses on medieval war and warfare in Central Europe. In the tenth and eleventh cen... more This chapter focuses on medieval war and warfare in Central Europe. In the tenth and eleventh centuries, newly forming polities in Central Europe had common features: they were larger, more stable, and longer lasting than previous entities. Rulers consolidated their positions by incorporating rival chieftains and their followers and adopted Christianity. Strong personages such as St. Stephen, St. Wenceslaus, and Mieszko I headed princely families and convinced (or forced) their subjects to accept a new order. Political unity was well-served by the new religion, but still had to be protected. Military organization was based on earlier nomadic practices, with forces recruited and armed not much differently from tribal times, relying on such skills as the Hungarians’ refined equestrian expertise. The chapter highlights two distinct phases of conflict that dominated the region during the Middle Ages. The first was characterized by the tribal military organization of nomadic Hungarian and Slavic migrations, and the second, by warfare that developed in the period, which lasted until the Ottoman conquest of Hungary in 1526.

Az angol korona háborús pénzügyei a 13-14. században.

In. Szerk. Isaszegi J. Veszprémy L. Pósán László. A hadifinanszírozás gazdasági alapjai az ókortól napjainkig. Bp., Zrínyi 61-92., 2022

Az angol korona háborús pénzügyei a 13-14. században A hadifinanszírozás rendszere Elöljáróban fo... more Az angol korona háborús pénzügyei a 13-14. században A hadifinanszírozás rendszere Elöljáróban foglaljuk össze, hogyan működött az angol hadi adminisztráció. Már a 13. századtól kezdve fennmaradt a Kancelláriának (Chancery), a királyi háztartással (Household), valamint a királyi hadsereggel és flottával foglalkozó okleveles anyaga, külön osztályokba sorolva. 1 A Királyi Háztartáson belül a 13-14. században már kialakult egy, a király "saját", "személyes" hadi vállalkozásait finanszírozó külön szerv, a Királyi Ruhatár (Wardrobe). Éppen azért fejlődött ki az eredetileg a magánlakrészek ellátásáért a Háztartásból, és azért vált a király magánvagyonának "perselyévé"-archaikus nevét megőrizve-, hogy ha a király hadat akart indítani, minél inkább függetlenedjen a Nagytanácstól, az ott helyet foglaló, nagypecséttel hitelesítő Kancellártól. Eredendően a háborúkat a Számvevőszék (Exchequer) finanszírozta, de egyre inkább átcsúszott az irányítás a királyhoz közel álló Wardrobe kezébe. 2 Eleinte a Wardrobe előleget kért a Számvevőszéktől minden egyes hadjárat megszervezésére. 3 A 14. századra gyakorlattá vált, hogy had-és flottaállítás, hadseregszervezés terén a Ruhatár a titkos pecsét (Privy Seal) alatt, a Keeper of the Privy Seal hitelesítésével adott megbízatásokat, például utasította a Számvevőszéket (Exchequer), hogy utaljon ki előleget a behajózásra váró seregek ellátására és fizetésére. 4 A kifizetésért felelő hadbiztos elszámolással (compotus) tartozott, amelyet meg kellett küldenie a Számvevőszék részére, s annak egy bizonyos "auditáló" szerve ellenőrizte a költségek jogosságát. 5 A számvevőszéki biztos kifizetéseit a hadjáratok során is ellenőrizte egy controller-aki sok esetben éppen a Keeper of the Privy Seal volt. Nagyobb, "országos" jelentőségű hadjáratok esetén, ha maga a király is hadba szállt, a Számvevőszék kezdeményezte az előlegek kiutalását, a vállalkozás lebonyolításának anyagi alapjait maga teremtette elő, s ő felelt az egész finanszírozásért. Az Exchequer "saját" forrásait használta, így ilyenkor a "saját" számvevőszéki fondokba kerültek az elszámolások, a koronabirtokok bevételeit listázó Pipe Rollokba. 6 A 14. században már egy-egy hadjárat esetén a Wardrobe nem kért előleget a Számvevőszéktől minden egyes előleg kiutalására: önállóan dönthetett

Lollardok és eretnekség Angliában

In: Vallásháborúk, felekezeti konfliktusok Európában és a közeli térségekben az ókortól napjainkig. Szerk. Veszprémy László, Pósán László. Budapest. 111-140., 2020

Lollardok és eretnekség Angliában A mai magyar olvasó és a szakmai közvélemény is elsősorban az 1... more Lollardok és eretnekség Angliában A mai magyar olvasó és a szakmai közvélemény is elsősorban az 1381-es Wat Tyler-féle angol parasztfelkeléshez köti a "lollard" kifejezést, s leginkább az jut róla eszébe, hogy a felkelésben aktív szerepet játszott eretnek "imádságot mormogókat" kíméletlenül üldözték a mozgalom leverése után. Ma is él a történeti köztudatban, hogy a John Wyclif tanításain "nevelkedett" lollard eretnekség sok elemében szorosan kapcsolódott az 1381-es felkelésben is megjelenő antifeudális, kommunisztikus tanokhoz. Jelen tanulmánynak nem tárgya a lollardizmus pontos meghatározása, és a mozgalom teológiai tantételeinek ismertetése. 1 Annyit mindenesetre szükségesnek vélek leszögezni, hogy a hagyományos történelemszemlélettel ellentétben a lollardok magukat ugyan Wyclif követőinek tekintették, s eszmei-teológiai nézeteik az oxfordi teológus munkáiban gyökereztek, de John Wyclif maga sosem rokonszenvezett a lollardokkal, szigorúan elhatárolódott a mozgalomtól már 1381ben. 2 Gyakorta a wiklifita, Wyclif-követő jelzőket a lollardokra aggatták, s velük azonosítják John Wyclif híveit akár ma is, történeti munkák is, de a lollard kifejezés, a lollard mozgalom, a lollardizmus sok mindenben más volt, maga Wyclif sem gondolta, hogy a szigorúan teológiai alapvetésű gondolataiból a 15. században társadalmi reformtervezetek nőnek ki, akár a király környezetében is. Mi több, a lollard mozgalmat nem szabad összemosni az 1381-es felkeléssel: ha voltak is a Wat Tyler-vezette táborban olyan egyházreformerek, akik rokonszenveztek Wycliffel és a lollard érzelmű nemességgel, s hasonló nézeteket vallottak, a mozgalomban is aktívan részt vevő John Ballhoz és más radikális utópisztikus váteszekhez nem köthetőek. A hagyományos megítélés sem megalapozott, mely az antifeudális, kommunisztikus hitelveket hirdető Ball szerepét túlságosan is nagyra értékelte. A Ball-féle irányzat is jelen volt a mozgalomban, de korántsem volt tömegesen népszerű és nem fenyegetett a fennálló rend megdöntésével. A felkelők nagy része-bár kritikus volt az egyházi vezetéssel szemben-nem volt híve az efféle tanoknak. A lollardok eretneksége nem fonódott össze a Ball-féle, egyenlősítő, az őskeresztények társadalmát hirdető lázító tanokkal. A lollard mozgalom vezetői 1395-ben szögezték ki "12 Következtetés"-üket a Westminsteri Apátság kapujára, amelyben támadták a papi nőtlenséget, a szerzetesrendeket, a szentségek álcsodáit, a feloldozás álhatalmát, a zarándoklást bálványozáshoz hasonlították, és nem akartak fizetni a halottakért való imádságokért, valamint úgy gondolták, hogy a felszentelt egyháziaknak nem szabadna világi tisztet betölteniük. A lollard eretnekség, amint majd látni fogjuk, alapvetően nemesi jellegű volt, s a nem a társadalom alsóbb rétegeiben volt népszerű, hanem különösen a középnemesség és az arisztokrácia alsóbb soraiban. A középbirtokos nemesség, kiábrándulva a pápaságból politikai alapon, s az egyházból erkölcsi alapon, nagyon fogékonyak voltak Wyclif tanai iránt. Igaz, sokkal inkább volt "wiklifizmusuk" egy homályos antiklerikális és pápaellenes érzelem, mintsem az Úrvacsoráról alkotott doktrínális, radikális teológiai felfogás. 3 Kevés olyan lollard volt, mint

A bizánci diplomácia. A középkori diplomácia rendszere

In: A nemzetközi kapcsolatok története, szerk. Schrek Katalin. Debrecen, Print-Art. ISBN 978-615-81354-1-2. 32-60., 74-100., 2020

[teljes cikk: [email protected]]

Skócia hadszervezete és hadserege (1488–1547)

In: Új korszak határán. Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában, Szerk. Fodor Pál, B. Szabó János. (Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és Emlékezet) Budapest, MTA BTK TTI. 225–232., II. kiad. 319-326., 2019

[teljes cikk: [email protected]]

Anglia hadszervezete és hadserege (1485–1547)

In: Új korszak határán. Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában. Szerk. Fodor Pál, B. Szabó János. (Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és Emlékezet) Budapest, MTA BTK TTI, 2019. 201–224., II. kiad. 295-318., 2019

[teljes cikk: [email protected]]

Military organization and army in Scotland (1488–1547)

In: On the Verge of a New Era: The Armies of Europe at the Time of the Battle of Mohács. Edited by János B. Szabó and Pál Fodor. Research Centre for the Humanities, Budapest (Mohács 1526–2026: Reconstruction and Remembrance) 310–318., 2021

[ask for the whole article at [email protected]]