Beruházásvédelmi megállapodás az EU és Szingapúr között

FŐBB PONTOK

A beruházásvédelmi megállapodásban az EU beruházásvédelemre vonatkozó új megközelítésének és végrehajtási mechanizmusainak valamennyi újítása szerepel, amelyeket a Szingapúr és az uniós országok között meglévő, 12 kétoldalú beruházási szerződés nem tartalmaz. A beruházásvédelmi megállapodás egyik fő ismérve, hogy felváltja és javítja a 12 meglévő kétoldalú beruházási szerződést. A beruházásvédelmi megállapodás tárgyalására a szabadkereskedelmi megállapodással egy időben került sor.

Az Európai Bizottság a tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban gondoskodott arról, hogy az uniós beruházók a Szingapúrban eszközölt beruházásaik tekintetében tisztességes és méltányos elbánásban részesüljenek, valamint ne érje őket hátrányos megkülönböztetés a hasonló helyzetben lévő szingapúri beruházásokkal szemben.

A beruházásvédelmi megállapodás ugyanakkor védi az uniós beruházókat és a Szingapúr területén eszközölt beruházásaikat a kisajátítástól¹, kivéve, ha erre

• közérdekű célokból;
• jogszerű eljárás szerint;
• megkülönböztetésmentes módon; és
• a kisajátított beruházás méltányos piaci értéke szerinti, azonnali, megfelelő és hatékony kompenzáció ellenében kerül sor.

A beruházásvédelmi megállapodás ezen túlmenően egy korszerű és megújított beruházási vitarendezési mechanizmust hoz létre. Ez a mechanizmus biztosítja a beruházásvédelmi szabályok betartását, továbbá törekszik a beruházók átlátható módon történő védelme és az állam közpolitikai célkitűzések elérését célzó szabályozáshoz való jogának fenntartása közötti egyensúly megteremtésére. Az állandó Elsőfokú Bíróságból és Fellebbviteli Bíróságból álló, állandó nemzetközi és teljes mértékben független vitarendezési rendszer átlátható és pártatlan módon folytatja majd le a vitarendezési eljárásokat.