Konferencia Európa jövőjéről

Hogyan kezdődött az egész?

Az Európa jövőjéről szóló, 2021. április és 2022. május között megrendezett konferencia polgárok által vezetett viták és eszmecserék sorozata volt, amely alkalmat teremtett arra, hogy az emberek Európa-szerte megosszák egymással elképzeléseiket korunk fontos kérdéseiről, és részt vegyenek a közös jövőnk alakításában.

A konferencia a maga nemében egyedülálló kezdeményezés volt: demokratikus szerepvállaláson és polgári részvételen alapuló, mérföldkő jelentőségű páneurópai esemény, mely Európa-szerte lehetőséget nyújtott a résztvevőknek arra, hogy megosszák elképzeléseiket közös jövőjükről, és részt vegyenek annak alakításában. Ennek eszköze a konferencia többnyelvű digitális platformja volt, ahol az érdeklődők közzétehették véleményüket, vitafórumokon és tematikus rendezvényeken vehettek részt, valamint figyelemmel kísérhették a nemzeti és európai polgári vitacsoportok munkáját.

A platformot több mint 5 millióan látogatták, a rendezvényeken pedig több mint 700 ezren vettek részt. Ennek köszönhetően a konferencia olyan nyilvános fórummá nőtte ki magát, ahol a polgárok nyílt, inkluzív és átlátható vitát folytathattak számos kulcsfontosságú kérdésről és kihívásról.

Tovább az Európa jövőjéről szóló konferencia archivált weboldalára

Zárójelentések és javaslatok

Az Európa jövőjéről szóló konferencia hivatalos zárórendezvényét 2022. május 9-én – az Európa-napon – tartották Strasbourgban. Ezt megelőzően e nagyszabású páneurópai kezdeményezés keretében a polgárok Európa minden szegletéből egy teljes éven át dolgoztak együtt, vitáztak és tanácskoztak arról, hogy milyen Európában is szeretnének élni. A zárónapon a konferencia vezető testületének társelnökei benyújtották az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökének jelentésüket, amely 49 javaslatot tartalmazott.  

E javaslatok kilenc témát ölelnek fel: éghajlatváltozás és környezetvédelem; egészségügy; erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás; az EU a világban; értékek és jogok, jogállamiság, biztonság; digitális átállás; európai demokrácia; migráció; oktatás, kultúra, ifjúság és sport. A javaslatok általános célkitűzéseket és több mint 300 konkrét intézkedést tartalmaznak. A három intézmény jelenleg vizsgálja, hogy saját hatáskörén belül és a szerződésekkel összhangban hogyan tudná megvalósítani a javaslatokat.

A Bizottság intézkedései a konferenciát követően

A Bizottság június 17-én közleményt tett közzé, amelyben részletezte, hogy milyen intézkedésekre van szükség a konferencia javaslatai alapján. A dokumentumban áttekintette a következő lépéseket: hogyan érdemes levonni a konferencia tanulságait és beépíteni a részvételi demokráciát az Európai Unió politikai döntéshozatalába és jogalkotásába. Az európai polgári vitacsoportok sikerére építve például a Bizottság – szélesebb körű szakpolitikai döntéshozatalának részeként és a minőségi jogalkotás elveivel összhangban – bizonyos kulcsfontosságú javaslatokkal kapcsolatban adott esetben vitacsoportok ajánlásait fogja kikérni. A Bizottság jelenleg szervezi az első új generációs polgári vitacsoportot, amelynek témája az élelmiszer-pazarlás elleni uniós küzdelem lesz.

Európai polgári vitacsoportok

Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetét értékelő 2022. szeptemberi beszédben, valamint az azt kísérő szándéknyilatkozatban jelentette be az új javaslatok első csomagját. Ezeket a javaslatokat a Bizottság a 2023. évi munkaprogramjába is beépítette. A konferencián részt vevő polgárok tájékoztatása és a lendület fenntartása érdekében 2022. decemberében rendezvényre került sor, amelynek témája a konferencia értékelése volt. A felszólalók részletezték, hogy a három uniós intézmény miképpen követi nyomon a konferencia javaslatait.

A konferenciáról

Elmondták nekünk, hogy jobb jövőt akarnak építeni, beteljesítve a múlt legmaradandóbb ígéreteit. A békére és jólétre, a méltányosságra és a haladásra vonatkozó ígéreteket; egy szociális és fenntartható, gondoskodó és bátor Európa ígéretét. Elmondták nekünk, hogy milyen Európát szeretnének. Most pedig rajtunk a sor, hogy a legközvetlenebb módon járjunk el: vagy a szerződésekben rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásával, vagy – szükség esetén – a szerződések módosításával. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Ursula von der Leyen elnök ígéretei között szerepelt, hogy az európaiak nagyobb beleszólást kapnak abba, mit és hogyan tesz értük az EU. A tanácskozási folyamatban minden európai polgár – foglalkozástól, lakóhelytől függetlenül – részt vehetett.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia célja az volt, hogy tükrözze sokszínűségünket, és közelebb vigye az Uniót az emberekhez, hogy ne csak a fővárosokhoz jusson el az üzenete, hanem az EU minden sarkába. A konferencia továbbá megszilárdítani volt hivatott a kapcsolatot az európaiak és az őket szolgáló intézmények között. E célok megvalósulását a konferenciához kapcsolódóan EU-szerte rendezett események és viták sokasága, valamint egy többnyelvű interaktív digitális platform szolgálta, méghozzá nagy sikerrel: 2022 májusára a platform közel 5 millió egyedi látogatót fogadott, továbbá 18 000 vitában és több mint 6 500 regisztrált rendezvényen összesen több mint 50 000 aktív résztvevő cserélt eszmét.  

A fiatalokat különösen biztattuk, hogy vegyenek részt és osszák meg ötleteiket. Rendezvényeket szervezhettek európai uniós, országos, regionális és helyi hatóságok, valamint a civil társadalom és más szervezetek is, hogy minél több ember vegyen részt a tanácskozásban.

Videók