22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/1

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8680 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/1

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8717 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/2

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8705 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/3

1.

EMLÉKEZTET az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkére, melynek értelmében valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét, továbbá az Unió tevékenységeinek ki kell egészíteniük a nemzeti politikákat, tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamoknak az egészségügyi politika meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét;

2.

EMLÉKEZTET a belső piacra vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített elvekre;

3.

EMLÉKEZTET a káros alkoholfogyasztás által okozott ártalmakra vonatkozóan a Tanács által elfogadott különböző kezdeményezésekre és különösen az „Európai uniós stratégia az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésére” című, 2015. december 7-én elfogadott legutóbbi tanácsi következtetésekre (1)  (2);

4.

EMLÉKEZTET az alkoholstratégiáról szóló, az Európai Parlament által 2015. április 29-én elfogadott állásfoglalásra (3), melyben a Parlament felkéri a Bizottságot egy (2016–2022-es időszakra szóló) új alkoholstratégia kidolgozására, hangsúlyozza „annak szükségességét, hogy amint lehetséges, az alkoholtartalmú italoknak legalább a kalóriatartalma szerepeljen egyértelműen a címkén”, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy „értékelje, és ha szükséges, végezze el az Európai Alkohol- és Egészségügyi Fórum (EAHF) (4) szerepének és működésének reformját”, valamint hogy fokozza a nemzeti alkoholpolitikával és intézkedésekkel foglalkozó bizottsággal (CNAPA) (5) folytatott uniós szintű interakciót;

5.

EMLÉKEZTET a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiáról (2007–2012) szóló bizottsági közleményre (6), különösen azon határokon átnyúló vonatkozások – például a címkézési követelmények és a hirdetések – tekintetében, amelyek esetében többletértéket jelentene az uniós szintű fellépés, továbbá ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság folytatni kívánja az ezzel kapcsolatos munkát és támogatást, különösen a CNAPA és az EAHF keretében;

6.

EMLÉKEZTET az alkoholtartalmú italok összetevőinek és tápértékjelölésének kötelező feltüntetéséről szóló, a Bizottság által az Európai Parlamentnek 2017. március 13-án benyújtott jelentésre (7);

7.

EMLÉKEZTET az „Európai alkoholstratégia – érvek és irányvonalak” című, a Régiók Bizottsága által 2017. február 9-én kibocsátott véleményre (8), amelyben a Régiók Bizottsága új uniós alkoholstratégiát szorgalmaz, támogatja a Tanács és az Európai Parlament erős politikai vezetés iránti követeléseit e kérdésben, valamint több konkrét intézkedési területet is megjelöl, nevezetesen a gyermekek és a fiatalok alkoholreklámok és -marketing általi befolyásolásának csökkentését, az alkoholtartalmú italok EU-ban való címkézésének javítását, valamint a közlekedésbiztonság fokozását;

8.

EMLÉKEZTET a Környezet és Egészség Európai Kartájára (9), amely a közpolitika kialakítására vonatkozó alapelvek egyikeként megállapítja, hogy az egyének és közösségek egészségének elsőbbséget kell élveznie a gazdasági és üzleti megfontolásokkal szemben;

9.

EMLÉKEZTET a káros alkoholfogyasztás csökkentését célzó, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészségügyi Világközgyűlése által 2010. május 21-én elfogadott globális stratégiára (10), valamint a káros alkoholfogyasztás csökkentését célzó, a 2012–2020-as időszakra szóló, 2011. szeptember 15-én a WHO európai régiójába tartozó 53 állam mindegyike által jóváhagyott európai WHO cselekvési tervre (11). Mindkét dokumentum hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítést kell alkalmazni, és megfelelően be kell vonni az olyan ágazatokat, mint a fejlesztés, a közlekedés, az igazságügy, a szociálpolitika, a költségvetési politika, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a fogyasztóvédelem, az oktatás és a foglalkoztatás, valamint a civil társadalmat és a gazdasági szereplőket (12);

10.

EMLÉKEZTET a nem fertőző betegségek megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó, 2013–2020-as időszakra szóló globális cselekvési tervre (13), amelyet az Egészségügyi Világközgyűlés 2013 májusában hagyott jóvá, és amelynek értelmében 2025-re a káros alkoholfogyasztás terén legalább 10 %-os relatív csökkenést kell elérni;

11.

EMLÉKEZTET az ENSZ Közgyűlése által 2015 szeptemberében elfogadott fenntartható fejlesztési célokra, amelyek között az a cél is szerepel, mely szerint javítani kell a szerhasználat – így többek között a káros alkoholfogyasztás – megelőzését és kezelését (14);

12.

ÜDVÖZLI, hogy a tagállamok eredményeket értek el azon intézkedések végrehajtása terén, amelyeket a káros alkoholfogyasztás csökkentését célzó átfogó nemzeti stratégiáikban és cselekvési terveikben határoztak meg;

13.

AGGODALOMMAL veszi tudomásul, hogy a káros alkoholfogyasztás a világ régiói közül még mindig Európát sújtja a leginkább. Az alkoholfogyasztás átlagos szintje csaknem kétszerese a világátlagnak (15). Következésképpen az alkohol okozta ártalmak is Európában a legsúlyosabbak, ideértve nemcsak azt a számos betegséget, amelyek kialakulásában az alkoholfogyasztásnak szerepe van (16), hanem az olyan társadalmi károkat is, melyek a bűnözésből, az erőszakból, a csökkent munkaképességből, valamint a gyermekek és a családok által elszenvedett ártalmakból fakadnak (17);

14.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy a káros alkoholfogyasztás csökkentése egyaránt hozzájárul az európai gazdaság fenntartható növekedéséhez és a lakosság jóllétéhez. A káros alkoholfogyasztás csökkentése gazdasági és pénzügyi előnyökkel jár az összes tagállam és azok állampolgárai számára, például azáltal, hogy az Európa 2020 stratégia (18) céljaival összhangban hozzájárul a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságához;

15.

HANGSÚLYOZZA, hogy a káros alkoholfogyasztás az egyes tagállamokon belüli és azok közötti egészségügyi egyenlőtlenségekhez is hozzájárul (19);

16.

HANGSÚLYOZZA, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentéséhez helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten egy sor szakpolitikai területen kell intézkedéseket hozni a társadalom számos szegmensének a bevonásával annak érdekében, hogy kedvező emberi és társadalmi, valamint gazdasági és pénzügyi eredményeket lehessen elérni az összes tagállam és polgáraik számára;

17.

MEGJEGYZI, hogy az EAHF Tudományos Csoportjának szakvéleménye (20) és későbbi tanulmányok (21) szerint az alkoholtartalmú italok reklámozása hatást gyakorol a fogyasztók viselkedésére, különös tekintettel a gyermekekre és a fiatalokra, akik jobban ki vannak téve az új online kommunikációs felületeken megjelenő reklámoknak, és akik hajlamosabbak arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki a sporttevékenységeket támogató márkákról;

18.

MEGJEGYZI, hogy az alkoholtartalmú italok összetevőinek és tápértékjelölésének kötelező feltüntetéséről szóló jelentésében (22) a Bizottság megállapította, hogy semmi nem indokolja azt, hogy ezeket az információkat ne kelljen feltüntetni az alkoholtartalmú italok esetében, és felkéri az ágazatot, hogy egy éven belül tegyen javaslatot az alkoholtartalmú italok teljes ágazatára vonatkozó önszabályozásra;

19.

MEGJEGYZI, hogy bár az 1169/2011/EU rendelet értelmében az alkoholtartalmú italok esetében nem kötelező feltüntetni az összetevőket és a tápértékadatokat, több tagállam olyan nemzeti rendelkezéseket tartott fenn, illetve fogadott el, amelyek címkézési követelményeket állapítanak meg, illetve egészségügyi figyelmeztetések feltüntetését írják elő, egyes italgyártók pedig önkéntes alapon nyújtanak ilyen jellegű tájékoztatást a fogyasztóknak;

20.

AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy az alkohol ára ugyan az egyik legfontosabb tényező a teljes alkoholfogyasztás alakításában és egyben az egyik leghatékonyabb eszköz, amelyet az államok a káros alkoholfogyasztás megelőzésére felhasználhatnak (23), több tagállam egészségügyi célkitűzéseit is veszélyeztetheti az országok között szállított – állítólagosan személyes használatra szánt – alkohol túlzott mennyisége;

21.

AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy az alkohol fizikai rendelkezésre állása és az ahhoz való könnyű hozzáférés hatással van az alkoholfogyasztásra, továbbá hogy e tekintetben az online értékesítés fejlődése új kihívások elé állítja a tagállamokat a probléma kezelésében, különösen a tekintetben, hogy az alkoholtartalmú italok elérhetőek a fiatalok számára;

22.

AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy a közegészség védelmét és a káros alkoholfogyasztás megelőzését szolgáló intézkedések bevezetésére irányuló tagállami szabályozásokat és terveket is alááshatják a határokon átnyúló hirdetések – az online hirdetéseket is beleértve – és a határokon átnyúló kereskedelem, ideértve az online értékesítést is. Így a különböző szakpolitikai területeket érintő többoldalú együttműködés maximalizálja az alkohollal kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó tagállami intézkedések hasznát;

23.

MEGJEGYZI, hogy az alkoholfogyasztásra és az általa okozott károkra vonatkozóan közös módszertan alapján gyűjtött, összehasonlítható adatok értékes adalékkal szolgálnak az alkoholpolitikai intézkedések kidolgozásához az EU-ban, valamint ezen intézkedések hatásának értékeléséhez, ezért ÜDVÖZLI az alkohollal kapcsolatos károk csökkentését szolgáló együttes fellépés (JARARHA) keretében eddig végzett munkát (24);

24.

a káros alkoholfogyasztás 2025-ig 10 %-kal történő relatív csökkentésére irányuló cél elérése érdekében erősítsék tovább a nem fertőző betegségek megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó, 2013–2020-as globális cselekvési terv végrehajtását;

25.

az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésének szempontját az egészségnek a politikák mindegyikében betöltött szerepéről szóló tanácsi következtetésekben ajánlottaknak megfelelően továbbra is építsék be minden releváns tagállami szakpolitikájukba, […] például azokba, amelyek hatással lehetnek az alkoholtartalmú italok árára, illetve amelyek az alkoholtartalmú italok marketingjét és értékesítését szabályozzák (25);

26.

vizsgálják meg, hogy – a belső piac zökkenőmentes működésének tiszteletben tartása mellett – tagállami szinten, valamint két- és többoldalú együttműködés keretében milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a káros alkoholfogyasztást, ideértve például az olyan intézkedéseket, melyek célja a gyermekek és a fiatalok védelme a határokon átnyúló reklámozásnak való kitettséggel szemben a belső piacon belül, az alkoholtartalmú italok címkézése révén nyújtott tájékoztatás hatékonyságának növelése, valamint a határokon átnyúló alkoholszállításhoz kapcsolódó illegális tevékenységek megelőzése;

27.

kísérjék szoros figyelemmel a káros alkoholfogyasztás megelőzését célzó tagállami és európai uniós – például az alkoholvásárlás alsó korhatárára és az alkoholtartalmú italok határokon át történő szállításának feltételeire vonatkozó – intézkedések betartását;

28.

térképezzék fel annak lehetőségeit – a két- és többoldalú megállapodásokat is beleértve –, hogy a határokon átnyúló kérdések ne gyengíthessék a káros alkoholfogyasztás megelőzését célzó tagállami intézkedések hatékonyságát;

29.

folytassák az alkoholpolitikával kapcsolatban elfogadott tagállami intézkedésekre, valamint az alkohollal kapcsolatos tagállami intézkedések végrehajtására vonatkozó információk gyűjtését és uniós szintű megosztását;

30.

ahol csak arra mód van, fejlesszék tovább a káros alkoholfogyasztás visszaszorítását szolgáló együttműködést és bevált gyakorlatok megosztását az Unión belül, többek között azon tevékenységek hatékonyabb felügyelete révén, amelyek – mint például a reklámüzenetek határokon átnyúló terjesztése vagy az alkoholtartalmú italok határokon átnyúló értékesítése – kikezdhetik más tagállamok nemzeti alkoholpolitikájának hatékonyságát;

31.

támogassák az olyan tanulmányok készítését, illetve az olyan tudományos kutatásokat – valamint ezek eredményeinek megosztását –, amelyek célja a káros alkoholfogyasztás csökkentését célzó leghatékonyabb intézkedések és kezdeményezések azonosítása, hogy így többek között optimalizálható legyen az alkoholtartalmú italokra vonatkozó – például címkézés révén történő – tájékoztatás hatása;

32.

a WHO által végzett munkára építve, egy, a káros alkoholfogyasztás visszaszorítására irányuló együttes fellépés keretében, az illetékes uniós ügynökségekkel és egyéb szervekkel (26) együttműködve dolgozzanak ki közös módszertant a káros alkoholfogyasztás visszaszorítását szolgáló tagállami és uniós ágazatközi intézkedések hatásának nyomon követését és értékelését lehetővé tévő adatok gyűjtésére és elemzésére, beleértve a határokon átnyúló értékesítésekre vonatkozó statisztikákat, valamint az olyan adatokat, amelyek alkalmasak az új médiumokban szereplő alkoholmarketing mértékének, tartalmának és hatásának – különösen a gyermekekre és a fiatalokra gyakorolt hatásnak – az értékelésére;

33.

fogadjon el az „Európai uniós stratégia az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésére” című tanácsi következtetések (27) 21. pontjában említett, az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésére hivatott olyan stratégiát, amelyben figyelembe veszi a káros alkoholfogyasztás tudományos, technológiai, gazdasági és társadalmi vetületeit, valamint az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmakat befolyásoló különböző szakpolitikai területeken 2012 óta történt fejleményeket;

34.

az egészségnek a politikák mindegyikében betöltött szerepéről szóló tanácsi következtetésekben foglalt ajánlásoknak megfelelően továbbra is építse be az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésének szempontjait minden releváns uniós szakpolitikába;

35.

a szubszidiaritás és az arányosság elvének, valamint a helyi és regionális társadalmi, illetve kulturális hagyományoknak a teljes körű tiszteletben tartása mellett továbbra is támogassa a tagállamok megelőzési szakpolitikáit, amelyek az alkoholfogyasztás visszaszorítását, a túlzott alkoholfogyasztás megelőzését és az általa okozott ártalmak csökkentését szolgálják;

36.

térképezzen fel minden lehetőséget annak érdekében, hogy az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (28) – konkrétan a CNAPA – keretében továbbra is biztosított legyen valamennyi érdekelt fél kezdeményezéseinek finanszírozása. A 2016-ban sikeresen lezárult JARARHA által megkezdett munkára alapozva az egészségügyi programmal összhangban kezdeményezzen és hajtson végre egy új, a káros alkoholfogyasztásra vonatkozó együttes fellépést;

37.

továbbra is kövesse nyomon az új média fejlődését és értékelje azon jelenlegi intézkedések megfelelőségét, amelyek különösen a gyermekeknek és a fiataloknak a digitális médiában – többek között a közösségi médiában – elhelyezett alkoholreklámoknak való kitettségét hivatottak csökkenteni;

38.

az alkoholtartalmú italok összetevőiről és tápértékeiről szóló tájékoztatásnyújtásra vonatkozó, az ágazat által 2018 márciusig benyújtandó önszabályozási javaslatok értékelése (29) során vegye figyelembe a tájékoztatásra és a megalapozott döntés lehetőségére vonatkozó fogyasztói igényeket, a káros alkoholfogyasztás és a függőség megelőzését célzó javasolt intézkedések potenciális előnyeit, az egységes piac zökkenőmentes működése biztosításának szükségességét, valamint a javasolt intézkedéseknek az összes ágazatra kifejtett kedvező vagy kedvezőtlen hatását.

Amennyiben az önszabályozási megközelítés elégtelennek bizonyulna, késedelem nélkül indítson hatásvizsgálatot annak érdekében, hogy 2019 végéig be lehessen nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – az alkoholtartalmú italok teljes ágazatára vonatkozóan – az összetevőkről és a tápértékekről szóló releváns tájékoztatás biztosítását célzó, megfelelő intézkedéseket.

Biztosítsa az értékelés és az azt követő intézkedések átláthatóságát azáltal, hogy könnyen hozzáférhető és részletes formában nyilvánosságra hozza azok indokait és valamennyi releváns információt;

39.

amellett, hogy továbbra is kétévente jelentést tesz a Tanácsnak a munkája eredményeiről és az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentése terén elért eredményekről (30), tartson fenn egy nyilvánosan hozzáférhető, átfogó online nyilvántartást, amely a Bizottság által a különböző szakpolitikák terén elindított minden olyan kezdeményezést és tevékenységet tartalmaz, amely hatással lehet a káros alkoholfogyasztás kezelésére.

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/8

1.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (1) bekezdése egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait.

2.

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség, amelyben megvalósulhat az igazságügyi együttműködés, nem csupán az európai uniós jog ismeretét követeli meg, hanem más tagállamok jogrendszerének – többek között nemzeti jogszabályainak – kölcsönös ismeretét is.

3.

Az európai jogszabály-azonosító (ELI) célja, hogy megkönnyítse a nemzeti, az európai és a globális informatikai rendszereken keresztül közzétett jogi információkhoz való hozzáférést, azok megosztását és összekapcsolását.

4.

Az ELI a jogszabályokhoz való hozzáféréshez nyitottabb, közvetlenebb és átláthatóbb rendszert hivatott teremteni a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatás számára uniós szinten, de azon túl is.

5.

Az európai jogszabály-azonosító, valamint a strukturált metaadatok jogszabályokra történő hivatkozáshoz és jogszabályok osztályozásához való alkalmazása könnyebb hozzáférést biztosít a jogi információkhoz, és megkönnyíti ezek cseréjét, illetve újbóli felhasználását. Példaként említve: az ELI-t használják annak a folyamatnak az egyszerűsítéséhez, amelynek keretében a nemzeti átültető intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot, majd pedig ezeknek az EUR-Lex honlapon a Kiadóhivatal általi közzétételéhez.

6.

Az ELI-rendszer mindenekelőtt:

7.

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

8.

A nemzeti és az európai hivatalos lapok és jogi közlönyök portáljai hozzáférhetővé teszik a jogszabályokkal és más hivatalos kiadványokkal kapcsolatos információkat.

9.

Az európai uniós jog tartalmának és gyakorlati alkalmazásának ismerete az uniós jogforrásokból és tagállami forrásokból, mindenekelőtt az európai uniós jogot végrehajtó nemzeti jogszabályokból szerezhető meg.

10.

Az Európai Unión belül kialakult együttműködés következtében nagyobb szükség van a regionális és a tagállami hatóságoktól származó jogi információk azonosítására és európai szintű cseréjére. Ezt az igényt részben kielégíti a jogi információk digitálisan elérhetővé tétele és az internet széles körű használata. Az elektronikus formátumú jogi információk cseréjét azonban akadályozza az, hogy az egyes tagállami jogrendszerek eltérnek egymástól, valamint eltérések vannak a jogszabályoknak a tagállami webhelyeken való tárolására és megjelenítésére használt technikai rendszerek között is. Mindez akadályozza a tagállami és az európai intézmények információs rendszerei közötti átjárhatóságot annak ellenére, hogy a dokumentumok mind nagyobb számban állnak rendelkezésre elektronikus formátumban.

11.

Az európai jogszabály-azonosító (ELI) alkalmazása, amely az önkéntes és fokozatos bevezetés elvén alapul, segítséget nyújt e problémák megoldásához. Ha a tagállamok amellett döntenek, hogy a hivatalos lapokban és a jogi közlönyökben megjelenő nemzeti jogszabályok megjelölésére egyedi azonosítókat használnak, és azokhoz újrafelhasználható formátumban strukturált metaadatokat rendelnek, ezzel lehetővé tehetik az információk eredményes, felhasználóbarát és gyors keresését és megosztását, továbbá hatékony keresési eljárásokat kínálhatnak a jogalkotók, a bírák, a jogi szakemberek és az uniós polgárok számára.

12.

Helyénvaló, hogy az egyes tagállamok továbbra is az általuk megfelelőnek talált módon működtessék saját hivatalos lapjaikat és jogi közlönyeiket.

13.

Mindazonáltal az egymással összefüggő nemzeti jogszabályok továbbfejlesztésének megkönnyítése céljából, valamint annak érdekében, hogy a szóban forgó jogi információs rendszerek használata a jogi szakemberek és a polgárok jobb szolgálatára legyen, célravezetőnek tűnik egy olyan közös rendszer kialakítása, amely a jogszabályok azonosítására és a vonatkozó metaadatok strukturálására irányul.

14.

Az ELI megbízható és naprakész jogszabályokhoz garantál költséghatékony és nyilvános hozzáférést, bevezetése pedig önkéntes alapon, fokozatosan történik. Ebből a célból:

15.

Az ELI a különböző jogrendszereket összekötő rugalmas, öndokumentáló, összehangolt és egyedülálló jogszabály-hivatkozási módot biztosít a tagállamok és az Európai Unió számára. Az ELI rendszerében az URI-k stabil módon egyedileg azonosítanak az Európai Unió egészében bármely jogalkotási aktust, ugyanakkor figyelembe veszik a tagállami jogrendszerek sajátosságait (1).

16.

Az ELI nemcsak a regionális, a nemzeti és az európai jogalkotási rendszerek összetettségét és sajátos jellegét veszi tekintetbe, hanem a jogforrásokat érintő módosításokat is (pl. egységes szerkezetbe foglalt változatok, hatályon kívül helyezett jogi aktusok stb.). A rendszer célja, hogy zökkenőmentesen működjön a strukturált adatokat alkalmazó, már létező rendszerek felett, és azt mindazok, akik európai szinten és azon túl nemzeti jogszabályokat adnak ki, saját tempójukban vezethessék be.

17.

A tagállamokon kívül a tagjelölt országokat, a Luganói Egyezmény részes államait (2) és más országokat is bátorítunk az ELI-rendszer használatára.

18.

A 2012. október 26-i tanácsi következtetések nyomán az alábbi ajánlások kerültek gyakorlati alkalmazásra:

19.

A Tanács üdvözli több tagállam azon kezdeményezését, hogy nemzeti szinten, önkéntes alapon bevezetik az ELI-t.

20.

Az európai jogszabály-azonosítóval foglalkozó munkacsoport (röviden: ELI-munkacsoport) az Európai Unió Tanácsának e-jogi munkacsoportja által létrehozott testület, melynek feladata, hogy meghatározza az ELI-vel kapcsolatos specifikációkat, valamint hogy strukturált keretek között biztosítsa azok jövőbeli fejlesztését és karbantartását:

21.

Az e-jogi munkacsoportnak (e-jog) az ELI-vel foglalkozó szakértői csoportja azáltal viszi tovább ezt a kezdeményezést, hogy

22.

A Tanács rámutat arra, hogy az ELI mindegyik pillérének (nevezetesen: egyedi azonosítók; ontológia; metaadatok) bevezetése önkéntes, fokozatos és választható.

23.

Az ELI pillérei egymástól függetlenül is alkalmazhatók, az ELI azonban valamennyi alkotóelem kombinálásával aknázható ki maradéktalanul. A Tanács felkéri az ELI önkéntes alapon való alkalmazása mellett döntő tagállamokat, hogy

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/13

Az Európai Unió Tanácsa

Főtitkárság

DG C 1C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: [email protected]

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/14

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/15

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/16

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/17

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/18

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/19

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/20

22.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 441/21

1.

2017. december 11-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

A CEFC Europe és a Rockaway Capital közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikke (4) bekezdésének értelmében az EBT felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a CEFC Europe esetében: e vállalkozás a CEFC vállalatcsoport részét képezi, amely egy energetikai és pénzügyi szolgáltatások nyújtására specializálódott magánvállalkozás. A CEFC vállalatcsoport az EU-n belüli piacokon a fémek, a gépipari termékek, a sörfőzés, a vendéglátás, az ingatlan-bérbeadás (irodai telephelyek és kiskereskedelmi üzletek) és sportklubok (futball) irányítása területén van jelen; jelenleg folyamatban van a pénzügyi és banki szolgáltatások nyújtására való áttérés.

—   a Rockaway Capital vállalkozás esetében: e vállalkozás meglévő vállalatokban és induló vállalkozásokban valósít meg beruházásokat az internet-szolgáltatások területén, ideértve az e-kereskedelmet is.

—   az EBT vállalkozás esetében: Az EBT egy olyan holdingtársaság, amely közvetve irányít más, turizmushoz fűződő szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat. E szolgáltatások elsősorban a következők: harmadik felek által szervezett csoportos utak értékesítése, repülőjegyek online értékesítése és utasbiztosítások értékesítése (amelyet csak utazások értékesítését kísérő kiegészítő szolgáltatásként kínálnak).

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.8759 – CEFC/Rockaway Capital/European Bridge Travel

Az észrevételeket e-mailben, faxon vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők: