30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 207/1

—

tekintettel az Európai Bizottságnak a 2017. évi éves növekedési jelentésről szóló közleményére (1) és a 2017-es európai szemeszter kezdetére,

—

tekintettel az Európai Parlament „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2016. évi prioritások végrehajtása” című, 2016. október 26-i állásfoglalására (2),

1.

üdvözli, hogy az éves növekedési jelentés a beruházásokra, a strukturális reformokra és a felelős államháztartásra helyezi a hangsúlyt, de úgy véli, hogy a 2020 utáni európai gazdasági, szociális és környezetvédelmi stratégia egyik pilléreként nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a fenntartható fejlesztési célok megvalósítására;

2.

megjegyzi, hogy számos mutató – a GDP, a beruházások, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási és aktivitási ráta – azt jelzi, hogy a világszerte növekvő bizonytalanság ellenére az EU gazdasága fellendülőben van. Osztja ugyanakkor az Európai Bizottság nézetét, hogy nem dőlhetünk hátra elégedetten, mivel a munkanélküliségi ráta számos európai régióban továbbra is túlságosan magas, és a beruházások több éven keresztül igen alacsony szintje (a ‘beruházási hiány’) súlyos terhet jelent az európai versenyképességre és kohézióra nézve;

3.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU-n és az euroövezeten belül tapasztalható egyenlőtlenségek jelentős kihívást képviselnek a növekedés és a kohézió szempontjából, valamint hogy a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli konvergencia sok esetben elakadt. Hangsúlyozza, hogy elsősorban a tagállamokon belüli eltérések állnak az EU-szerte egyre nagyobb gazdasági és társadalmi eltérések hátterében. Az RB sajnálja, hogy az éves növekedési jelentés nem foglalkozik strukturált módon ezekkel az eltérésekkel;

4.

hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillére, amelynek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás és az arányosság elvét, jelentősen elősegíthetné a szociális normák koordinálását és felfelé irányuló konvergenciáját, és megerősíthetné az EU demokratikus legitimációját;

5.

kéri, hogy az Európai Bizottság tegyen javaslatot egy, az euroövezetre vonatkozó, minden tagállam felé nyitott közös fiskális rendszerre, és ezt kapcsolja össze egy költségvetési hatásvizsgálattal (3);

6.

üdvözli az ESBA első évében elért eredményeket, gondolva itt az aktivált beruházások számára. Aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az ESBA addicionalitással kapcsolatos eredményei bizonytalanok, a keretében finanszírozott projektek földrajzi megoszlása egyenlőtlen, és nem állnak rendelkezésre megfelelően részletes és átlátható információk az ESBA-ról. Megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék (4), de az Európai Bizottság által közzétett független értékelés (5) is osztja ezeket az aggodalmakat. Hangsúlyozza, hogy a projekteknek 10 millió eurós projektértéktől kezdve jogosultaknak kellene lenniük ESBA-támogatásra, mert így a helyi és regionális önkormányzatok gyakrabban fel tudnák használni az ESBA-t, többek között beruházási platformokon keresztül, és sajnálja, hogy sok önkormányzat még mindig nem tud eleget az alapról. Meggyőződése, hogy az adminisztratív kapacitás problémájának orvoslását prioritásként kell kezelni az európai szemeszter kontextusában, mivel gyakran a kapacitáshiány akadályozza meg a helyi és regionális önkormányzatokat az ESBA felhasználásában;

7.

üdvözli, hogy az éves növekedési jelentés utal a helyi és regionális szintű beruházások előtt álló akadályok meglétére; mindamellett sajnálja, hogy a beruházási akadályok 2016-os európai szemeszter során indított elemzését – amelyhez az RB az ilyen akadályok területi szintű elemzésével (6) járult hozzá – nem követi nyomon a 2017-es éves növekedési jelentés. Fontosnak tartja, hogy elismerjék, hogy az egységes piac elmélyítését célzó intézkedések fontos szerepet játszanak az általános beruházási környezet uniós szintű javításában, valamint a beruházások nemzeti, regionális és helyi szintű akadályainak lebontásában;

8.

hangsúlyozza az esb-alapok hozzájárulását a beruházásokhoz, kiemelve, hogy a 2016. évi országspecifikus ajánlások közül 61-et figyelembe vesznek a tagállami szintű kohéziós szakpolitikai programokban. Osztja azt a nézetet, hogy az esb-alapokat az ESBA-val ötvözve lehetne felhasználni, és hangsúlyozza, hogy az esb-alapok az EU fő beruházási eszközét jelentik, és – a Szerződésekben megfogalmazottak szerint – a kohézió növelését célozzák;

9.

üdvözli, hogy az éves növekedési jelentésben megemlítik, hogy a globalizáció előnyeit igazságosan kell elosztani, és növelni kell a kereskedelempolitika legitimitását. Felhívja továbbá a figyelmet az állampolgárok aggodalmainak súlyára, és fontosnak tartja, hogy biztosítva legyen az Európai Unió, a tagállami parlamentek és kormányok, valamint a régiók cselekvési mozgástere és demokratikus döntéshozatali mozgástere, és így a polgárok továbbra is demokratikus módon befolyást gyakorolhassanak ezekre a folyamatokra. Úgy véli, hogy kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor és megkötésekor az Európai Bizottságnak jobban ki kellene állnia az európai minőségi normák, valamint a nemzeti szabályozások és előírások megőrzése mellett többek között a környezet-, állat-, éghajlat-, adat-, egészség- és fogyasztóvédelem terén, hogy a kereskedelmi megállapodások tisztességes és átlátható eredményre vezethessenek;

10.

üdvözli, hogy az éves növekedési jelentés elismeri, hogy a reálgazdaság finanszírozásának elősegítése szempontjából fontos szerepet töltenek be az arról szóló világos útmutatások, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok miként alkalmazandók az infrastruktúra közfinanszírozására. Hangsúlyozza, hogy ennek a finanszírozásnak jelentős része az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat érinti, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szélesítse az általános gazdasági érdekű szolgáltatások körét, így véve figyelembe az új kihívásokat;

11.

megjegyzi, hogy a strukturális reformok a jobb versenyképesség kulcstényezői, amelyre a globális kereskedelem és verseny kapcsán egyre nagyobb szükség van a fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében;

12.

üdvözli annak elismerését, hogy a közbeszerzés fontos szerepet játszik a versenyképesség és az innováció fokozásában, és hangsúlyozza, hogy a közbeszerzések jelentős részét helyi és regionális önkormányzatok bonyolítják le. Hangsúlyozza, hogy a közbeszerzések kezelésére irányuló adminisztratív kapacitás javítását célzó erőfeszítéseknek kifejezetten a helyi és regionális önkormányzatokat kell megcélozniuk;

13.

hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése, a kutatási és fejlesztési tevékenységekbe történő beruházások ösztönzése, az adminisztratív terhek csökkentése és a jobb szabályozás napirenden tartása révén támogatni kell a kkv-kat, az induló vállalkozásokat és a vállalkozói készségeket. Hangsúlyozza, hogy többek között egy támogató jellegű ágazati és szabályozási politika útján gondoskodni kell arról, hogy a kkv-k valamennyi ágazatban, így a szolgáltatói ágazatban is részt vehessenek a globális értékláncokban;

14.

hangsúlyozza, hogy a közigazgatásban minden szinten, de különösen helyi és regionális szinten jelentkező adminisztratív kapacitáshiány akadályozza a strukturális reformok végrehajtását, és az Európai Bizottságnak egységes stratégiai dokumentumot kellene kidolgoznia, amely valamennyi, az EU által finanszírozott, közigazgatási hatékonyságnövelést célzó technikai segítségnyújtási programot koordinálja, a strukturálisreform-támogató programot is beleértve;

15.

örömmel fogadja, hogy az éves növekedési jelentésben utalás történik a humántőke-beruházásoknak biztosítandó kiemelt támogatásra. Különösen fontosnak tartja az ifjúsági garancia végrehajtásának előmozdítását, valamint az ifjúsági munkanélküliség további csökkentését, mivel az még mindig magas több régióban és helyi településen;

16.

üdvözli, hogy vita indult az euroövezet egészére vonatkozó pozitív költségvetési irányvonalról, melyet mindenképpen össze kell kötni különféle strukturális reformok végrehajtásával;

17.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a Stabilitási és Növekedési Paktum által lehetővé tett rugalmasság teljes körű kihasználásában érdekeltek. Ismételten kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok által az esb-alapok keretében megvalósított beruházásokat egyik uniós tagországban se vegyék figyelembe a deficit és az adósságplafon kiszámításánál;

18.

hangsúlyozza, hogy valamennyi kormányzati szinten szilárd államháztartásra és az államadósság korlátozására van szükség. Ennek az átfogó erőfeszítésnek a részeként hangsúlyozza, hogy a különböző kormányzati szinteken történő, hatékony közberuházásokra vonatkozó OECD-alapelvek fényében javítani kell a közkiadások összetételét. Az RB szerepet vállal az ilyen szabályok végrehajtásának ellenőrzését célzó gyakorlat elindításában, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a fiskális decentralizáció népszerűsítésére EU-szerte, ami – a rendelkezésre álló adatok alapján – elősegítené az állami kiadások hatékonyságának javítását;

19.

megjegyzi, hogy az országspecifikus ajánlások több mint fele strukturális reformokat érint, amelyeket kizárólag a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben lehet végrehajtani. Hangsúlyozza ezért, hogy a helyi és regionális önkormányzatok korlátozott bevonása az egyik oka annak, hogy az európai szemeszter keretében végzett gazdaságpolitikai koordináció nem hatékony, és hiányzik az egyéni felelősségvállalás, ahogyan azt az országspecifikus ajánlásokban körvonalazott strukturális reformok szerény teljesülési szintjei is mutatják;

20.

helyesli, hogy az Európai Bizottság által a tagállamokba küldött ESO tisztviselők (European Semester Officer) egyes tagállamokban már most is együttműködnek a helyi és regionális önkormányzatokkal. Ezt a gyakorlatot állandósítani kellene és minden tagállamra ki kellene terjeszteni;

21.

sajnálja, hogy az éves növekedési jelentés nem méltatja a helyi és regionális önkormányzatok szerepét, az országspecifikus ajánlások pedig nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy számos hatáskör kizárólag a regionális szintet illeti meg. Hangsúlyozza, hogy véleményt dolgoz ki, amelyben magatartási kódexre tesz javaslatot a helyi és regionális önkormányzatok európai szemeszterbe való bevonását illetően. Üdvözli, hogy az Európai Parlament támogatja ezt a javaslatot, és arra kéri az uniós intézményeket, hogy közzétételét követően vitassák meg azt;

22.

megjegyzi, hogy számos országspecifikus ajánlás olyan strukturális reformokat sürget, amelyek végrehajtása jóval tovább tarthat egy évnél, így a megvalósítás egy év után történő felmérése alábecsülheti az elért előrehaladást, ami félrevezető és egyben visszatartó is lehet az érintett nemzeti és szubnacionális kormányzati szintek számára. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy az országspecifikus ajánlásokat olyan módon fogalmazzák meg, hogy azok lehetővé tegyék a végrehajtásuk terén elért előrehaladás tisztességes és átlátható mérését;

23.

arra kéri az elnököt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanács máltai elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.