Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 42008X1213(01)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás ( 2008. november 20. ) a fiatalok egészségéről és jólétéről

HL C 319., 2008.12.13, pp. 1–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

13.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 319/1


A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás (2008. november 20.) a fiatalok egészségéről és jólétéről

(2008/C 319/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETNEK:

arra, hogy az Európai Bizottság „Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot” című, 2001. november 21-i fehér könyve (1), melyet a Tanács 2002. február 14-i következtetéseiben jóváhagyott, meghatározza, hogy az egészség a fiatalok társadalmi integrációjának és autonómiájának egyik tényezője és állampolgári szerepvállalásuk megteremtésének alapvető feltétele,

a Tanács 2002. június 27-i állásfoglalása (2) az ifjúságpolitika terén európai együttműködési keretet hoz létre, amelynek három fő területe közül az egyik az egyéb releváns európai szakpolitikák ifjúsági dimenzióval való kiegészítése,

az Európai Tanács 2005. március 22–23-i tavaszi ülésén elfogadott európai ifjúsági paktum egyike azon eszközöknek, amelyek hozzájárulnak a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási célkitűzések eléréséhez,

a „Napirenden az európai fiatalokat foglalkoztató kérdések – az európai ifjúsági paktum végrehajtása és az állampolgári szerepvállalás ösztönzése” című, 2005. novemberi tanácsi állásfoglalás (3) megállapítja, hogy a releváns európai szakpolitikákon belüli ifjúsági dimenzió kialakításakor többek között a fiatalok egészséges életmódjára is kiemelt figyelmet kell fordítani,

a fiatalok egyenlő lehetőségeiről és társadalmi részvételéről szóló, 2007. májusi tanácsi állásfoglalás (4) felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak elsőbbséget a fiatalokat foglalkoztató kérdéseknek a fiatalok életminőségét érintő szakpolitikákban, így az egészségügyben is,

„Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítéséről” szóló, 2007. szeptemberi bizottsági közlemény (5) felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek kezdeményezéseket a fiatalok egészségével kapcsolatban,

a transzverzális ifjúságpolitikai megközelítésről szóló, 2007. november 16-i tanácsi következtetések (6) meghatározzák, hogy a Bizottság 2009-től háromévente európai uniós jelentést készít az ifjúságról,

a Tanács az „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013” című bizottsági fehér könyvről szóló, 2007. december 6-i következtetéseiben (7) felhívta a figyelmet az egészséget meghatározó kulcsfontosságú tényezőkkel – úgymint a táplálkozással, a fizikai tevékenységgel, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztással, a dohányzással és a környezeti kockázatokkal – kapcsolatos kérdések megoldásának, valamint a nemek szerepe figyelembevételének szükségességére, továbbá hangsúlyozta az egészségnek a mindennapi életben, azaz a család, az iskola, a munkahely és a szabadidős tevékenységek körülményei közötti előmozdításának jelentőségét,

a hátrányos helyzetű fiatalok részvételéről szóló, 2008. május 22-i tanácsi állásfoglalás (8) hangsúlyozza, hogy az egészségügyi problémák hátráltatják a fiatalok aktív társadalmi részvételét, és felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy egészségügyi stratégiáik révén mozdítsák elő a fiatalok egészséges életmódját.

MEGÁLLAPÍTJÁK, HOGY:

1.

noha Európában a fiatalok egészségi állapota általában véve kielégítőnek mondható, bizonyos területek – így a táplálkozás, a fizikai tevékenység, az túlzott alkoholfogyasztás, illetve a szexuális és a mentális jólét – helyzete különös aggodalomra ad okot;

2.

különös figyelmet kell fordítani az egészséges életmód és a megelőző intézkedések előmozdítására, mindenekelőtt a szexualitás, a túlzott alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, az étkezési zavarok, az elhízás, az erőszak, a szerencsejáték, valamint az informatikai és kommunikációs eszközökkel kapcsolatos függőség terén;

3.

az életkörülményekhez kapcsolódó egyes tényezők, mint például a szegénység, a munkanélküliség, a munkahely bizonytalansága, a lakásproblémák, a korai iskolaelhagyás és a hátrányos megkülönböztetés kockáztathatja a fiatalok egészségét és jólétét, valamint akadályt jelenthet a fiatalok számára abban, hogy a megelőzés lehetőségeivel és a magas színvonalú, ingyenes egészségügyi rendszerek szolgáltatásaival éljenek vagy azokhoz teljes körűen hozzáférjenek, ami egészségükre és életminőségre hatással lehet;

4.

a fiatal férfiak és nők egészségük és jólétük tekintetében eltérő helyzetekkel szembesülhetnek, ennélfogva a nemekkel kapcsolatos kérdéseket figyelembe kell venni, amikor a fiatalok egészségének ügyéről van szó;

5.

az egészséges fizikai és társadalmi környezet alapvető az egészséges fejlődéshez. Erőfeszítéseket kell tenni azon környezetek minőségének javítása érdekében, amelyekben a fiatalok élnek, dolgoznak és tanulnak;

6.

a szülők létfontosságú szerepet játszanak a fiatalok jólétének és egészséges környezetének kialakításában, támogatásuk érdekében ennélfogva további intézkedéseket kell hozni.

HANGSÚLYOZZÁK, HOGY:

1.

szoros kapcsolat van a fiatalok egészsége és jóléte, szociális beilleszkedése, valamint iskolázottsági szintje között;

2.

a fiataloknak – különösen az egészséges életmód pozitív hatásaira és az egészséghez kapcsolódó kockázatokra vonatkozó ismereteik növelése révén – segítséget kell nyújtani abban, hogy egészségségükért nagyobb felelősséget vállaljanak, növeljék önbecsülésüket és fokozzák önállóságukat.

MEGÁLLAPODNAK ABBAN, HOGY:

1.

pontosan kell ismerni és megfelelően értékelni kell a fiatal férfiak és nők egészségügyi állapotát, szükségleteit és elvárásait, valamint az ezzel kapcsolatos gyakorlatokat, tapasztalatokat és ismereteket annak érdekében, hogy egyrészt hozzá lehessen járulni az ifjúság-egészségügyi politika hatékonyságának és eredményességének biztosításához, másrészt pedig – az igényekhez igazított stratégiák keretében – jobban figyelembe lehessen venni a célcsoportok sajátosságait, tekintetbe véve a körükben többek között az életkor, a nem, a lakóhely vagy a szociális és gazdasági helyzet következtében esetlegesen fennálló különbségeket, előnyben részesítve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat;

2.

a fiatalok egészségével és jólétével kapcsolatban átfogó és transzverzális megközelítést kell alkalmazni, valamennyi érintett terület bevonásával, ideértve különösen a közegészségügyi rendszert, a formális és nem formális oktatást, a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást, a gyermekkort és a családot, a sportot, a kulturális tevékenységeket, a kutatást, a környezetet, a médiát és a fogyasztóvédelmet;

3.

az egészséges életmód elsajátítása szempontjából szükséges a fizikai tevékenység és a kiegyensúlyozott étrend előmozdítása;

4.

különösen a megfelelő mentális egészség kialakításának – elsősorban az iskolák és az ifjúság területén végzett munkák révén történő – elősegítésével kiemelt figyelmet kellene fordítani a fiatalok mentális egészségére éppúgy, mint az öngyilkosságok és az önkárosítások megelőzésére;

5.

az ifjúsági dimenzióval rendelkező egészségügyi politikának kapcsolatot kell teremtenie a közpolitika helyi, regionális, nemzeti és európai szintjei között, és a formális, nem formális és informális oktatás, az egészségügyi szakemberek, a gazdasági és szociális partnerek – különösen az ifjúsági szervezetek – és a média közötti széles körű partnerségre kell támaszkodnia.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

1.

mozdítsák elő az ifjúsági dimenziót az egészségügyi kezdeményezésekben és a fiatalok egészségvédelmére irányuló megfelelő, ágazatközi, kellően összehangolt és szisztematikusan értékelt intézkedések végrehajtásában;

2.

vonják be a fiatalokat és az ifjúságpolitikák által érintett valamennyi szereplőt az egészségügyi kezdeményezések kidolgozásába és végrehajtásába, különösen az egymástól tanulás módszere révén;

3.

segítsék elő valamennyi fiatal hozzáférését a szabadidős, kulturális és fizikai tevékenységekhez;

4.

vegyék figyelembe a fiatalok egészségét és jólétét a tájékoztatással és a médiával kapcsolatos programokban és politikákban;

5.

támogassák az ifjúság területén tevékenykedő személyeknek és a betegségmegelőzéssel, a fiatalok egészségével és jólétével foglalkozó nemkormányzati szervezeteknek az alapvető tanácsadással, a korai beavatkozással, a fiatalok problémáinak meghatározásával és más szolgáltatásokhoz irányítással kapcsolatos képzését.

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.

biztosítsa, hogy egészségügyi kezdeményezéseiben vegyék figyelembe az ifjúsági dimenziót;

2.

az e területen folytatott tevékenységébe minden szinten vonja be a fiatalokat és az ifjúságpolitikák által érintett szereplőket.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

1.

gondoskodjanak e tárgyban az ismeretek és a kutatás elmélyítéséről, valamint ezek rendszeres naprakésszé tételéről, figyelembe véve a fiatalok közt egészségügyi és jóléti szempontból – többek között a nemükből, életkorukból, földrajzi, társadalmi-gazdasági helyzetükből, szexuális beállítottságukból vagy fogyatékosságukból eredően meglévő – különbségeket;

2.

az európai fiatalok helyzetéről szóló hároméves bizottsági jelentést – a már meglévő adatok felhasználásával – fokozatosan egészítsék ki az egészségüggyel és a jóléttel kapcsolatos adatokkal;

3.

dolgozzanak ki a fiatalok egészségét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységeket;

4.

segítsék elő a fiatalok egészségével és jólétével kapcsolatban alkalmazott bevált gyakorlatok helyi, regionális, nemzeti és európai szintű cseréjét, különösen a meglévő struktúrákra támaszkodva;

5.

a fiatalok egészségével és jólétével kapcsolatos projektek kialakítása érdekében a lehető legjobban aknázzák ki az Unió már meglévő szakpolitikái, programjai és egyéb eszközei – nevezetesen az európai strukturális alapok és a „Cselekvő ifjúság” program – nyújtotta lehetőségeket;

6.

erősítsék meg a partnerséget a fiatalokkal, az ifjúsági szervezetekkel, az ifjúsági területen tevékenykedőkkel és a civil társadalommal az ifjúság-egészségügy terén.


(1)  14441/01 – COM(2001) 681 végleges.

(2)  HL C 168., 2002.7.13., 2. o.

(3)  HL C 292., 2005.11.24., 5. o.

(4)  HL C 314., 2007.12.22., 1. o.

(5)  COM(2007) 498 végleges.

(6)  HL C 282., 2007.11.24., 16. o.

(7)  15611/07.

(8)  HL C 141., 2008.6.7., 1. o.


Top