Az Európai Parlament szerepe a külpolitikában 

Az Európai Parlament jelentős szerepre tett szert annak alakításában, hogy az EU hogyan működik együtt nem uniós országokkal. Az uniós diplomáciához való hozzájárulás és az uniós szerződések céljainak elérése érdekében a Parlament különböző eszközöket alkalmaz, beleértve a hivatalos hatásköröket és a politikai befolyást, valamint bizonyos innovatív kezdeményezéseket.

Felmérések szerint az uniós polgárok fontosnak tartják a külpolitikát, különösen a biztonsággal és védelemmel kapcsolatban, és ennek jelentőségét tükrözi a Parlament egyre nagyobb mértékű részvétele az EU-n kívüli országokra és témákra vonatkozó politikában.

A Parlament jogalkotási, felügyeleti és költségvetési hatáskörét alkalmazhatja a külpolitika alakításához.

• Jogalkotási hatáskör: A Parlament jogszabályokat fogad el az Európai Unió Tanácsával együtt többek között a kereskedelem, a külföldi segélyek és más, fontos külső dimenzióval rendelkező, például a migrációval, éghajlattal, energiával és digitális kérdésekkel kapcsolatos szakpolitikai területeken.
• Nemzetközi megállapodások felügyelete: A Parlamentnek jóvá kell hagynia a legtöbb, nem uniós országgal vagy területtel kötött uniós megállapodást, ezt követően pedig biztosítja megfelelő alkalmazásukat.
• Parlamenti ellenőrzés: A Parlament ellenőrzi az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat külpolitikai tevékenységeit, és ezek a Parlamentnek tartoznak elszámolással.
• Költségvetési hatáskör: A Parlament a Tanáccsal együtt fogadja el az uniós költségvetést, és biztosítja a pénzeszközök megfelelő felhasználását, beleértve a külpolitikára fordított kiadásokat, például a Globális Európa Alap általi együttműködési támogatást.

A Parlament többféle módon működik együtt a nem uniós országok kormányaival, parlamentjeivel és civil társadalmával.

• Nemzetközi együttműködések: A magas szintű diplomáciát az elnök és az Európai Parlament vezető képviselői vezetik.
• Bizottsági tevékenységek: Az európai parlamenti képviselők megbeszéléseket tartanak a nem uniós országok tisztviselőivel és képviselőivel, beleértve a külügyminiszterekkel folytatott rendszeres eszmecseréket a Parlament Külügyi Bizottságának ülésein.
• Parlamentközi hálózatok: Az európai parlamenti képviselők hivatalos küldöttségei ápolják a kapcsolatokat az EU és más országok között, gyakran nemzetközi megállapodások által létrehozott parlamentközi szervekben képviselve az EU-t.
• Hivatalos látogatások: Az európai parlamenti képviselők ellátogatnak nem uniós országokba, ahol érdekelt felek és képviselők széles körével találkoznak a kölcsönös megértés és az együttműködés erősítésének érdekében.
• Nemzetközi konferenciákon és fórumokon való részvétel: A Parlament képviselteti magát a nemzetközi csoportok (például G7-ek és G20-ak) parlamenti ülésein.

A külpolitikai kérdésekről szóló állásfoglalásaiban megfogalmazott álláspont hivatalos elfogadásával a Parlament hozzájárul a külüggyel kapcsolatos uniós álláspontok és stratégiák kialakításához. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

• Emberi jogok és demokrácia: az emberi jogok megsértésének kezelése és a demokratikus értékek előmozdítása bizonyos országokban vagy területeken.
• Szakpolitikai jelentéstétel: az EU bővítése, a nemzetközi megállapodások és a külpolitikai célkitűzések terén elért fejlődés értékelése.

A Parlamentnek a demokrácia előmozdítására és az erős parlamenti kultúrák kiépítésére irányuló erőfeszítéseit annak Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportja vezeti. A csoport fő tevékenységei közé az alábbiak tartoznak:

• Parlamenti kapacitásépítés: nem uniós országok jogalkotó szerveinek támogatása.
• Választási megfigyelés: szavazások megfigyelése évente 6–10 helyszínen.
• Közvetítés, segítségnyújtás és párbeszéd: a béke és a kölcsönös megértés ösztönzése olyan kezdeményezések által, mint a Jean Monnet-párbeszédek és a „Fiatal politikai vezetők” program.
• Az emberi jogok előmozdítása: az emberijog-védők elismerése a Szaharov-díj által és a női parlamenti képviselők támogatása a Simone Veil program révén.

A Parlament bizottságai, küldöttségei, valamint a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport közötti hatékony együttműködés biztosítja, hogy az EU-nak a nem uniós országokban zajló tevékenységei nagy hatásúak és koherensek legyenek. Ehhez az elkötelezett adminisztratív személyzet, valamint az uniós tagállamok és egyes városok (például Washington és London) kapcsolattartó irodái, illetve az uniós diplomáciai képviseletekhez kirendelt parlamenti személyzet nyújt támogatást.

A parlamenti diplomácia világszerte bizalmat és hosszú távú partnerségeket épít ki parlamentekkel. Segít a nem uniós parlamenteknek igazodni az uniós értékekhez és jogszabályokhoz, ezáltal szorosabbra fűzi a kapcsolatokat, és lehetővé teszi bizonyos országok uniós tagság felé történő előrelépését. Ezenkívül az EU külpolitikáját közelebb hozza a polgárokhoz, ezáltal biztosítja az átláthatóságot és a kulcsfontosságú kérdésekről szóló nyilvános vitát.

Külpolitikája révén a Parlament nemcsak az EU külkapcsolatait alakítja, hanem az Uniónak a demokrácia, béke és emberi jogok globális szószólójaként betöltött szerepét is erősíti.

Kövesse az Európai Parlament diplomáciai tevékenységét Instagramon, Threadsen, X-on, LinkedInen vagy Bluesky-on