21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/7

(1)

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 151. cikkére,

(2)

tekintettel a lisszaboni stratégiának a 2005. március 22–23-i brüsszeli Európai Tanács általi, a gazdasági növekedésre, a több és jobb munkahely teremtésére összpontosító újraindítására, valamint az Európai Tanács 2007. március 8–9-i következtetéseire (1), amelynek értelmében különös figyelmet kell fordítani a KKV-k képességeinek fokozására, többek között a kulturális és kreatív ágazatokban, mivel a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció mozgatórugóiként jelentős szerepet töltenek be,

(3)

emlékeztetve arra, hogy a kultúra és az alkotótevékenység sokféle társadalmi, politikai és gazdasági szerepet tölt be,

(4)

megállapítva, hogy a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló Unesco-egyezmény hangsúlyozza, hogy a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások mind gazdasági, mind kulturális természetűek,

(5)

tudatában az európai kulturális gazdaságról szóló – a Bizottság megbízásából készített, és 2006. november 14-én a nyilvánosság elé tárt – tanulmánynak, és különösen annak, hogy e tanulmány hangsúlyozza a kulturális és kreatív ágazatoknak a lisszaboni célkitűzések elérésében játszott fontos szerepét, valamint az európai kultúrában rejlő hatalmas lehetőséget,

(6)

meggyőződve arról, hogy – tekintettel annak egyre szélesebb körű felismerésére, hogy a kultúra kérdése az európai projekt középpontjában áll, és ott egyedi és nélkülözhetetlen szerepet kell játszania – a lisszaboni menetrend alakításakor a kulturális és kreatív tevékenységek helyzetét meg kell erősíteni,

(7)

tudatában annak, hogy az ez irányú törekvések csak egy szélesebb körű stratégia részét képezhetik, amelyet többek között arra a kultúráról szóló, a közeljövőben várható bizottsági közleményre figyelemmel kell megvitatni és meghatározni, amely szándéka szerint a kultúrára vonatkozó európai menetrend előbbre vitele érdekében körvonalazza a kultúrának és az alkotótevékenységnek az európai projektben játszott központi szerepét,

(8)

tudatában annak, hogy a stratégia sikere a szilárd működési alapon múlik; ennek érdekében számos sürgős tevékenységet lehet és kell végrehajtani, különösen az alábbi területeken: az adatgyűjtés és a bevált gyakorlat cseréje területén a tényeken alapuló döntéshozatal előmozdítása, az oktatás, képzés és a kultúra közötti kapcsolat erősítése, valamint a kis- és középvállalkozásokban és a meglévő struktúrákban és programokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása,

(9)

megerősítve azon szándékát, hogy – tekintetbe véve azokat a pozitív eredményeket, amelyeket a tagállamok közötti, a kultúrát és a kulturális tevékenységeket érintő sajátos kérdésekben a „Kultúra 2002–2007” tanácsi munkaterv (2) keretében folytatott együttműködés ért el – tovább folytatja a tagállami együttműködés e formáját, valamint azt, hogy kellő időben határozatot hoz a 2008 utáni időszakra vonatkozó új tanácsi munkatervről,

—

a kulturális alkotótevékenység és a köréje épülő gazdasági ágazatok már most közvetlen és jelentős módon járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, a kulturális ágazat gyorsabban növekedik, mint általában a gazdaság egésze, és az ágazatban a foglalkoztatottság szintje is jelentősebb mértékben emelkedett, mint a gazdaság egészében,

—

a kulturális tevékenységek és a kreatív ágazatok, mint például a képzőművészet és az előadó-művészet, a kulturális örökség, a film és videó, a televízió és rádió, az új és feltörekvő médiumok, a zene, a könyv és a sajtó, a tervezés, az építészet és a reklám az innováció és a technológia fellendítése tekintetében szintén alapvető fontosságúak, továbbá a jövőben a fenntartható növekedés kulcsfontosságú motorját jelentik,

—

a magas színvonalú kreatív tartalom elérhetősége különösen kulcsfontosságú az új technológiák – főként a szélessávú internet, a digitális televízió és a mobilkommunikáció – alkalmazása terén,

—

más ágazatokhoz képest a kulturális ágazatban az önálló vállalkozók, a mikro-, a kis- és a középvállalkozások még inkább kulcsszerepet játszanak az ágazat fejlődésének előbbre vitelében,

—

egy adott kulturális és nyelvi környezettel való szoros kapcsolatai, valamint erőteljes regionális gyökerei következtében a kulturális ágazat termékeinek előállítása és szolgáltatásainak nyújtása nem könnyen átültethető, és ezért szilárd és fenntartható alapot képez a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió helyi és regionális stratégiáiban.

—

Európa gazdag kulturális élete növeli az európai városok és régiók mint a gazdasági tevékenység globális központjainak vonzerejét,

—

kulturális gazdagsága, öröksége és sokszínűsége vonzó célponttá teszi Európát a világ minden tájáról érkező kulturális turisták számára,

—

a kulturális tartalom és az alkotótevékenység egyre nagyobb szerepet játszik Európa globális versenyképessége szempontjából.

—

tagállami és közösségi szinten továbbra is hiányoznak azok a szilárd, összehasonlítható tények, amelyek lehetővé tennék annak megfelelő értékelését, hogy a kulturális és a kreatív ágazatok gazdasági értelemben – különösen szakpolitikai intézkedések eredményeként – miként járulnak hozzá az EU gazdaságához,

—

hiányoznak azok az információk, szakképzés és tanácsadás, amelyek a kreatív és kulturális terület szakembereit segítenék abban, hogy alkotótevékenységük eredményét sikeres gazdasági termékekké és szolgáltatásokká alakítsák,

—

amennyiben a főbb közösségi támogatást nyújtó programok és kezdeményezések végrehajtása során a kulturális és a kreatív ágazatok nem kapnak elegendő figyelmet, az veszélyeztetheti a lisszaboni menetrend célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket,

—

a belső piacon továbbra is akadályok gátolják az alkotók szabad mozgását, a kulturális tevékenységek szabad áramlását, valamint a termékek és szolgáltatások digitális forgalmazását,

—

a kulturális és a kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozásoknak továbbra is számos nehézséggel kell szembenézniük, például a finanszírozáshoz való hozzájutás tekintetében.

—

erősítse meg munkáját a kultúra és a gazdasági növekedés területére vonatkozó statisztika előmozdításáról szóló, 1995. november 20-i tanácsi állásfoglalást (3) követően az Eurostat keretében elvégzett munkára építve,

—

végezzen munkát a kulturális statisztika területén, a fogalommeghatározások és a módszertan tekintetében, és értékelje a már elvégzett munkát, különösen a 2008–2012-es időszakra szóló közösségi statisztikai programjavaslat kulturális elemének megvalósításához való hozzájárulás céljából (4),

—

szükség szerint működjön együtt más érintett nemzetközi intézményekkel;

—

teljes körűen – különösen az adatgyűjtési módszerek hatékony végrehajtása vagy szükség szerint megállapítása révén – támogassák az adatgyűjtési törekvéseket, egyúttal kerüljék a vállalkozásokra és szervezetekre nehezedő adminisztratív terhek növelését,

—

szükség szerint készítsenek eset- és hatástanulmányokat;

—

határozzanak a további prioritásokról, továbbá állapítsák meg az adatgyűjtés új területeit a kulturális és a kreatív ágazatok lisszaboni menetrendhez való hozzájárulásának mérése céljából,

—

a kulturális és a kreatív ágazatok gazdaságában mozdítsák elő és biztosítsák a bevált gyakorlat rendszeres cseréjét.

—

vizsgálják meg, hogy az irányítási szempontok elegendő hangsúlyt kapnak-e a kulturális és kulturális örökségi tanulmányokban és képzési programokban, segítsék elő a kifejezetten a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakemberek számára kialakított irányítási, üzleti és vállalkozói képzés elérhetővé tételét, és erősítsék meg a közgazdasági és üzleti tanulmányok kulturális dimenzióját;

—

mozdítsák elő a kreatív ágazat és az üzleti világ kapcsolatait és együttműködését, annak érdekében, hogy jobban tudatosítsák ez utóbbiban a kulturális és kreatív ágazatban rejlő lehetőségeket,

—

mozdítsák elő a kultúra és az oktatás közötti szinergiákat a kreatív készségek fejlesztése céljából.

—

ösztönözzék azon tevékenységeket, melyek célja a kultúrában és az alkotótevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek KKV-k általi legjobb kiaknázása, elősegítve együttműködésüket és a hálózatépítést,

—

könnyítsék meg a KKV-k számára a finanszírozáshoz való hozzájutást,

—

növeljék a kulturális javak és szolgáltatások kiegyensúlyozott és kölcsönös cseréjét harmadik országokkal a kulturális sokszínűség ösztönzése és a kultúraközi párbeszéd előmozdítása céljából,

—

biztosítsák a szellemi tulajdonjogok védelmét, és világszerte fokozzák a termékhamisítás és a termékkalózkodás elleni küzdelmet a kulturális és a kreatív ágazatokban.

—

mivel a kultúra és a kreatív ágazatok szempontjából releváns tevékenységeket jelenleg a különböző uniós szakpolitikai területek keretében irányítják, erősítse meg ezek koordinálását a lisszaboni menetrendre gyakorolt hatásuk maximalizálása, valamint a kulturális és kreatív ágazatok teljes körű figyelembevételének biztosítása érdekében,

—

az egyéb közösségi programok és kezdeményezések keretében helyezzen nagyobb súlyt a kulturális és kreatív ágazatokra,

—

jobban értékelje, hogy a közösségi programok és kezdeményezések milyen hatással vannak a kulturális és kreatív ágazatokra;

—

hatékonyabban használják fel a Kohéziós Alapot és a strukturális alapokat annak érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban a legjobb támogatást nyújthassák a kis- és középvállalkozásoknak.