Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011DC0173

Nemzeti romaintegrációs stratégiák: közös európai keretrendszer

Nemzeti romaintegrációs stratégiák: közös európai keretrendszer

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(COM(2011) 173 végleges) közlemény a 2020-ig tartó nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

Felhívja az uniós országokat, hogy 2020-ig fogadjanak el a romák gazdasági és társadalmi helyzetének javítására irányuló nemzeti stratégiákat.

FŐBB PONTOK

Az Európai Bizottság olyan közös célokat terjeszt elő a roma közösség befogadásával kapcsolatban, amelyek kiegészítik az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit.

Annak érdekében, hogy még 2011 vége előtt csökkentsék romák és a népesség többi része között meglévő egyenlőtlenségeket, az uniós országoknak integrációs stratégiákat vagy szakpolitikai intézkedéscsomagokat kellett javasolniuk arra, hogy a roma népesség jobban hozzáférhessen a következőkhöz:

  • oktatás, hogy minden gyermek legalább az általános iskolai tanulmányait elvégezze;
  • foglalkoztatás;
  • egészségügyi ellátás;
  • lakhatás;
  • alapvető szolgáltatások (többek között ivóvíz-szolgáltatás, gáz- és villamosenergia-szolgáltatás).

A stratégiák értékelése

A Bizottságnak 2012-ben el kellett készítenie e stratégiák értékelését, és ellenőriznie kellett azok végrehajtását egy több csoportot bevonó ellenőrző mechanizmus segítségével. Ennek érdekében éves ellenőrzési jelentéseket kellett benyújtania a Tanács és az Európai Parlament felé.

Végül, a közlemény ösztönözte a romák befogadása európai platformjának reformját és megerősítését.

A nemzeti stratégiák végrehajtása

A romák befogadásának nemzeti célkitűzéseit úgy kellett megállapítani, hogy figyelembe vegyék a szükségleteket, a korlátokat és a körülmények különbözőségét az egyes uniós országokban.

Az integrációs stratégiákat az érintett szereplők, különösen a regionális és helyi hatóságok, a civil társadalom és a romák képviselőinek részvételével kellett elkészíteni.

Az intézkedések nyomon követésére minden egyes uniós országban nemzeti kapcsolattartó pontot kellett létrehozni.

Finanszírozás

A nemzeti stratégiák finanszírozási forrásait egyértelműen meg kellett határozni. Ezek a finanszírozások származhatnak többek között a nemzeti költségvetésekből, a strukturális alapokból vagy egyéb uniós finanszírozásból (mint például a Progress mikrofinanszírozási eszköz, vagy a szociális innovációval kapcsolatos európai kezdeményezés) vagy nemzetközi támogatásokból.

Az EU bővítése

A romák integrációjára irányuló európai célkitűzések az EU bővítési politikája által érintett országokban is érvényesek. A Bizottság ezért elkötelezetten segíti ezen országok erőfeszítéseit, többek között a rendelkezésre álló uniós finanszírozás növelésével.

Ezenkívül a Bizottság figyelemmel kíséri az egyes országok által tett előrelépéseket, amelyeket a bővítéssel kapcsolatos éves helyzetjelentésekben terjeszt elő.

A Tanács ajánlása

2013-ban a Tanács elfogadott egy ajánlást a hatékony romaintegrációs intézkedésekről. Ez intézkedéseket tartalmazott a romák következő területeken való integrációjának a megerősítésére:

Olyan kérdésekkel is foglalkozott, mint:

  • megkülönböztetés elleni küzdelem;
  • roma gyermekek és nők védelme;
  • a nemzeti kötelezettségvállalások helyi szintű intézkedésekké alakítása a helyi és regionális hatóságok részvételének erősítése révén;
  • a szakpolitikák hatásának nyomon követése;
  • az „egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek” munkájának figyelembevétele;
  • a romaintegrációs nemzeti kapcsolattartó pontok megerősítése; és
  • transznacionális együttműködés kialakítása.

HÁTTÉR

További információk:

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig (COM(2011) 173 végleges, )

utolsó frissítés

Az oldal tetejére