31.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/1

1.

Az IB-Tanács 2007. júniusában úgy határozott, hogy meg kell kezdeni az információs és kommunikációs technológiák (ikt) igazságügy terén való alkalmazásának európai szintű fejlesztésére irányuló munkát, elsősorban egy európai portál létrehozásával.

2.

Az új technológiák alkalmazása valóban hozzájárul a bírósági eljárások racionalizálásához és egyszerűsítéséhez. Az elektronikus rendszer e területen való alkalmazása lehetővé teszi az eljárás időtartamának és a működtetési költségeknek a csökkentését, amely előnyös a polgárok, a vállalkozások, a jogi szakemberek és az igazságszolgáltatás számára. Könnyebbé válik ezáltal az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.

3.

A Bizottság által végzett tanulmányok (1) szerint mintegy tízmillió ember érintett jelenleg határokon átnyúló polgári eljárásokban. Ez az arány szükségszerűen emelkedni fog a polgárok Európai Unión belüli fokozott mozgása következtében.

4.

Az elmúlt tizennyolc hónapban a Tanács jogi információs munkacsoportja (e-igazságszolgáltatás) figyelemre méltó munkát végzett annak érdekében, hogy a Tanács által adott sorozatos megbízásoknak eleget tegyen. Ennek keretében bizonyos tagállamok kísérleti projekteket alakítottak ki, többek között egy e-igazságszolgáltatási európai portál létrehozására irányuló projektet.

5.

A Bizottság 2008. június 2-án nyilvánosságra hozta a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak szóló „Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé” c. közleményét (2).

6.

Az Európai Parlament véleménycserét kezdett az e-igazságszolgáltatásról. Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentését várhatóan 2008 vége előtt elfogadják.

7.

A Tanács 2008. június 5–6-i ülésén felkérte a jogi információs munkacsoportot (e-igazságszolgáltatás), hogy a bizottsági közleményre (3) figyelemmel vizsgálja meg a koordinációs és irányítási struktúra kialakításával kapcsolatos szempontokat, mely struktúra segítségével az e-igazságszolgáltatás területén nagy horderejű, összetett projektek dolgozhatók ki ésszerű időn belül, továbbá hogy kezdje meg a többéves munkaprogram elkészítésére irányuló megbeszéléseket.

8.

Az Európai Tanács 2008. június 18–19-i ülésén üdvözölte „az egységes uniós e-igazságszolgáltatási portál fokozatos, 2009 végére történő létrehozására” irányuló kezdeményezést.

9.

Az e-igazságszolgáltatás kialakítását hármas összefüggésben kell elhelyezni:

10.

Az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport tevékenységét megelőzően már folyt az Európai Unióban munka, nevezetesen az európai információhoz való hozzáférés biztosítására irányulóan (az európai intézmények honlapjai). Befejeződtek vagy jelenleg is folynak célzottabb munkák, egyrészt a Tanács által elfogadott eszközök alkalmazása keretében, a polgári ügyek terén (a polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat), illetve a büntetőügyek terén (például a büntetőügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat vagy a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása), másrészt a jogi szakemberek kezdeményezései alapján (például az európai végrendelet-nyilvántartási hálózat), továbbá más keretek között, mint például az EBR keretében a vállalkozások összekapcsolt nyilvántartásainak és az EULIS keretében az összekapcsolt ingatlan-nyilvántartásoknak a hálózatba szervezése.

11.

E kezdeményezéseknek az e-igazságszolgáltatatás többéves programjába történő beillesztését tehát a kezdeményezések végrehajtásáért felelős személyekkel konzultálva kell véghezvinni.

12.

Az európai e-igazságszolgáltatási rendszert az igazságszolgáltatás függetlensége elvének tiszteletben tartásával kell megtervezni.

13.

Az e-igazságszolgáltatásnak ugyanakkor technikai szempontból figyelembe kell vennie az e-kormányzat általánosabb keretét (4). Az infrastruktúra biztonságossá tételére és a dokumentumok hitelesítésére irányuló projektek során már keletkeztek megbízható tapasztalatok, amelyeket most fel kell használni. A Bizottsággal szoros együttműködésben elő kell mozdítani az Európai Interoperabilitási Keretrendszert az IDABC-programon (5) belül. Az e-aláírás és az e-személyazonosság (6) terén folytatott európai szintű munka különösen fontos az igazságszolgáltatás területén, ahol az okiratok hitelesítése alapvető jelentőséggel bír.

14.

Ebben az általános összefüggésben kell tehát meghatározni a többéves programot. Ez utóbbinak nemcsak rövid távon, hanem közép- vagy hosszú távon is megoldást kell nyújtania, így járulva hozzá – az ikt alkalmazásával – a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség kialakításához.

15.

Az e-igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdések nem korlátozódnak bizonyos jogi területekre. E kérdések a polgári jog, a büntetőjog és a közigazgatási jog számos területén felmerülnek. Az e-igazságszolgáltatás ezért horizontális jelentőségű a határokon átnyúló európai eljárások összefüggésében.

16.

Helyénvaló az e-igazságszolgáltatásra vonatkozó projekt európai dimenziójának megerősítése. Ennélfogva az e-igazságszolgáltatást európai e-igazságszolgáltatásnak kellene nevezni.

17.

A tagállamoknak – a Szerződésekben meghatározott hatáskörök tiszteletben tartásával – természetesen továbbra is lehetőségük nyílik arra, hogy olyan projekteket hozzanak létre, amelyek az e-igazságszolgáltatáshoz – ám nem szükségszerűen az európai e-igazságszolgáltatáshoz – kapcsolódnak. E projektek azonban csak bizonyos feltételekkel kaphatnak európai jogállást és különösen közösségi finanszírozást.

18.

Tekintettel az európai e-igazságszolgáltatás horizontális dimenziójára az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoportnak – megvizsgálva az egyéb tanácsi szervek munkája során felmerülő technikai kérdéseket – koordinációs szerepet kell betöltenie. Ellenben a jogalkotási munkát az illetékes tanácsi munkacsoportoknak kell elvégezniük, mint például a bűnügyi együttműködési munkacsoportnak vagy a Polgári Jogi Bizottságnak.

19.

Lényeges, hogy a polgárok, a gazdasági szereplők, a jogi szakemberek és az igazságügyi hatóságok is hozzáférjenek az e-igazságszolgáltatási rendszerhez, és kihasználhassák a modern technológia nyújtotta lehetőségeket. A következő három kritériumot kell lefektetni:

20.

Az európai e-igazságszolgáltatás célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával előmozdítsa a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozását. Ezzel összefüggésben az európai e-igazságszolgáltatás keretében kidolgozott projekteknek lehetőség szerint ki kell terjedniük az Európai Unió valamennyi tagállamára.

21.

A projekteknek elő kell mozdítaniuk az Európai Közösség és az Európai Unió által már elfogadott, igazságügyre vonatkozó jogalkotási aktusokat az egyéb olyan projektek kizárása nélkül, amelyek a jog érvényesülésén alapuló európai térség megteremtése szempontjából hozzáadott értéket képviselnek.

22.

Az európai e-igazságszolgáltatásnak ezenfelül a jogi szakemberek és az igazságügyi hatóságok munkaeszközévé kell válnia úgy, hogy platformot és egyedi funkciókat biztosít a hatékony és biztonságos információcseréhez.

23.

Alapvető fontosságú, hogy az európai e-igazságszolgáltatás kialakítása közvetlenül az európai polgárokat szolgálja, akik – különösen a portál segítségével – kiaknázzák majd az e-igazságszolgáltatás hozzáadott értékét. Helyénvaló tehát a projektek kiválasztásakor vagy azok végrehajtása sorrendjének meghatározásakor figyelni arra, hogy a polgárok mielőbb konkrétan kihasználhassák az európai e-igazságszolgáltatás adta lehetőségeket. Ennek értelmében a mellékletnek megfelelően haladéktalanul több projektet kell elindítani, nem érintve az ezen cselekvési tervben meghatározott szabályok alapján indított esetleges további projekteket.

24.

Valamennyi olyan projekt, amely lehetővé teszi, hogy az európai polgárok jobban megismerjék jogaikat, teljesíti ezt a célkitűzést. Ez érvényes az olyan projektekre is, amelyek segítségével a polgárok élhetnek jogaikkal (költségmentesség, közvetítés, fordítás stb.).

25.

Az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport munkája és a Bizottság közleménye lehetővé teszi a jövőbeli európai e-igazságszolgáltatási rendszer funkcióinak egyértelmű meghatározását. A rendszer három alapvető funkciója a következő:

26.

Ezek az információk különösen az európai – például a tagállamokra vonatkozó – jogszabályokat és ítélkezési gyakorlatot (7) érintik.

27.

Az európai e-igazságszolgáltatás ezenfelül – az összekapcsolt rendszerek révén – hozzáférést biztosít majd a tagállamok által az igazságügyi közszolgáltatás keretében kezelt információkhoz (például, e projekt működési szabályaira is figyelemmel, a tagállamok bűnügyi nyilvántartásainak összekapcsolt adatbázisaihoz).

28.

A bírósági és bíróságon kívüli, határokon átnyúló eljárások (például az e-közvetítés) dematerializációja kiterjed többek között a bíróság és az érdekelt felek közötti elektronikus kommunikációra, különösen a Tanács által elfogadott európai jogi aktusok (8) végrehajtása céljából.

29.

A tagállamok igazságügyi hatóságai közötti kommunikációnak – különösen a jog érvényesülésén alapuló európai térségben elfogadott jogi aktusok keretében történő – egyszerűsítése és ösztönzése különös jelentőséggel bír (például videokonferencia vagy biztonságos elektronikus hálózat útján).

30.

Az Európai Tanács felkérése szerint 2009 végére megvalósítandó, egységes európai e-szolgáltatási portál létrehozása jelentős munkával jár az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoporton belül. A tagállamok egy csoportja ennek keretében kísérleti projektet valósított meg. Fontos, hogy a portál illeszkedjen a kísérleti projekt keretében eddig folytatott munka egészébe.

31.

A portál hozzáférést biztosít az európai e-igazságszolgáltatási rendszer egészéhez, azaz az európai és nemzeti információs honlapokhoz és/vagy szolgáltatásokhoz. A portál ugyanakkor nem lehet csupán internetes hivatkozások összessége.

32.

Az egységes hitelesítési eljárás révén az igazságügyi szakembereknek hozzáférést biztosít a számukra fenntartott funkciókhoz, amelyekhez speciális hozzáférési jogokat kapnak. Célszerű lehet a nem hivatásos személyek számára is biztosítani az említett hitelesítési lehetőséget.

33.

Ezenfelül hozzáférést biztosít a nemzeti funkciókhoz egy felhasználóbarát, többnyelvű interfészen keresztül, érthetővé téve azokat az európai polgár számára.

34.

A portálon keresztül elérhető funkciók tartalma és a portál kezelése nyilvánvalóan a Tanács határozatainak függvénye, mind az európai e-igazságszolgáltatás funkciói, mind kezelési módja tekintetében.

35.

Az európai e-igazságszolgáltatási rendszer létrehozatalához bizonyos számú horizontális technikai kérdés rendezése szükséges, amelyeket különösen a Tanács által 2007. június 5-én jóváhagyott jelentés (9) határoz meg.

36.

A 2007. januárjában Drezdában tartott informális találkozójuk alkalmával az igazságügy-miniszterek nagy többsége kifejezte azon igényét, hogy a tagállamokban meglévő rendszereket összekapcsoló, európai szintű decentralizált rendszert hozzanak létre.

37.

Az igazságügyi rendszerek alkalmazásaihoz kiválasztott különböző technikai és szervezési intézkedések közötti lehető legnagyobb mértékű kompatibilitást a maximális lehetséges tagállami rugalmasság fenntartása mellett kell biztosítani. Ugyanakkor helyénvaló, hogy az e téren már létező európai és nemzetközi szabványok figyelembevételével (…) megállapodás szülessen a szabványosított kommunikációs formátumokról és protokollokról annak érdekében, hogy átjárható, hatékony, biztonságos és gyors cserét lehessen folytatni a lehető legkisebb költség mellett.

38.

A e-igazságszolgáltatás határokon átnyúló, hatékony alkalmazásának egyik alapvető feltétele a hitelesítési technológiák és elektronikus aláírási komponensek alkalmazására vonatkozó egységes szabványok, illetve egységes interfészek kialakítása. E követelmény alapvető fontosságú az európai e-igazságszolgáltatás rendeltetése szempontjából, amely túllép az igazságügyi információk puszta nyilvánosságra hozatalán. Helyénvaló tehát a tagállamokban érvényben lévő különböző jogi előírások, valamint a tagállamokban használt technológiák vizsgálatának folytatása. Az így szerzett ismeretek és tapasztalatok alapján meg kell határozni, hogy hogyan lehetne jogi szempontból a lehető legbiztonságosabb elektronikus dokumentumcserét kialakítani a tagállamok között.

39.

Az európai e-igazságszolgáltatás kialakítása esetében, amely lehetővé teszi az igazságügyi hatóságok egymás közötti vagy az igazságügyi hatóságok és a polgárok vagy a szakemberek közötti információközlést, ezen adatok cseréjének biztonságos keretek között kell folynia. Ezzel kapcsolatban figyelembe lehet venni az IDABC előkészítő munkáját is.

40.

Továbbá mivel ezen adatok többsége az európai jogszabályok értelmében személyes adatnak minősül, kötelező tiszteletben tartani a vonatkozó jogszabályokban foglalt elveket.

41.

Az a tény, hogy az európai uniós intézményekben huszonhárom különböző nyelvet használnak és az a törekvés, hogy a polgárok Európában felhasználóbarát módon férhessenek hozzá az európai e-igazságszolgáltatási rendszerhez, az igazságügy területén végzett fordítás és tolmácsolás tekintetében célzott intézkedések megfontolását teszi szükségessé.

42.

E tekintetben illúzió volna azt gondolni, hogy megfelelő megoldást jelentene a polgárok számára a saját tagállamuktól eltérő tagállamok e-igazságszolgáltatásához való hozzáférés biztosítása: a nyelvi akadály voltaképpen haszontalanná tenné az említett hozzáférést.

43.

E nyelvi kihívásra konkrét megoldást jelenthet az automatikus fordítási rendszerek igénybevétele – különösen az európai jogi aktusokban használt formanyomtatványok tartalma esetében –, valamint a nemzeti fordítási erőforrások online elérhetővé tétele.

44.

Ezenfelül olyan munkamódszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi a tagállamok jogrendszereiben előforduló jogi fogalmaknak az Európai Közösség intézményeiben használt huszonhárom nyelvre történő pontos lefordítását, a szemantikai kérdések teljes figyelembevételével.

45.

A fenti szempontok összessége kétségkívül szükségessé teszi, hogy meghatározzák az azon műszaki szabványok megválasztását szolgáló eljárást, amelyeket a tagállami rendszerek átjárhatóvá tétele érdekében lehetne alkalmazni, valamint hogy megállapítsák – az ikt-hoz kapcsolódó projektek esetében megszokott módon – a következők elkülönítését:

46.

Egy ilyen struktúrának természetesen egyrészt ikt-szakértőkből kell állnia, másrészt fordítói kapacitással kell rendelkeznie. Számos – adott esetben egymást kiegészítő – lehetőség is elképzelhető:

47.

Az európai e-igazságszolgáltatás megvalósítása fontos finanszírozási eszközök alkalmazását igényli, amelyek célja főként a következő:

48.

A polgári és büntető igazságszolgáltatásra vonatkozó finanszírozási programokat 2008-ban és 2009-ben 45 millió EUR összegig lehet igénybe venni. Ezt az összeget jelentős mértékben emelni kell a soron következő években. Helyénvaló továbbá egyértelműen megjelölni az Európai Közösségek költségvetésében rendelkezésre álló és az európai e-igazságszolgáltatás számára haladéktalanul kiutalható egyéb összegeket.

49.

A Bizottság javaslata szerint emellett a lehető legrövidebb időn belül létre kell hozni egyetlen, a polgári és a büntetőjogi ügyekre egyaránt kiterjedő horizontális programot. A költségvetési forrásokat jelentősen növelni kell az európai e-igazságszolgáltatás nemzeti és közösségi szintű kialakításával járó feladatok ellátásához. Szükséges lenne továbbá a polgári és a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos programok szempontjából jelenleg érvényben lévő kiválasztási kritériumok pontosítása és összehangolása, az e dokumentum III. szakaszában meghatározott, európai e-igazságszolgáltatásra vonatkozó kritériumok figyelembevétele érdekében.

50.

Az e cselekvési terv értelmében az európai e-igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó azon projektek, amelyek nem tartoznak a 49. pont hatálya alá, részesülhetnek a rendelkezésre álló egyéb közösségi programokban meghatározott finanszírozásokból, amennyiben teljesítik az e programokban megállapított feltételeket.

51.

A többéves cselekvési terv előfeltételei a következők:

52.

Ehhez az szükséges, hogy a Tanács az egyes intézmények önállóságát tiszteletben tartva és az EK-Szerződés 5. és 7. cikkével összhangban határozzon az e dokumentumban foglalt kérdésekről, különösen az alábbiakról:

53.

Az elnökség e tekintetben rámutat arra, hogy a meglévő e-igazságszolgáltatási rendszerek tapasztalatai (a büntetőügyekhez alkalmazott Európai Igazságügyi Hálózat és a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása) igazolják azt, hogy egy vagy több tagállam kezdeményezése gyakran meghatározó volt a projektek megkezdésében.

54.

Egy bizonyos fejlődési szakaszt követően azonban az egyre nagyobb számú tagállam részvétele bonyolultabbá teszi a munkát. Ennélfogva szükséges a projekt kidolgozását, irányítását és fejlesztését európai dimenzióba helyezni.

55.

A fentiekben vizsgált különböző technikai szempontok továbbá bizonyítják, hogy egyes horizontális természetű feladatoknak javára válna, ha irányításuk európai szinten folyna. Az e-kormányzat szolgáltatásai számának növelésével a méretgazdaságosság jelentős növekedése várható.

56.

Az elnökség azt javasolja, hogy az e-igazságszolgáltatással kapcsolatos program neve legyen európai e-igazságszolgáltatás.

57.

Az e cselekvési tervben foglalt fejlemények figyelembevételével és az európai e-igazságszolgáltatás megvalósítását célzó többéves program végrehajtása érdekében az elnökség a következő általános munkastruktúra létrehozatását javasolja:

58.

A Tanács az e cselekvési tervben meghatározott iránymutatások alapján végzi a többéves program végrehajtásának nyomon követését. Az e cselekvési tervben foglalt célkitűzések megvalósításához szükséges valamennyi határozatot meghozza. Feladata különösen az, hogy a III. szakaszban foglalt kritériumok alapján és a Bizottsággal szoros együttműködésben elkészítse az általa, a tagállamok (c) pont) vagy a Bizottság által javasolt új projektek jegyzékét.

59.

A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a Tanács kérésére elvégez minden olyan vizsgálatot, amelyet megfelelőnek ítél.

60.

A Tanács meghatározhatja a projektek funkcionális jellemzőit.

61.

Közösségi finanszírozásról lévén szó, a Bizottság az alkalmazandó eljárásokkal összhangban teljes mértékben figyelembe veszi a Tanács által kijelölt irányvonalakat és hozott határozatokat.

62.

Az Európai Bizottság a Tanács rendelkezésére bocsátja az alábbi feladatokat ellátó projektigazgatási struktúrát:

63.

A tagállamok a fenti a) pontban foglalt szabályok sérelme nélkül, adott estben a rendelkezésre álló közösségi finanszírozás támogatásával, az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos új projekteket javasolhatnak és indíthatnak a Tanács által a Bizottsággal szoros együttműködésben meghatározott technikai előírásokkal összhangban, különösen a technikai előírásoknak való megfelelés és a többnyelvű interfészek kialakítása céljából.

64.

Az e-igazságszolgáltatással foglalkozó munkacsoport 2010 első félévében értékeli a projektigazgatási struktúra által elvégzett munkát, és adott esetben e struktúra működésének javítása érdekében megfelelő javaslatokat tesz a Tanácsnak.

65.

A mellékletben foglalt többéves programot a munkafolyamat során aktualizálják.

66.

A Coreper/a Tanács felkérést kap az európai e-igazságszolgáltatásra vonatkozó ezen cselekvési terv jóváhagyására.