a)

vonják be az e-egészségügyet az egészségügyi ellátás reformprogramjaiba, és fontolják meg a létrehozásához szükséges konkrét pénzügyi ösztönző mechanizmusok kidolgozását;

b)

összehangolt módon foglalkozzanak az e-egészségügyi szolgáltatások létrehozása előtt álló akadályokkal;

c)

a legmagasabb színvonalon biztosítsák a betegek biztonságát, az adatvédelmet és a magánélet védelmét;

d)

javítsák az egészségügyi hatóságok, a szakemberek, a betegek és hozzátartozóik tájékozottságát, növeljék bizalmukat és a rendszer elfogadását;

e)

biztosítsák mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek számára az igények helyes felmérését és a képzést;

f)

vizsgálják meg az e-egészségügyi szolgáltatások engedélyezésére, akkreditálására és szabályozására vonatkozó hatályos rendelkezéseiket, és tegyenek javaslatot a javításukra;

g)

vizsgálják meg a személyes egészségügyi adatokhoz hozzáférő és azokat felhasználó egészségügyi dolgozók meghatározására és feljogosítására szolgáló jelenlegi gyakorlatot;

h)

foglalkozzanak az orvosi adatok határokon átnyúló biztonságos cseréjének jogi korlátaival, tiszteletben tartva az egészségügyi adatok védelme és a beteg személyének sértetlensége iránti igényt, ennek alapján a beteg azon jogát, hogy hozzájáruljon orvosi adatai felhasználásához;

i)

gondoskodjanak arról, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű egészségügyi stratégiák és beruházási tervek figyelembe vegyék az e-egészségügyi szolgáltatások szervezeti és országhatárokon keresztüli átjárhatóságának célját;

j)

biztosítsák a közös orvosi terminológia és technikai szabványok elfogadását és alkalmazását, különösen a tagállamok közötti csere tárgyát képező orvosi adatok esetében;

k)

az átjárható e-egészségügyi szolgáltatások létrehozásának támogatására – a hatályos jogszabályok teljes körű betartásával – vegyék igénybe a közbeszerzést;

a)

a csoportok, projektek és intézmények uniós szintű közelítése és összehangolása;

b)

a nemzeti egészségügyi hatóságok közvetlen bevonásával az e-egészségügy és az uniós és nemzeti szintű egészségügyi stratégiák és igények egymáshoz igazodásának előmozdítása;

c)

az e-egészségügyi szolgáltatások költséghatékonyságára és társadalmi-gazdasági előnyeire vonatkozó, a nemzeti és közösségi szintű kutatáson alapuló tudományos bizonyítékok terjesztése;

d)

rendszeres jelentések készítése a tevékenységekről az érintett tanácsi ülések számára;

a)

az egészségügyi célkitűzések elérése érdekében végzett, az e-egészségügyi szolgáltatások előtérbe helyezésével kapcsolatos közös problémák és kihívások kezelését szolgáló együttműködés;

b)

a tagállamoknak nyújtott támogatás egy ütemterv kidolgozása révén, beleértve a döntésekhez nyújtott segítséget és az e-egészségügyi szolgáltatások létrehozására, elfogadtatására és alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat;

c)

az érdekeltekkel, különösen a betegekkel és az egészségügyi szakemberekkel folytatott együttműködés annak érdekében, hogy az e-egészségügyi eszközök és szolgáltatások megfelelően igazodjanak a gyakorlati orvosi igényekhez és az egészségügyi rendszer általános célkitűzéseihez.