52022AE1438

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52022AE1438 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52022AE1438

Help

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A tisztességes munka világszerte történő előmozdítása (COM(2022) 66 final)

EESC 2022/01438

HL C 486., 2022.12.21, pp. 149–160 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2022.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 486/149

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A tisztességes munka világszerte történő előmozdítása

(COM(2022) 66 final)

(2022/C 486/21)

Előadó:

Maria del Carmen BARRERA CHAMORRO

Felkérés:	Európai Bizottság, 2022.5.2.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.9.6.
Plenáris ülésen történő elfogadás időpontja:	2022.9.22.
Plenáris ülésszak száma:	572.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	132/23/33

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak stratégiát kellene kidolgoznia arra, hogy ne csak az Unión belül, hanem az egész világon előmozdítsa a tisztességes munkát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvjavaslattal együtt elő kellene terjesztenie egyrészt egy közleményt a tisztességes munka világszerte történő előmozdításáról, ami a méltányos átállást és a fenntartható helyreállítást szolgálná – ez megerősítené az EU elkötelezettségét amellett, hogy szabályok, valamint kereskedelmi és beruházási politikák révén hatékonyabban védelmezze a tisztességes munkát –, másrészt egy olyan eszközt, amely megtiltja a kényszermunkával előállított termékek Európai Unióba való behozatalát. Az EGSZB kedvezően értékeli, hogy az új keret a tilalmat a végrehajtási garanciák rendszerével ötvözi, amely nemzetközi normákon, valamint az átvilágításra és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeken alapul. Ugyanakkor helyénvalónak tartja, hogy az Európai Bizottság értékelje annak gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, különös figyelmet fordítva a kkv-kra.

1.2.

Az EGSZB megállapítja, hogy a javulás ellenére a tisztességes munka még mindig elérhetetlen sok ember számára a világban. Ezzel az aggasztó körülménnyel összefüggésben az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány és a munka világának a technológiai fejlődés, az éghajlatváltozás, a demográfiai átmenet és a globalizáció miatti átalakulása komoly kihívások elé állítja a vállalatokat. Ezek a kihívások a munkavállalókra vonatkozó munkaügyi és szociális védelmi normák hatékony érvényesítésére is világszerte negatív hatással lehetnek. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy az EU-nak tovább kell erősítenie a társadalmi felelősséget vállaló vezetőként játszott szerepét a világban, és ehhez minden rendelkezésre álló eszközt – beleértve a jogalkotási eszközöket is – fel kell használnia és tovább kell fejlesztenie. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan az EGSZB is megállapítja, hogy a fogyasztók egyre több inkluzív, fenntartható és tisztességes módon előállított terméket és szolgáltatást követelnek, amelyek tisztességes munkát biztosítanak az azokat létrehozó emberek számára, beleértve az informális gazdaságban dolgozókat is.

1.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság által azzal a céllal elfogadott közlemény, hogy valamennyi ágazatban és tevékenységi területen előmozdítsa a tisztességes munkát, egy globális megközelítést kínál, amely a nemzeti piacokon, az Unión kívüli országokban és a globális ellátási láncokban dolgozó összes munkavállalót megszólítja. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU-nak minden belső és külső politikáját (beleértve a kereskedelempolitikát is) fel kell használnia arra, hogy világszerte előmozdítsa és garantálja a tisztességes munkát, és ezt a célt a fenntartható és inkluzív helyreállítás, valamint a digitális átállás középpontjába kell helyeznie.

1.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy az EU egy olyan átfogó intézkedés- és eszközcsomagot javasol, amely segít előmozdítani a tisztességes munka egyetemes koncepciójának a méltányos globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi, 2022-ben módosított ILO-nyilatkozatban kifejtett és a fenntartható fejlődési célokban is visszaköszönő négy pillérét (a foglalkoztatás előmozdítása, a munkajogokat garantáló normák, beleértve a kényszermunka és a gyermekmunka felszámolását is, megfelelő szociális védelem, szociális párbeszéd és tripartizmus), és amelyben a nemek közötti egyenlőség horizontális célként szerepel.

1.5.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a tisztességes munka elvének bizonyos aspektusait, amelyek ma különleges társadalmi és gazdasági értékkel bírnak. Példaként az EGSZB – a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség mellett (a nemek közötti egyenlőség szempontjának előmozdítása a tisztességes munka célkitűzésében) – kiemeli a legkiszolgáltatottabb csoportok, például a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci kirekesztésének kockázata elleni küzdelmet, a munkahelyi egészséget és biztonságot, valamint a foglalkoztatás fenntarthatóságát a zöld átállás összefüggésében. Ezek mind szerepelnek az ILO és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend átfogó célkitűzései között. Ezzel összefüggésben az EGSZB üdvözli a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozat arra irányuló módosítását, hogy az magában foglalja a biztonságos és egészséges munkakörnyezethez való jogot.

1.6.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság közleménye javasolja mind a meglévő eszközök végrehajtásának megerősítését, mind pedig új – többek között szabályozási – eszközök elfogadását a tisztességes munkára vonatkozó menetrend négy pillérében. Az első esetben, az Unión kívüli hatókörű uniós politikákat illetően az EGSZB üdvözli, hogy az EU világszinten úttörő normákat szorgalmaz a társadalmi felelősségvállalás, az átláthatóság és az üzleti tevékenység fenntarthatósága érdekében. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Parlament elfogadta a kényszermunkával előállított termékek betiltását célzó új kereskedelmi eszközről szóló állásfoglalást (1).

1.7.

A méltányos és fenntartható gazdaságra vonatkozó csomag részeként az Európai Bizottság előterjesztett egy irányelvjavaslatot is a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról is (lásd az INT/973. sz. véleményt). Az EGSZB úgy véli, hogy ez a javaslat fontos lépés az emberi jogok tiszteletben tartásának – a vállalatok és vezetőik egyik kötelességének – előmozdítása felé. Úgy véli azonban, hogy a javaslatnak még mindig számos hiányossága van (pl. a korlátozott személyi hatály, mivel közvetlenül csak a nagyvállalatokra vonatkozik, a kkv-kra csak közvetve; a munkavállalói képviselet gyenge jelenléte), egyes jogi fogalmak pedig nem világosak (pl. a „kialakult” üzleti kapcsolatokra vonatkozó követelmény). Ezeket a nemzeti hatóságok és a bíróságok eltérően alkalmazhatják, ami jogbizonytalanságot teremt mind a munkavállalók, mind a vállalkozások számára. Az EGSZB ezért kiegyensúlyozott párbeszédet szorgalmaz az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács között e hiányosságok kijavítása és a végül elfogadott szabályozási eszköz hatékonyságának javítása érdekében.

1.8.

Az EGSZB megjegyzi, hogy egyes vállalatoknak nehézséget okoz a teljes értékláncuk ellenőrzése és a tisztességes munka biztosítása. Úgy véli azonban, hogy ezt nem szabad úgy megvalósítani, hogy csökkentik az erre a célra nyújtott garanciákat, mivel ez gyengíti az intézkedés hatékonyságát, jogbizonytalanságot teremt a vállalatok számára, és utat nyit a tisztességtelen verseny előtt. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy ehelyett a globális ellenőrzési nehézségeket úgy lehet ilyen negatív hatások nélkül helyénvaló módon kezelni, ha megfelelő támogatási és együttműködési eszközöket hoznak létre, amelyek garantálják a javasolt eszközök hatékonyságát. E célból az állami támogatási és iránymutatási eszközök mellett döntő szerepet játszhatnak a munkavállalók képviselőinek részvételi csatornái a teljes értékláncban és a szociális párbeszédben, a különböző megfelelő szinteken. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a vállalatok munkáját megkönnyítő, az értéklánc egészére kiterjedő átvilágítást irányító keret hatékonyságának javulása nyomós indok arra, hogy elismerjék és garantálják a munkavállalók képviselőinek részvételét.

1.9.

Az EU kétoldalú és regionális kapcsolatai terén az EGSZB különösen nagyra értékeli az EU azon javaslatát, hogy a kereskedelempolitikát eszközként használja fel annak előmozdítására, hogy az Unión kívüli országok vállalatai is betartsák a nemzetközi munkaügyi normákat, elősegítve a tisztességes munkát minden vállalatnál és minden országban, beleértve a szomszédos országokat is. Ennek kapcsán az EGSZB kiemeli az uniós kereskedelmi preferenciákról szóló rendelet reformjára irányuló javaslatot. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ennek egyik célja az olyan országokból való behozatal megkönnyítése, amelyek vállalatai tiszteletben tartják a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi követelményeket, beleértve a tisztességes munkát is. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy ez javítani fogja a globális versenyképesség olyan modelljét, amely nemcsak a társadalmi igazságosságon, hanem az összes vállalat közötti tisztességes versenyen is alapul.

1.10.

Az EGSZB támogatja az EU azon döntését, hogy aktívan részt vesz a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjában annak érdekében, hogy az előtte álló hatalmas kihívások fényében (digitális és zöld átállás, elöregedés, jövőbeli világjárványok megelőzése stb.) beépítse a szociális dimenziót a globális gazdasági növekedésbe. Ahhoz, hogy a nagyobb jólét, foglalkoztatás és jóllét megteremtése érdekében optimalizáljuk a növekedést, a versenyképességet és a nyereséget, létre kell hozni az igazságos átmenet kereteit és politikáit, amelyek magukban foglalják a tisztességes és fenntartható munka garantálását és előmozdítását a világban. Mindehhez az igazságos átmenetnek a korábban már létrejött szociális párbeszéden keresztül követett megközelítésen kell alapulnia.

1.11.

Az EGSZB nagyra értékeli azt a javaslatot, hogy dolgozzanak ki mechanizmusokat annak értékelésére és ellenőrzésére, hogy az érintettek mennyire felelnek meg az átvilágításról szóló irányelvnek. Aggodalommal állapítja azonban meg, hogy ezek a mechanizmusok nem biztosítják a szociális partnerekkel folytatott szociális párbeszédet. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jogszabályjavaslat szövegében egyértelműen rendelkezzen ilyen mechanizmusokról.

1.12.

Az EGSZB ezenkívül kéri, hogy az EU támogassa a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló kötelező erejű ENSZ-egyezményt, illetve vegyen fontolóra egy, a tisztességes munka ellátási láncokban való előmozdításáról szóló ILO-egyezményt.

2. Bevezetés és háttér

2.1.

A tisztességes munka és a társadalmi igazságosság garantálása és előmozdítása központi helyet foglal el a háromoldalúan elfogadott szabályozási keretekben és politikákban: az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjében, illetve az 1998-ban elfogadott (2022-ben módosított), a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatban, és a munka jövőjéről szóló, az ILO fennállásának századik évfordulója alkalmából (2019-ben) kiadott nyilatkozatban is megerősítik azt. Annak biztosítása, hogy a tisztességes munka világszerte normává váljon, az egész nemzetközi közösség által elfogadott kötelezettségvállalásoknak is központi eleme: lásd a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben szereplő fenntartható fejlődési célokat, és különösen, de nem kizárólag a 8. fenntartható fejlődési célt. Ez a cél a tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítására irányul, amely produktív foglalkoztatást és tisztességes munkát teremt mindenki számára.

2.2.

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét, mely szerint a tisztességes munka védelmére és világszerte történő előmozdítására irányuló stratégia nemcsak helyénvaló, hanem szükséges lépés is a Next Generation EU részeként létrehozott és finanszírozott, fenntartható helyreállítási modell keretében. Az Európai Bizottság és az ILO által szolgáltatott adatok rávilágítottak arra, hogy a javulás ellenére a tisztességes munka még mindig elérhetetlen sok ember számára a világban. Az ILO becslései szerint 4 milliárd ember nem jut szociális védelemhez, és 205 millió ember munkanélküli. Világszerte minden tizedik gyermeket (160 millió embert) érinti a gyermekmunka, és 25 millió ember végez kényszermunkát. A kényszermunka áldozatai közül átlagosan majdnem minden negyedik embert a származási országán kívül zsákmányolnak ki, és a helyzet típusától függően jelentős különbségek figyelhetők meg. Mindemellett – bár a munkahelyi egészségvédelem és biztonság a tisztességes munka alapvető szempontja – az ILO szerint minden percben több mint öt munkavállaló hal meg valahol a világon munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében.

2.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy az EU úgy döntött, hogy új lendületet ad egy olyan gazdasági helyreállítási modellnek, amely az egész világon összehangolja a jólét és a foglalkoztatási lehetőségek megteremtését az emberi jogok, a tisztességes munka és a környezet tiszteletben tartásának garantálásával és előmozdításával. Az EU szabályokon alapuló multilateralizmushoz való hozzájárulásának erősítéséről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közös közlemény megállapította, hogy a világjárvány okozta válság nyomán – amelyet az emberek, a vállalatok és az államok egyaránt elszenvedtek – nehéz előrelépést elérni e célkitűzések terén. Ezért az előrelépés érdekében olyan szabályozásokat, szakpolitikai intézkedéseket és beruházásokat javasolt, amelyek garantálják és előmozdítják a digitális, zöld és inkluzív gazdasági helyreállítást.

2.4.

Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság a következő dokumentumokat terjesztette elő: (1) közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a globális méltányos átmenet és a fenntartható helyreállítás érdekében a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról [COM(2022) 66 final, 2022. február 23.]; és (2) irányelvjavaslat a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról, amelyről az EGSZB INT/973. szám alatt külön véleményt készít, amelynek kidolgozása folyamatban van.

2.5.

Az EGSZB már megállapította, hogy a vállalkozások egyre inkább határokon átnyúlóan működnek. A főszereplők a multinacionális vállalatok a globális ellátási láncaikkal, de a kis- és középvállalkozások (kkv-k) is egyre nagyobb számban képviseltetik magukat közöttük. Az EGSZB szabályozási és szakpolitikai kezdeményezéseket javasolt a fenntarthatóság javítása, az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása és a tisztességes munka vállalati értékláncokban való előmozdítása érdekében (2).

2.6.

Az EGSZB elismeri, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállaláson alapuló (CSR) eszközök fontosak a méltányos fejlődés elérésében, mivel a vállalati társadalmi felelősségvállalás pozitív, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság irányába mutató magatartás-változtatásra ösztönöz. Az EGSZB azonban rámutatott arra is, hogy ezek javításra szorulnak. Ezért arra kéri az EU-t és tagállamait, hogy biztosítsák a Covid19 utáni fenntartható, méltányos és reziliens növekedést és helyreállítást célzó, meglévő nemzetközi eszközök hatékonyabb végrehajtását, középpontba állítva a tisztességes munkát. Az EGSZB kérte, hogy az EU támogassa a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló kötelező erejű ENSZ-egyezményt (3), és egy, a tisztességes munka ellátási láncokban való előmozdításáról szóló ILO-egyezmény kidolgozásának fontolóra vételét. Az EGSZB emellett támogatását fejezte ki az átvilágításra és a vállalati felelősségvállalásra vonatkozó hatékony és koherens, kötelező uniós keret iránt, amely a szociális partnerekkel folytatott szociális párbeszéden és a több érdekelt felet bevonó megközelítésen alapul.

2.7.

Az EGSZB elismeri a kellő gondosságra és fenntarthatóságra vonatkozó harmonizált uniós szabályozási keret előnyeit. Ez egyebek mellett megköveteli a tisztességes versenyt minden vállalattól, többek között az EU-ban működő, de nem uniós országból származó vállalatoktól is, mivel egyenlő feltételek vonatkoznak rájuk, továbbá nagyobb jogbiztonságot nyújt. Egy ilyen harmonizált szabályozási keret megkönnyíti a vállalatok és a munkavállalók számára a klímasemleges gazdaságra való átállást a szociális és munkaügyi igazságosság feltételei mellett valamennyi globális lánc esetében. Az EGSZB ezért koherens és kiegyensúlyozott, továbbá hatékony és arányos uniós szabályozási keretet szorgalmaz a vállalati átvilágításra vonatkozóan.

2.8.

Az EGSZB teljes mértékben tudatában van annak, hogy minden tagállamban sürgősen végre kell hajtani egy világjárvány utáni pénzügyi helyreállítási mechanizmust, és világszerte támogatni kell a világjárvány utáni helyreállítási folyamatokat, valamint a zöld (karbonsemleges és körforgásos) és innovatív (digitális) gazdaságra történő különböző átállási folyamatokat, mégpedig átfogó szociális és környezeti fenntarthatósági feltételek mellett, a szociális szereplőkkel folytatott szociális párbeszéd és a háromoldalú irányítási modellek keretében. Az EGSZB reméli, hogy ez visszaköszön majd a szociális párbeszéd jövőjéről szóló új közleményben és ajánlásban.

2.9.

Az EGSZB tudomásul veszi a nemzetközi emberi jogi megfigyelők – többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az Európa Tanács és a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (globális jogi mutató) – által végzett vizsgálatokat, amelyek megerősítik, hogy az emberi jogi garanciák hiánya (beleértve az egyéni és kollektív munkavállalói jogok garanciáit) és a környezetvédelmi előírások be nem tartása világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. A világjárvány csak súlyosbította a helyzetet a világ számos országában, ahol romlottak az eleve bizonytalan életkörülmények és gyarapodtak a visszaélések. A gyermekmunka és a kényszermunka is nőtt.

2.10.

Az EGSZB elismeri, hogy a jelenlegi tudományos adatok szerint a vállalatok egyre gyakrabban alkalmaznak a vállalati társadalmi felelősségvállaláson alapuló irányítási rendszereket, és üzleti modelljeiket az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és a fenntartható fejlődési célokkal összhangban fejlesztik. Az EGSZB azonban az Európai Bizottsághoz hasonlóan úgy véli, hogy van még mit javítani. Ráadásul a fejlődés nemcsak lassabb volt, hanem nagyon egyenlőtlen is. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a harmonizált közösségi szabályozási keretek felé történő előrelépés – kiegészítve az Európai Bizottság technikai támogatásával és gyakorlati útmutatásával – kedvező, különösen a kkv-k számára. Ily módon a kötelezettségvállalások jobban teljesülnek, és az uniós piacon működő vállalatok javát szolgálják, nagyobb jogbiztonságot és méltányos versenyfeltételeket biztosítva számukra.

3. Az Európai Bizottság által javasolt főbb intézkedések a tisztességes munka előmozdítására

3.1.

A tisztességes munka irányába tett előrelépés nyomon követése régóta kiemelt témát jelent az ILO számára, amely így ösztönzi olyan mutatók kidolgozását, amelyekkel mérni lehet az idevonatkozó tényleges eredményeket. Az EGSZB fontosnak tartja ezt, mivel az Európai Bizottság néhány évvel ezelőtt már kiadott egy közleményt (4). Az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy hatékonyabban hajtson végre egy ambiciózus és innovatív menetrendet, és biztosítsa, hogy ez az előrelépés összekapcsolja a versenyképességet a társadalmi igazságossággal. Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a tisztességes munka kérdése nemcsak a foglalkoztatás és a szociális védelem területéhez, hanem a kormányzáshoz is kapcsolódik, amelynek magában kell foglalnia azt, hogy a globális lánc minden szintjén és a termelési folyamatok valamennyi szakaszában szociális párbeszédet folytatnak a szociális partnerekkel.

3.2.

Az EGSZB pozitívan értékeli, hogy az EU továbbra is saját menetrendet szorgalmaz egy olyan munkaközösség létrehozására, amely elősegíti az ILO tisztességes munkára vonatkozó egyetemes koncepcióját alkotó valamennyi elem tényleges megvalósítását, és amely több mint egy formális nyilatkozat. Ez az elképzelés összhangban van azzal, hogy a tisztességes munkára vonatkozó nemzetközi norma valamennyi elemét belefoglalják a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatba (1998) (5).

3.3.

Az EGSZB elfogadhatatlannak tartja, hogy a tisztességes munka világszerte több százmillió ember számára még mindig csak egy távoli valóság, ami megnehezíti a nemzetközi közösség számára az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott fenntartható fejlődési célok elérését. Bár a fenntartható fejlődési célok beépülnek a tisztességes munka koncepciójába, a közelmúltbeli válságok, valamint korunk hatalmas gazdasági és társadalmi kihívásai napi szinten fenyegetik a mindenki számára elérhető tisztességes munkát (8. fenntartható fejlődési cél és egyéb kapcsolódó célok).

3.4.

Ezen erőfeszítések középpontjában a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása áll. A gyermekmunkát végző kiskorúak száma 2016 és 2020 között több mint nyolcmillióval nőtt, megfordítva a korábbi csökkenő tendenciát. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy dolgozzanak ki új és hatékonyabb jogi és nem jogi intézkedéseket a gyermekmunkával szembeni zéró tolerancia politikája terén, beleértve a kényszermunkával vagy gyermekmunkával előállított vagy forgalmazott termékek uniós piacra való behozatalának tilalmát. Ezzel kapcsolatban az EGSZB úgy véli, hogy az új keretet ki kell egészíteni a különböző jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak értékelésével. Az EGSZB kéri továbbá, hogy a gazdasági növekedés egyik motorjaként erősítsék meg az EU új kereskedelempolitikáját, hogy a teljes ellátási láncban érvényesüljön a nemzetközi emberi jogok és az ezeket szolgáló eszközök tiszteletben tartása, valamint a gyermek- és kényszermunka elleni küzdelem iránti elkötelezettség. Ily módon az új intézkedések összhangba kerülnek a gazdasági helyreállítás, valamint a globális és inkluzív versenyképesség modelljével.

3.5.

Az EGSZB üdvözli mind a kötelező átvilágításról szóló irányelvjavaslatot, mind azokat az új jogi biztosítékokat, amelyek a teljes globális értékláncban hatékonyabb küzdelmet garantálnak a kényszermunka és a gyermekmunka ellen. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a hatóságok egyedül nem képesek megnyerni a kényszermunka elleni küzdelmet. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az Európai Parlament elfogadta a kényszermunkával előállított termékek betiltását célzó új kereskedelmi eszközről szóló állásfoglalást (6). Számos magánvállalkozás már elkötelezett e célkitűzések mellett, de – a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslattal összhangban – tovább kell menni ennél, előmozdítva, hogy ez a koherens uniós keret a versenyképesség javítása érdekében hatékony és arányos legyen.

3.6.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság – a tisztességes munkáért, illetve a kényszer- és gyermekmunka ellen folytatott küzdelem hatékony eszközeként – támogatja egy koherens uniós jogi keret és a társadalmilag felelős közbeszerzési politika alkalmazását. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy az ebbe az irányba való elmozduláshoz mind az uniós közbeszerzésben, mind pedig a tisztességes kereskedelemben hatékonyabban kell alkalmazni a szabályozási keretet, hogy a gyakorlatban jobban működjenek a szociális és környezetvédelmi záradékok.

3.7.

Az EGSZB nagyra értékeli az általános preferenciarendszerről szóló új uniós rendeletjavaslatot (GSP-rendelet), amely elő kívánja mozdítani az alacsony jövedelmű országok fenntartható fejlődését a 2024 és 2034 közötti időszakban. Az EGSZB jónak tartja, hogy az új GSP-rendszer több lehetőséget kínál az EU-nak arra, hogy a kereskedelmi preferenciákat gazdasági lehetőségek teremtésére és a fenntartható fejlődés előmozdítására használja fel a tisztességes munka normája alapján. Az irányítási megállapodások – például a háromoldalú konzultációról szóló megállapodás – beépítése javítani fogja a szociális partnerekkel folytatott szociális párbeszéd szerepét.

3.8.

Az EGSZB tudomásul veszi azt a kötelezettségvállalást, hogy a 2. cselekvés alkalmazási körében az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) prioritásként kezeli a tisztességes munkát (7). Az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó program konkrét intézkedéseket irányoz elő a mindenki számára elérhető tisztességes munka előmozdítására, különösen nemzeti és regionális szinten, beleértve a kényszermunka és a gyermekmunka elleni küzdelmet is. Az EGSZB üdvözli, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) új intézkedései közé tartozik a szociális párbeszéd és a szociális partnerek nagyobb autonómiájának előmozdítása, valamint az olyan partnerországokkal folytatott párbeszéd, amelyek segítenek megerősíteni és hatékonyan végrehajtani a naprakész ILO-egyezményeket, különösen az alapvető és irányítási egyezményeket.

4. Általános megjegyzések

4.1.

Az EGSZB osztja az ILO azon aggodalmát, hogy a 2008-ban elindult válságsorozat által leginkább sújtott vállalatok és munkavállalók kevésbé részesülnek a javuló gazdasági és technológiai feltételekből, mivel a helyreállítási erőfeszítések bizonyos gazdasági és munkaerőpiaci ágazatoknak kedveznek, míg mások lemaradnak.

4.2.

Az EGSZB megismétli, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében világszerte védeni kell a tisztességes munkát, és ezért úgy véli, hogy ez a javaslat fontos lépés az emberi jogok üzleti életben való tiszteletben tartása és előmozdítása felé, és reméli, hogy ez jelentős lendületet ad a további előrelépésnek.

4.3.

Úgy véli azonban, hogy még mindig sok a hiányosság és a nem világos, ezért többféleképpen értelmezhető jogi fogalom, amelyeket a nemzeti hatóságok és bíróságok eltérően alkalmazhatnak, ami pedig jogbizonytalanságot teremt mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára. Az olyan homályos fogalmak használata például, mint a „kialakult üzleti kapcsolat” vagy pusztán „a magatartási kódexek betartására vonatkozó szerződéses biztosítékok”, veszélyezteti az irányelv hatékonyságát. Az EGSZB azt javasolja, hogy a szabályok betartásának hatékonyabbá tétele érdekében az Európai Bizottság egyrészt pontosítsa ezeket a jogi fogalmakat, beleértve a tervezett polgári jogi felelősségi rendszer hiányosságait is, másrészt térjen ki a vállalatoknál megvalósuló, megfelelő szintű szakszervezetei képviselet kérdésére.

4.4.

Az EGSZB tudomásul veszi az érdekelt felek részvételét célzó megközelítést, amely az egész javaslat kiindulópontját jelenti. A szakszervezetek és a munkavállalók képviselőinek tényleges részvétele a siker záloga. Az EGSZB sajnálja azonban, hogy ez nem tükröződik kellőképpen a javaslatban. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a fajta védelmi rés – kollektív hatása miatt – mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára hátrányos. A munkavállalók szervezett képviseletének – például az európai üzemi tanácsok (EWC) munkáján vagy a nemzetközi keretmegállapodásokon alapuló – jelenlegi bevonása megfelelő iránymutatást és támogatást kell, hogy nyújtson az új szabályozási kerethez.

4.5.

Az EGSZB örömmel látja, hogy az Európai Bizottság közleménye a tisztességes munka átfogó megközelítését veszi alapul. Figyelembe veszi a fogyasztók azon törekvését, hogy az áruk és szolgáltatások előállításának és forgalmazásának olyan modelljeit részesítsék előnyben, amelyek jobban tiszteletben tartják a társadalmi és környezeti fenntarthatóság feltételeit. Az Európai Bizottság megállapította, hogy a fogyasztók többsége olyan fogyasztási módokat preferál – az elektronikus kereskedelemben is –, amelyek a tisztességes munkát és a környezeti egyensúlyt tiszteletben tartó termékeket részesítik előnyben. Következésképpen az EGSZB kéri, hogy jobb tájékoztatás és képzés révén mozdítsák elő a fogyasztóknak ezt a társadalmilag felelős szerepét, hogy világszerte javuljon az Európai Bizottság által a tisztességes munka garantálására és előmozdítására javasolt intézkedések hatékonysága.

4.6.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság elfogadta az Európai Parlament arra irányuló felkérését, hogy terjesszen elő egy irányelvjavaslatot a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról (INT/973). Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata korlátozza az irányelvjavaslatban szereplő vállalatok számát, és ezáltal korlátozza az Európai Parlament felkérésének hatókörét. Az EGSZB kéri, hogy a három európai intézmény között jöjjön létre egy olyan párbeszéd, melynek nyomán az intézmények megállapodásra jutnak erről a koherens uniós szabályozási keretről, egyebek mellett arról, hogy megfelelően kiterjesszék a jövőbeli irányelv hatályát, ami javítani fogja annak hatékonyságát (többek között az összes vállalat közötti tisztességes verseny szempontjából is), és meg fog oldani néhányat a javasolt szövegben szereplő szabályozási hiányosságok közül, nagyobb jogbiztonságot teremtve ezzel a vállalatok számára.

5. Részletes megjegyzések

5.1.

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság által az EU nevében javasolt, arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a hatáskörébe tartozó valamennyi eszközt, politikát és forrást (közbeszerzés, kereskedelmi megállapodások, fejlesztési politika, beruházási politika, alapok stb.) világszerte a tisztességes munka szolgálatába állítsa. Az EGSZB azt kéri, hogy dolgozzanak ki egy eszköztárat a tisztességes munkakörülmények biztosítására és előmozdítására, és azt alkalmazzák hatékonyabban. Kéri a nemzetközi munkaügyi normák ratifikálását is. Ennek keretében reformokat sürget a gazdaság helyreállításának támogatásához, az európai vállalatok versenyképességének megerősítéséhez és annak elősegítéséhez, hogy az európai vállalatok világszerte tisztességes munkahelyeket tudjanak létrehozni.

5.2.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvjavaslat nagy jelentőséget tulajdonít a vállalati társadalmi felelősségvállalás technikáinak, például az egyoldalú magatartási kódexeknek. Ezek az eszközök nem veszik figyelembe a munkavállalók helyzetét. Az EGSZB helyénvalónak tartja a kollektív irányítási technikák bevonását is, hogy elősegítsék azokat a hasznos csatornákat, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a munkavállalók képviselői részt vegyenek a tisztességes munkára vonatkozó kötelezettségvállalások kidolgozásában és nyomon követésében a teljes értéklánc mentén. Ahogy az a 4.4. pontban is szerepel, a nemzetközi keretmegállapodásoknak megfelelő iránymutatást és támogatást kell nyújtaniuk.

5.3.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy több és jobb intézkedésre van szükség a kényszermunka elleni hatékony küzdelem érdekében. Ennek érdekében az EGSZB támogatja, hogy az Európai Bizottság a lehető leghamarabb tiltsa meg az olyan (hazai és importált) termékek uniós piacokon való forgalomba hozatalát, amelyek előállítása során kényszermunkát alkalmaztak, beleértve a gyermekmunkát is. Az EGSZB ugyanakkor javasolja a különböző intézkedések elemzését, valamint a lehetséges forgatókönyvek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak teljes körű értékelését. Ennek a tilalomnak összhangban kell lennie mind a tisztességes kereskedelmi feltételekkel, mind pedig a közös kereskedelempolitikára és Európa globális versenyképességére vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal.

5.4.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy további intézkedésekre van szükség a gyermekmunka elleni hatékony küzdelemhez, tekintettel arra, hogy rendkívül összetettek az azt kiváltó tényezők (ilyenek például a pénzügyi nehézségek, a jobb oktatási lehetőségek hiánya, a gyermekek társadalmi szerepével kapcsolatos helyi szokások stb.). Ezzel egyidejűleg az EGSZB kéri a meglévő nemzetközi eszközök következetes alkalmazását és érvényre juttatását is. A gyermekmunka felszámolásához tehát átfogó (holisztikus) fenntartható gazdasági fejlődési megközelítésre van szükség, amely a tisztességes munka normáján alapul, biztosítva a jó minőségű oktatáshoz szükséges forrásokat, a jövedelmet és a mindenkit megillető megfelelő szociális védelmet.

5.5.

Az EGSZB szerint nagyon fontos az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló uniós irányelv (8) felülvizsgálata is. Ez az irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy jogszabályban tiltsák meg az emberkereskedelmet, méghozzá azzal a további céllal, hogy védelmet biztosítsanak a kényszermunkával szemben (amely egyéb kiszolgáltatott csoportok mellett aránytalanul sújtja a nőket és lányokat, és különösen a bevándorlókat). Az EGSZB már üdvözölte az emberkereskedelem áldozatává vált személyek védelmére vonatkozó átfogó és integrált megközelítést (9).

5.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy milyen fontos az európai zöld kötvényekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat [COM(2021) 391 final], amelynek célja az egységes piacban és a tőkepiaci unióban rejlő lehetőségek jobb kihasználása az Unió éghajlati és környezeti célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás érdekében, összhangban az éghajlatváltozásról szóló 2016-os Párizsi Megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésével és az európai zöld megállapodással. Az EGSZB a kezdetektől úgy érvelt, hogy a zöld megállapodás csak akkor lehet és csak akkor lesz sikeres, ha az egy társadalmi szerződés szerepét is betölti, és kérte a „szociális beruházás” fogalmának pontosabb meghatározását, hogy nagyobb jogbiztonságot nyújtsanak a piacok és a vállalatok számára (10).

5.7.

Az EGSZB támogatja a 2024 és 2034 közötti időszakra vonatkozó általános preferenciarendszerről szóló új uniós rendelet (GSP-rendelet) kapcsán végzett európai bizottsági munkát. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság úgy fokozta a nemzetközi munkaügyi normák betartásának előmozdítására nyújtott támogatását a GSP-kedvezményezett országokban, hogy két új munkajogi egyezményt (a munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. ILO-egyezményt és a háromoldalú konzultációról szóló 144. egyezményt) vett fel a rendszerbe. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a gyermek- és kényszermunkával előállított áruk exportja okot ad a kereskedelmi preferenciák visszavonására. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a 2024–2034-es időszakra vonatkozó GSP-rendelet tervezete tartalmazza az 1998. évi ILO-nyilatkozatot és annak 2022-es módosítását.

5.8.

Az EGSZB örömmel látja azt is, hogy az Európai Bizottság támogatni kívánja a WTO reformját annak érdekében, hogy továbbra is segíteni lehessen a fenntartható fejlődést, integrálják a globalizáció szociális dimenzióját, és ösztönözzék a tisztességes munkát és a társadalmi igazságosságot előmozdító WTO-megállapodásokat. Az EGSZB reméli, hogy a nyílt tárgyalási folyamatok során sikerül megfelelő egyensúlyt teremteni a szociális célkitűzések és a világgazdaság versenyképességének javítására irányuló célkitűzések között.

5.9.

Az EGSZB nagyra értékeli azt a javaslatot, hogy legyenek mechanizmusok annak értékelésére és ellenőrzésére, hogy az érintettek mennyire felelnek meg az átvilágításról szóló irányelvnek. Ilyen lenne a felügyeleti hatóságok európai hálózata, amely segítené az irányelv végrehajtását. Az EGSZB azonban aggodalommal állapítja meg, hogy egyrészt e felügyeleti szerv megbízatása (joghatósága) nincs egyértelműen meghatározva, másrészt ezek a mechanizmusok nem rendelkeznek a szociális partnerekkel folytatott szociális párbeszédről. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jogszabályjavaslat szövegében egyértelműen rendelkezzen ilyen mechanizmusokról.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 22-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0245_HU.html.

(2) Az EGSZB véleménye: Fenntartható ellátási láncok és tisztességes munka a nemzetközi kereskedelemben (HL C 429., 2020.12.11., 197. o.).

(3) Az EGSZB már részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel „A vállalkozások és az emberi jogok tekintetében kötelező erővel bíró ENSZ-egyezmény” című véleményében (HL C 97., 2020.3.24., 9. o.).

(4) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52006DC0249.

(5) https://www.ilo.org/dyn/normlex/en/f?p=1000:62:0::NO:62:P62_LIST_ENTRIE_ID:2453911:NO

(6) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0245_HU.html

(7) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32021R0947

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(9) HL C 51., 2011.2.17., 50. o.

(10) Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményen dolgozik a következő tárgyban: „Szociális taxonómia – Kihívások és lehetőségek” (ECO/581) (lásd e Hivatalos Lap 15. oldalát).

MELLÉKLET

A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították (eljárási szabályzat 43. cikk (2) bekezdés):

3. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/727

Tisztességes munka világszerte

2.6. pont

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

BLIJLEVENS René

GERSTEIN Antje Sabine

KONTKANEN Mira-Maria

MINCHEVA Mariya

MURESAN Marinel Dănuț

POTTIER Jean-Michel

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB elismeri, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállaláson alapuló (CSR) eszközök fontosak a méltányos fejlődés elérésében, mivel a vállalati társadalmi felelősségvállalás pozitív, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság irányába mutató magatartás-változtatásra ösztönöz. Az EGSZB azonban rámutatott arra is, hogy ezek javításra szorulnak. Ezért arra kéri az EU-t és tagállamait, hogy biztosítsák a Covid19 utáni fenntartható, méltányos és reziliens növekedést és helyreállítást célzó, meglévő nemzetközi eszközök hatékonyabb végrehajtását, középpontba állítva a tisztességes munkát. Az EGSZB kérte, hogy az EU támogassa a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló kötelező erejű ENSZ-egyezményt (1), és egy, a tisztességes munka ellátási láncokban való előmozdításáról szóló ILO-egyezmény kidolgozásának fontolóra vételét . Az EGSZB emellett támogatását fejezte ki az átvilágításra és a vállalati felelősségvállalásra vonatkozó hatékony és koherens, kötelező uniós keret iránt, amely a szociális partnerekkel folytatott szociális párbeszéden és a több érdekelt felet bevonó megközelítésen alapul.

Az EGSZB elismeri, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállaláson alapuló (CSR) eszközök fontosak a méltányos fejlődés elérésében, mivel a vállalati társadalmi felelősségvállalás pozitív, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság irányába mutató magatartás-változtatásra ösztönöz. Az EGSZB azonban rámutatott arra is, hogy ezek javításra szorulnak. Ezért arra kéri az EU-t és tagállamait, hogy biztosítsák a Covid19 utáni fenntartható, méltányos és reziliens növekedést és helyreállítást célzó, meglévő nemzetközi eszközök hatékonyabb végrehajtását, középpontba állítva a tisztességes munkát. Az EGSZB kérte, hogy az EU támogassa a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló kötelező erejű ENSZ-egyezményt (1), az ILO pedig vizsgálja meg olyan releváns és alkalmas eszközök kidolgozásának és későbbi elfogadásának kérdését (2) , amelyek előmozdítják a tisztességes munkát az ellátási láncokban. Az EGSZB emellett támogatását fejezte ki az átvilágításra és a vállalati felelősségvállalásra vonatkozó hatékony és koherens, kötelező uniós keret iránt, amely a szociális partnerekkel folytatott szociális párbeszéden és a több érdekelt felet bevonó megközelítésen alapul.

A szavazás eredménye:

Mellette:	65
Ellene:	97
Tartózkodott:	13

4. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/727

Tisztességes munka világszerte

2.7. pont

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

BLIJLEVENS René

GERSTEIN Antje Sabine

KONTKANEN Mira-Maria

MINCHEVA Mariya

MURESAN Marinel Dănuț

POTTIER Jean-Michel

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB elismeri a kellő gondosságra és fenntarthatóságra vonatkozó harmonizált uniós szabályozási keret előnyeit. Ez egyebek mellett megköveteli a tisztességes versenyt a hatálya alá tartozó minden vállalattól, többek között az EU-ban működő, de nem uniós országból származó vállalatoktól is, mivel egyenlő feltételek vonatkoznak rájuk, továbbá nagyobb jogbiztonságot nyújt. Egy ilyen harmonizált szabályozási keret megkönnyíti a vállalatok és a munkavállalók számára a klímasemleges gazdaságra való átállást a szociális és munkaügyi igazságosság feltételei mellett valamennyi globális lánc esetében. Az EGSZB ezért koherens és kiegyensúlyozott, továbbá hatékony és arányos uniós szabályozási keretet szorgalmaz a vállalati átvilágításra vonatkozóan.

A szavazás eredménye:

Mellette:	73
Ellene:	100
Tartózkodott:	14

5. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/727

Tisztességes munka világszerte

4.6. pont

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

BLIJLEVENS René

GERSTEIN Antje Sabine

KONTKANEN Mira-Maria

MINCHEVA Mariya

MURESAN Marinel Dănuț

POTTIER Jean-Michel

Szekcióvélemény

Módosítás

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság elfogadta az Európai Parlament arra irányuló felkérését, hogy terjesszen elő egy irányelvjavaslatot a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról (INT/973). Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata korlátozza az irányelvjavaslatban szereplő vállalatok számát, és ezáltal korlátozza az Európai Parlament felkérésének hatókörét. Az EGSZB kéri, hogy a három európai intézmény között jöjjön létre egy olyan párbeszéd, melynek nyomán az intézmények megállapodásra jutnak erről a koherens uniós szabályozási keretről, egyebek mellett arról, hogy megfelelően kiterjesszék a jövőbeli irányelv hatályát , ami javítani fogja annak hatékonyságát (többek között az összes vállalat közötti tisztességes verseny szempontjából is), és meg fog oldani néhányat a javasolt szövegben szereplő szabályozási hiányosságok közül, nagyobb jogbiztonságot teremtve ezzel a vállalatok számára.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság elfogadta az Európai Parlament arra irányuló felkérését, hogy terjesszen elő egy irányelvjavaslatot a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról (INT/973). Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata korlátozza az irányelvjavaslatban szereplő vállalatok számát, és ezáltal korlátozza az Európai Parlament felkérésének hatókörét. Az EGSZB kéri, hogy a három európai intézmény között jöjjön létre egy olyan párbeszéd, melynek nyomán az intézmények megállapodásra jutnak erről a koherens uniós szabályozási keretről, egyebek mellett arról, hogy a döntéshozók szem előtt tartják az mkkv-k kihívásokkal teli helyzetét, és biztosítják, hogy mire hatályba lépnek az átvilágítási kötelezettségre vonatkozó jogszabályok, európai és nemzeti szinten egyaránt rendelkezésre állnak támogatási eszközök (1), ami javítani fogja a jogszabályok hatékonyságát (többek között a jövőbeli irányelv hatálya alá tartozó összes vállalat közötti tisztességes verseny szempontjából is), és meg fog oldani néhányat a javasolt szövegben szereplő szabályozási hiányosságok közül, nagyobb jogbiztonságot teremtve ezzel a vállalatok számára.

A szavazás eredménye:

Mellette:	68
Ellene:	97
Tartózkodott:	15

1. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/727

Tisztességes munka világszerte

1.7. pont

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

BLIJLEVENS René

GERSTEIN Antje Sabine

KONTKANEN Mira-Maria

MINCHEVA Mariya

MURESAN Marinel Dănuț

POTTIER Jean-Michel

Szekcióvélemény

Módosítás

A méltányos és fenntartható gazdaságra vonatkozó csomag részeként az Európai Bizottság előterjesztett egy irányelvjavaslatot is a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról is (lásd az INT/973. sz. véleményt). Az EGSZB úgy véli, hogy ez a javaslat fontos lépés az emberi jogok tiszteletben tartásának – a vállalatok és vezetőik egyik kötelességének – előmozdítása felé. Úgy véli azonban, hogy a javaslatnak még mindig számos hiányossága van (pl. a korlátozott személyi hatály, mivel közvetlenül csak a nagyvállalatokra vonatkozik, a kkv-kra csak közvetve ; a munkavállalói képviselet gyenge jelenléte ), egyes jogi fogalmak pedig nem világosak (pl. a „kialakult” üzleti kapcsolatokra vonatkozó követelmény). Ezeket a nemzeti hatóságok és a bíróságok eltérően alkalmazhatják, ami jogbizonytalanságot teremt mind a munkavállalók, mind a vállalkozások számára. Az EGSZB ezért kiegyensúlyozott párbeszédet szorgalmaz az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács között e hiányosságok kijavítása és a végül elfogadott szabályozási eszköz hatékonyságának javítása érdekében.

A méltányos és fenntartható gazdaságra vonatkozó csomag részeként az Európai Bizottság előterjesztett egy irányelvjavaslatot is a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról is (lásd az INT/973. sz. véleményt). Az EGSZB úgy véli, hogy ez a javaslat fontos lépés az emberi jogok tiszteletben tartásának – a vállalatok és vezetőik egyik kötelességének – előmozdítása felé. Úgy véli azonban, hogy a javaslatnak még mindig számos hiányossága van (pl. félő, hogy az irányelv rendelkezéseit, amelyek nem terjednek ki kifejezetten az mkkv-kra, de facto mégis kiterjesztik erre a körre (1); gyenge a munkavállalói képviselet), egyes jogi fogalmak pedig nem világosak (pl. a „kialakult” üzleti kapcsolatokra vonatkozó követelmény). Ezeket a nemzeti hatóságok és a bíróságok eltérően alkalmazhatják, ami jogbizonytalanságot teremt mind a munkavállalók, mind a vállalkozások számára. Az EGSZB ezért kiegyensúlyozott párbeszédet szorgalmaz az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács között e hiányosságok kijavítása és a végül elfogadott szabályozási eszköz hatékonyságának javítása érdekében.

A szavazás eredménye:

Mellette:	72
Ellene:	107
Tartózkodott:	12

2. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/727

Tisztességes munka világszerte

1.12. pont

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

BLIJLEVENS René

GERSTEIN Antje Sabine

KONTKANEN Mira-Maria

MINCHEVA Mariya

MURESAN Marinel Dănuț

POTTIER Jean-Michel

Szekcióvélemény	Módosítás
Az EGSZB ezenkívül kéri, hogy az EU támogassa a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló kötelező erejű ENSZ-egyezményt, illetve vegyen fontolóra egy, a tisztességes munka ellátási láncokban való előmozdításáról szóló ILO-egyezményt .	Az EGSZB ezenkívül kéri, hogy az EU támogassa a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló kötelező erejű ENSZ-egyezményt, az ILO pedig vizsgálja meg olyan releváns és alkalmas eszközök kidolgozásának és későbbi elfogadásának kérdését (1) , amelyek előmozdítják a tisztességes munkát az ellátási láncokban.

A szavazás eredménye: nem volt szavazás erről a módosító indítványról, mivel ugyanaz, mint a fenti 2.6. pont.

Mellette:	-
Ellene:	-
Tartózkodott:	-

(1) Az EGSZB már részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel „A vállalkozások és az emberi jogok tekintetében kötelező erővel bíró ENSZ-egyezmény” című, REX/518. sz. véleményében: https://webapi2016.EESC.europa.eu/v1/documents/eesc-2019-01278-00-01-ac-tra-hu.docx/content.

(2) REX/462 – Méltó munkafeltételek a globális ellátási láncokban, 1.9. pont, https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/decent-work-global-supply-chains-own-initiative-opinion.

(1) INT/973 – Fenntartható vállalatirányítás (https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/sustainable-corporate-governance), 1.6. pont

(1) REX/462 – Méltó munkafeltételek a globális ellátási láncokban, 1.9. pont, https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/decent-work-global-supply-chains-own-initiative-opinion.

Top

Choose the experimental features you want to try