Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013XC1214(02)

A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról

HL C 366., 2013.12.14, pp. 5–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

14.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 366/5


A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról

(2013/C 366/04)

I.   BEVEZETÉS

1.

Ez a közlemény azt az egyszerűsített eljárást határozza meg, amelynek alapján a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) (az összefonódás-ellenőrzési rendelet) szerinti, versenypolitikai aggályokkal nem járó összefonódásokat kívánja kezelni. Ez a közlemény a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló, 2005-ben közzétett közlemény helyébe lép (2). Az összefonódás-ellenőrzési rendelet, illetve a jelenlegi összefonódás-ellenőrzési rendeletet megelőző, 4064/89/EGK tanácsi rendelet (3) alkalmazása során nyert bizottsági tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejelentett összefonódások egyes kategóriái nem támasztanak komoly kétségeket, így azokat – amennyiben nem merültek fel különleges körülmények – rendszerint jóváhagyja a Bizottság.

2.

Ennek a közleménynek az a célja, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint a Bizottság az egyszerűsített eljárás alapján rendszerint elfogad egy az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító, rövidített határozatot, valamint, hogy iránymutatást adjon magáról az egyszerűsített eljárásról. Az e közlemény 5. vagy 6. pontjában ismertetett szükséges feltételek teljesülése esetén, valamint feltéve, hogy nincsenek különleges körülmények, a Bizottság a bejelentéstől számított 25 munkanapon belül fogadja el a rövidített jóváhagyó határozatot az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján (4).

3.

Mindazonáltal a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján bármely tervezett összefonódás vonatkozásában vizsgálatot indíthat és/vagy teljes körű határozatot hozhat, különösen amennyiben az e közlemény 8–19. pontjában ismertetett biztosítékok és kizárások alkalmazandók.

4.

Az alábbi szakaszokban vázolt eljárás követésével a Bizottság célja az, hogy az uniós összefonódás-ellenőrzést célirányosabbá és hathatósabbá tegye.

II.   AZ ÖSSZEFONÓDÁSOK AZON KATEGÓRIÁI, AMELYEK KEZELHETŐK AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS ALAPJÁN

Egyszerűsített eljárással kezelhető összefonódások

5.

A Bizottság az egyszerűsített eljárást általános szabályként az összefonódások következő kategóriái esetében alkalmazza (5):

a)

két vagy több vállalkozás közös irányítást szerez egy közös olyan vállalkozás felett, amelynek nincs, vagy elhanyagolható mértékű az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli tényleges vagy tervezett tevékenysége. Ilyen esetek akkor fordulnak elő, amikor:

i.

a közös vállalkozás forgalma és/vagy az átadott tevékenységekből származó forgalom (6) kevesebb mint 100 millió EUR az EGT területén a bejelentés időpontjában (7); valamint

ii.

a közös vállalkozásnak átadott eszközök teljes értéke 100 millió EUR-nál kevesebb az EGT területén a bejelentés időpontjában (8); vagy

b)

két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és az összefonódásban részt vevő felek egyike sem folytat üzleti tevékenységet azonos földrajzi vagy termékpiacon (9) vagy olyan termékpiacon, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik (10);

c)

két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és mindkét alábbi feltétel együttesen teljesül:

i.

az összefonódásban részt vevő, ugyanazon a termék- és földrajzi piacon (11) üzleti tevékenységet folytató (horizontális kapcsolatban álló) felek együttes piaci részesedése 20 %-nál alacsonyabb (12);

ii.

az összefonódásban részt vevő azon felek egyedi vagy együttes piaci részesedése, amelyek olyan termékpiacon folytatnak üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában van egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik (vertikális kapcsolat) (13), nem éri el a 30 %-ot (14); vagy

d)

az egyik fél kizárólagos irányítást készül szerezni egy olyan vállalkozás felett, amelyben már közös irányítást gyakorol.

6.

A Bizottság abban az esetben is alkalmazhatja az egyszerűsített eljárást, ha két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és mindkét következő feltétel együttesen teljesül:

i.

az összefonódásban részt vevő, egymással horizontális kapcsolatban álló felek együttes piaci részesedése 50 %-nál alacsonyabb; valamint

ii.

az összefonódás nyomán a Herfindahl-Hirschman index (HHI) változásának értéke (delta) kevesebb, mint 150 (15)  (16).

7.

Az 5. b), 5. c) és a 6. pontnak a közös vállalat tevékenységi körén kívül eső közös irányítás megszerzése esetében történő alkalmazásában azok a kapcsolatok, amelyek csak a közös irányítást szerző vállalkozások között állnak fenn, e közlemény alkalmazásában nem minősülnek sem horizontális, sem vertikális kapcsolatnak. A kapcsolat mindamellett felvetheti az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett egyeztetés lehetőségét. E helyzetekkel a jelen közlemény 15. pontja foglalkozik.

Biztosítékok és kizárások

8.

Annak vizsgálata során, hogy egy összefonódás beletartozik-e az 5. és 6. pontban említett kategóriák valamelyikébe, a Bizottság gondoskodik arról, hogy minden fontos körülmény kellőképpen tisztázva legyen. Mivel a piacok meghatározása valószínűleg kulcsfontosságú elemet képvisel e vizsgálatban, a feleknek – általában a bejelentést megelőző eljárás során (ld. 22. pont) – tájékoztatást kell adniuk minden lehetséges alternatív piacmeghatározásról. A bejelentő feleknek kell ismertetniük minden olyan érintett alternatív termék- és földrajzi piacot, amelyre a bejelentett összefonódás hatással lehet, valamint nekik kell megadniuk az ilyen piacok meghatározásához kapcsolódó adatokat és információkat (17). A Bizottság fenntartja magának a végső döntéshez való jogot a piac meghatározására, amely döntését az ügy tényeinek elemzésére alapozza. Amennyiben az érintett piacok vagy a felek piaci részesedésének meghatározása nehézségekbe ütközik, a Bizottság nem alkalmazza az egyszerűsített eljárást. Ezenkívül, amennyiben az összefonódások újszerű, általános érdeklődésre számot tartó jogi problémákat vetnek fel, a Bizottság általában tartózkodik attól, hogy rövidített határozatot hozzon, és rendszerint a szokásos, elsőfokú összefonódás-ellenőrzési eljárást alkalmazza.

9.

Noha általában vélelmezhető, hogy az 5. és 6. pontban említett kategóriákba tartozó összefonódások nem támasztanak komoly kétséget a közös piaccal való összeegyeztethetőségüket illetően, adódhatnak olyan helyzetek, amelyek kivételes esetben alaposabb vizsgálatot és/vagy teljes körű határozatot kívánnak meg. Ilyen esetekben a Bizottság áttérhet a szokásos, elsőfokú összefonódás-ellenőrzési eljárásra.

10.

A következők jelzésértékű példák azoknak az eseteknek a típusaira, amelyek kizárhatók az egyszerűsített eljárásból.

11.

Kevésbé valószínű, hogy a Bizottság elfogadja a javasolt összefonódás egyszerűsített eljárás szerinti kezelését, ha a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatásban (18) megjelölt bármely különleges körülmény fennáll. Ide tartozik az, amikor a piac már koncentrált, amikor az összefonódás jelentős versenytényező megszűnéséhez vezetne, amikor az innovációban fontos szerepet játszó két szereplő fonódik össze, amikor az összefonódásban piaci bevezetés előtt álló, ígéretes új termékek előállítója vesz részt, vagy amikor arra utaló jelek észlelhetők, hogy a javasolt összefonódás az összeolvadó felek számára lehetővé tenné versenytársaik növekedésének megakadályozását.

12.

Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor nem lehet meghatározni a felek pontos piaci részesedését. Ez gyakori olyankor, amikor a felek új vagy kialakulatlan piacokon működnek.

13.

Az összefonódások egyes típusai megnövelhetik a felek piaci erejét a műszaki, pénzügyi vagy más erőforrások egyesítése által még akkor is, ha az összefonódásban részt vevő felek nem ugyanazon a piacon tevékenykednek. Azon összefonódások esetében, amelyeknél az összefonódásban részt vevő felek közül legalább kettő egymással szoros kapcsolatban lévő szomszédos piacokon (19) van jelen, esetenként szintén nem megfelelő az egyszerűsített eljárás alkalmazása, különösen akkor nem, ha az összefonódásban részt vevő felek közül egy vagy több egyénileg 30 %-os vagy nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik bármelyik termékpiacon azok közül, amelyeken nincs horizontális vagy vertikális kapcsolat a felek között, de amely piac szomszédos egy olyan piachoz képest, amelyen egy másik fél aktív (20).

14.

A Bizottság helyénvalónak tarthatja a szokásos összefonódás-ellenőrzési eljárás szerinti teljes értékelés elvégzését egyes olyan közös vállalkozások esetében, amelyek EGT-n belüli forgalma a bejelentés időpontjában nem éri el az 5. a) pontban meghatározott küszöbértéket, ám amelyek EGT-n belüli forgalma a következő három éven belül a tervek szerint jelentősen meghaladja ezt a küszöböt. Az 5. a) pont alá tartozó esetekben akkor is helyénvalónak tarthatja a Bizottság a szokásos eljárást, ha az összefonódásban részt vevő felek horizontális vagy vertikális kapcsolatban vannak egymással, amelynek alapján nem zárható ki, hogy az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében komoly aggályok vetődnek fel, vagy ha a 11. pontban hivatkozott körülmények bármelyike fennáll.

15.

Ezenkívül a Bizottság áttérhet a szokásos összefonódás-ellenőrzési eljárás szerinti teljes értékelésre, ha az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerinti egyeztetés kérdése merül fel.

16.

A Bizottság eddigi tapasztalatai azt mutatták, hogy a közös irányításról a kizárólagosra való áttérés kivételesen megkívánhatja a mélyrehatóbb vizsgálatot és/vagy a teljes körű határozatot. Sajátos versenypolitikai aggály merülhet fel olyan körülmények között, amikor egy korábbi közös vállalkozás beintegrálódik a fennmaradó egyetlen irányítást gyakorló részvényes csoportjába vagy hálózatába, miközben a különböző irányítást gyakorló részvényesek potenciálisan eltérő érdekei jelentette fegyelmező korlátok megszűnnek, és a vállalkozás stratégiai piaci pozíciója megerősödhet. Olyan esetben például, amikor A vállalkozás és B vállalkozás közösen irányítja C közös vállalkozást, olyan összefonódás, amelyben A kizárólagos irányítást szerez C felett, versenypolitikai aggályokat vethet fel akkor, ha C közvetlen versenytársa A-nak, C és A együttes piaci pozíciója jelentős lesz, és ez megszünteti a függetlenségnek azt a mértékét, amellyel C korábban rendelkezett (21). Amikor az ilyen forgatókönyvek mélyrehatóbb elemzést tesznek szükségessé, a Bizottság áttérhet a szokásos, elsőfokú összefonódás-ellenőrzési eljárásra (22).

17.

A Bizottság akkor is áttérhet a szokásos, elsőfokú összefonódás-ellenőrzési eljárásra, ha sem a Bizottság, sem a tagállamok illetékes hatóságai nem vizsgálták felül a kérdéses közös vállalkozás feletti közös irányítás korábbi megszerzését.

18.

A 6. pontban említett összefonódások esetében a Bizottság eseti alapon határoz arról, hogy az adott ügy körülményei között a piaci koncentráció szintjének a HHI delta értéke által jelzett növekedése szükségessé teszi-e szokásos, elsőfokú összefonódás-ellenőrzési eljárás lefolytatását.

19.

Ha egy tagállam megalapozott aggályokat juttat kifejezésre egy bejelentett összefonódással kapcsolatban a bejelentés másolatának kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, vagy egy harmadik fél megalapozott aggályokat juttat kifejezésre az ilyen megjegyzések számára meghatározott határidőn belül, a Bizottság szokásos, elsőfokú összefonódás-ellenőrzési eljárást folytat le.

Áttétel kérése

20.

Az egyszerűsített eljárás alkalmazására nem kerül sor, ha egy tagállam kéri a bejelentett összefonódásra vonatkozó eljárásnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikke szerinti áttételét, vagy a Bizottság elfogadja egy vagy több tagállamnak a bejelentett összefonódás összefonódás-ellenőrzési rendelet 22. cikke szerinti áttételére irányuló kérelmét.

Bejelentést megelőző áttétel a bejelentő felek kérésére

21.

Az e közleményben megállapított biztosítékokra és kizárásokra is figyelemmel a Bizottság alkalmazhatja az egyszerűsített eljárást akkor is, ha:

a)

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadvány benyújtását követően a Bizottság úgy dönt, hogy az ügyet nem adja át tagállamnak; vagy

b)

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadvány benyújtását követően az ügy a Bizottság elé kerül.

III.   ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel

22.

A bizottság a bejelentő felek és a bizottság között a bejelentést megelőzően létrejött kapcsolatfelvételt még a látszólag problémamentes esetekben is hasznosnak találta (23). a bizottság egyszerűsített eljárással kapcsolatos tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyszerűsített eljárás alkalmazása szempontjából szóba jöhető esetek bonyolult kérdéseket vethetnek fel – például a piac meghatározása tekintetében (ld. a fenti 8. pontot) –, amelyeket lehetőleg a bejelentést megelőző időszakban kell megoldani. az ilyen kapcsolatfelvétel lehetővé teszi a bizottság és a bejelentő felek számára, hogy meghatározzák azoknak az információknak a pontos körét, amelyet a bejelentésben meg kell adni. a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt legalább két héttel a bejelentés várható időpontja előtt kell kezdeményezni. a bejelentő feleknek különösen abban az esetben célszerű felvenniük a kapcsolatot a bizottsággal, ha a 6. pontban ismertetett helyzetben kívánják kérelmezni egyszerűsített eljárás alkalmazását. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében a bejelentő felek bármikor bejelenthetik az összefonódást, feltéve, hogy a bejelentés hiánytalan. A Bizottság a bejelentő felek számára lehetővé teszi, hogy a hivatalos összefonódás-ellenőrzési eljárás előkészítése érdekében önkéntes alapon a bejelentést megelőzően felvegyék a kapcsolatot a Bizottsággal. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel, jóllehet nem kötelező, rendkívül hasznos lehet mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, mert a kapcsolatfelvétel során megállapítható a bejelentés során benyújtandó információk pontos mennyisége, ami az esetek többségében jelentősen csökkenti a benyújtandó információk mennyiségét.

23.

Mindazonáltal a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel és különösen bejelentéstervezet benyújtása kevésbé indokolt az 5. b) ponthoz tartozó esetekben, azaz amikor nincsenek bejelentendő piacok (24), mivel a felek egyike sem ugyanazon a földrajzi és termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, mint az összefonódásban részt vevő bármely más fél, és nem a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző vagy következő szakaszában lévő termékpiacon tevékenykedik. Ilyen esetekben érdemes lehet közvetlenül, bejelentéstervezet előzetes benyújtása nélkül megtenni a bejelentést (25).

24.

A bejelentendő piacok hiányának megállapítását e közlemény 8. pontjával összhangban kell elvégezni. Ennélfogva a bejelentő felek felelősek azért, hogy minden olyan információt megadjanak, amely a Bizottság számára annak megállapításához szükséges, hogy a javasolt összefonódás az EGT területén nem vezet bejelentendő piac létrejöttéhez. A Bizottság nem alkalmazza az egyszerűsített eljárást az 5. b) pont alapján, ha nehéz arra a megállapításra jutni, hogy a javasolt összefonódás nem vezet bejelentendő piac létrejöttéhez. Ilyen esetben a Bizottság a szokásos eljáráshoz folyamodhat, és a bejelentést valamely lényeges pont tekintetében hiányosnak minősítheti, e közlemény 26. pontjának megfelelően.

A bejelentés tényének közzététele

25.

A bejelentés kézhezvétele után az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő tájékoztatás (26) a következőket tartalmazza: az összefonódásban részt vevő felek neve, származási országa, az összefonódás jellege és az érintett gazdasági ágazatok, valamint annak feltüntetése, hogy a bejelentő fél által biztosított információk alapján az összefonódás megítélésére alkalmazható lehet-e az egyszerűsített eljárás. Az érdekelt feleknek ezt követően lehetőségük nyílik arra, hogy benyújtsák észrevételeiket, különösen azokról a körülményekről, amelyek vizsgálatot tehetnek szükségessé.

Rövidített határozat

26.

Ha a Bizottság meggyőződik arról, hogy az összefonódás teljesíti az egyszerűsített eljárás kritériumait (ld. az 5. és 6. pontot), akkor rendszerint rövidített határozatot bocsát ki. Ugyanez a helyzet teljes körű bejelentés esetén azokban a megfelelő esetekben is, amelyek nem vetnek fel versenypolitikai aggályokat. Az összefonódást ekkor az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) és (6) bekezdése alapján a bejelentés napjától számított 25 munkanapon belül a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja a Bizottság. A Bizottság törekszik arra, hogy a rövidített határozatot a lehető leghamarabb kiadja annak a 15 munkanapos időszaknak a leteltét követően, amelynek során a tagállamok az összefonódás-ellenőrzési rendelet 9. cikke alapján kérhetik a bejelentett összefonódási ügy áttételét. Mindazonáltal a 25 munkanapos határidőig terjedő időszakban a Bizottság – amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kérdéses ügyben a szokásos elsőfokú összefonódás-ellenőrzési eljárást helyénvaló lefolytatni – áttérhet ez utóbbi eljárásra, következésképpen vizsgálatokat indíthat és/vagy teljes körű határozatot hozhat. Ebben az esetben a Bizottság, amennyiben nem kapott teljes körű bejelentést, a végrehajtási rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően valamely lényeges pont tekintetében hiányosnak minősítheti a bejelentésben szereplő információkat.

A rövidített határozat közzététele

27.

A Bizottság a határozat tényéről – a teljes körű jóváhagyó határozatokhoz hasonlóan – értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határozat betekinthető változatát a Bizottság a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján teszi elérhetővé. A rövidített határozat tartalmazza a bejelentéskor a Hivatalos Lapban közzétett, a bejelentett összefonódásra vonatkozó tájékoztatást (a felek neve, származási országa, az összefonódás jellege és az érintett gazdasági ágazatok), továbbá tartalmaz egy nyilatkozatot, miszerint a Bizottság az összefonódást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította, mivel az az e közleményben meghatározott egy vagy több kategóriába tartozik. Emellett a határozat konkrétan is megjelöli az alkalmazható kategóriá(ka)t.

IV.   KIEGÉSZÍTŐ KORLÁTOZÁSOK

28.

Az egyszerűsített eljárás nem alkalmazható akkor, ha az érintett vállalkozások kifejezetten kérik az összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és ahhoz szükséges korlátozások értékelését.


(1)  A Tanács 2004. január 20-i 139/2004/EK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o.

(3)  A Tanács 1989. december 21-i 4064/89/EGK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 395., 1989.12.30., 1. o.), helyesbített változat HL L 257., 1990.9.21., 13. o.

(4)  A bejelentési követelményeket a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 802/2004/EK bizottsági rendelet (a végrehajtási rendelet) I. és II. melléklete tartalmazza.

(5)  Az itt következő kategóriák nem kumulatívan, hanem vagylagosan alkalmazandók, azaz az 5. a), b), c), d) vagy a 6. pont bármelyikében említett minden feltétel teljesülése elvben lehetővé teszi az egyszerűsített eljárás alkalmazását a bejelentett összefonódás esetében. Valamely ügylet az e közleményben ismertetett kategóriák közül egyszerre több feltételeinek is megfelelhet. Ennek megfelelően a bejelentő felek az e közleményben ismertetett kategóriák közül több alapján is bejelenthetik az ügyletet.

(6)  Az „és/vagy” kifejezés a lehetséges helyzetek változatosságára utal; például:

közösen végrehajtott vállalatfelvásárlás esetén a felvásárolt társaság (a közös vállalkozás) forgalmát kell figyelembe venni,

közös vállalkozás létrehozása esetén, amikor az anyavállalatok tevékenységeket visznek be az új társaságba, az átadott tevékenységek forgalmát kell figyelembe venni,

abban az esetben, ha meglévő közös vállalkozásba új, ellenőrzést gyakorló fél lép be, a közös vállalkozás forgalmát és az új anyavállalat által átadott tevékenységek forgalmát (ha van ilyen) kell figyelembe venni.

(7)  A közös vállalkozás forgalma az anyavállalatok, vagy magának a közös vállalkozásnak a legutóbbi auditált pénzügyi beszámolói alapján határozható meg, attól függően, hogy rendelkezésre állnak-e a közös vállalkozásba bevitt források elkülönített számlái.

(8)  A közös vállalkozás eszközeinek teljes értéke az egyes anyavállalatok legutóbbi elkészült és jóváhagyott mérlegei alapján határozható meg. Az „eszközök” fogalom tartalmazza: 1. mindazokat a tárgyi és immateriális eszközöket, amelyeket átvisznek a közös vállalkozásba (a tárgyi eszközökre példa a gyártóüzem, a nagy- és kiskereskedelmi üzletek és az árukészletek; az immateriális eszközökre példa a szellemi tulajdon, az üzleti és cégérték stb.), valamint 2. a közös vállalkozás esetleges hitele vagy bármiféle kötelezettsége, amelynek nyújtásához vagy garantálásához a közös vállalkozás anyavállalata hozzájárult. Ha az átadott eszközök a bejelentés időpontjában forgalmat hoznak, akkor sem az eszközök, sem a forgalom értéke nem haladhatja meg a 100 millió EUR-t.

(9)  Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleményt (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.). Amikor e közleményben a vállalkozásoknak a piacokon végzett tevékenységére történik utalás, akkor ezen olyan piacokon folytatott tevékenységek értendők, amelyek az EGT területén belül találhatók, vagy amelyek magukban foglalják az EGT területét, ám akár annál tágabbak is lehetnek.

(10)  A vertikális kapcsolat rendes esetben azt feltételezi, hogy a szóban forgó upstream piacon üzleti tevékenységet folytató vállalkozás terméke vagy szolgáltatása fontos inputként szolgál a downstream piacon üzleti tevékenységet folytató vállalkozás terméke vagy szolgáltatása számára; lásd a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről szóló iránymutatás (HL C 265., 2008.10.18., 6. o.) 34. pontját.

(11)  L. 9. lábjegyzet.

(12)  A horizontális és vertikális kapcsolatok küszöbértékei minden olyan lehetséges alternatív termék- és földrajzi piaci meghatározásra vonatkoznak, amelyet egy adott esetben figyelembe lehet venni. Fontos, hogy a bejelentésben szereplő, alapul szolgáló piacmeghatározások kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy alátámasszák a küszöbértékek el nem érését megállapító értékelést, továbbá fontos az is, hogy a bejelentés minden lehetséges alternatív piacmeghatározást megemlítsen (beleértve a nemzetinél szűkebb földrajzi piacokat is).

(13)  L. 10. lábjegyzet.

(14)  L. 12. lábjegyzet.

(15)  A HHI-t a piacon jelenlévő valamennyi vállalkozás egyedi piaci részesedése négyzetének összeadásával számítják ki; lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló iránymutatás (HL C 31., 2004.2.5., 5. o. [magyar különkiadás: 3. kötet, 8. fejezet, 10–23. o.]) 16. pontját. Az összefonódásból eredő HHI delta kiszámításához ugyanakkor elegendő levonni az összefonódásban részt vevő felek aggregált piaci részesedésének négyzetéből (azaz az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás összefonódás utáni piaci részesedésének négyzetéből) a felek egyedi piaci részesedései négyzeteinek összegét (mivel az egyéb versenytársak piaci részesedése változatlan, és így nem érinti az egyenlet eredményét). Más szóval a HHI delta kiszámítható csupán az összefonódásban részt vevő felek piaci részesedései alapján, anélkül, hogy ismerni kellene az egyéb versenytársak piaci részesedését.

(16)  L. 12. lábjegyzet.

(17)  Mint minden egyéb bejelentés esetében, a Bizottság visszavonhatja a rövidített határozatot, amennyiben az olyan téves információkon alapul, amelyért az érintett vállalkozások egyike a felelős (az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja).

(18)  Lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatást (HL C 31., 2004.2.5., 5. o.) és különösen annak 20. pontját.

(19)  Termékpiacok akkor minősülnek szorosan kapcsolódó szomszédos piacoknak, amikor a termékek egymást kiegészítik, vagy amikor a termékek olyan termékskálához tartoznak, amelyet általában ugyanaz a vevőkör vásárol meg ugyanarra a végső felhasználási célra.

(20)  Lásd a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről szóló bizottsági iránymutatást (HL C 265., 2008.10.18., 6. o.), és különösen annak 25. pontját és V. szakaszát.

(21)  Lásd a COMP/M.5141 sz. KLM/Martinair ügyben hozott 2008. december 17-i bizottsági határozat 14–22. bekezdését.

(22)  Lásd pl. a COMP/M.2908 sz. Deutsche Post/DHL (II) ügyben hozott 2002. szeptember 18-i határozatot.

(23)  Lásd a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatát ismertető dokumentumot (Best Practices on the conduct of EC merger control proceedings), amely hozzáférhető a következő weboldalon http://ec.europa.eu/competition/mergers/legislation/proceedings.pdf

(24)  A bejelentendő piac fogalmának meghatározását lásd az egyszerűsített CO-formanyomtatvány (a végrehajtási rendelet II. melléklete) 6.2. szakaszában.

(25)  A bevált gyakorlat fényében mindamellett a Bizottság arra ösztönzi a feleket, kérjék előzetesen, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság hozzon létre munkacsoportot az ügy kezelésére.

(26)  Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (3) bekezdése.


Top