Ez a gyakorlati iránymutatás segítséget nyújt az EUtagállamoknak abban, hogy független nemzeti mechanizmusokat hozzanak létre vagy jelöljenek ki az alapvető jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére a harmadik országok állampolgárainak előszűrése és a menedékjog iránti kérelmek határ menti eljárások keretében történő vizsgálata során.
A 2023-as év egyaránt hozott előrelépést és visszaesést az alapvető jogok védelme terén. Az FRA 2024. évi alapjogi jelentése áttekinti a területen bekövetkezett legfontosabb fejleményeket, valamint meghatározza az elért eredményeket és a fennmaradó, aggodalomra okot adó területeket. Ez a kiadvány ismerteti az FRA-nak az érintett tematikus területeken bekövetkezett legfontosabb fejleményekkel kapcsolatos véleményét, és összefoglalja a véleményt megalapozó bizonyítékokat. Ennek során tömör, ugyanakkor informatív áttekintést nyújt az EU és tagállamai előtt álló fő alapjogi kihívásokról.
A 2022-es év egyaránt hozott előrelépést és visszaesést az alapvető jogok védelme terén. Az FRA 2023. évi alapjogi jelentése áttekinti a terület legfontosabb fejleményeit, valamint meghatározza az elért eredményeket és a fennmaradó aggályos területeket. Ez a kiadvány bemutatja az FRA véleményét az érintett témakörök főbb fejleményeiről, valamint a véleményeket alátámasztó bizonyítékok összefoglalóját.
Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója Európában évtizedek óta nem látott helyzeteket váltott ki. Halált, hatalmas pusztítást és elmondhatatlan szenvedést okoz. Emellett a II. világháború óta nem látott mértékű tömeges elvándorlást indított el. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelme érdekében az EU első alkalommal aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet. Ezzel összhangban valamennyi uniós tagállam köteles védelmet biztosítani az Ukrajnából menekülőknek.
Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) egyesítette erőit, hogy kidolgozzon egy gyakorlati eszköztár sorozatot a, nemzetközi védelemre szoruló kísérő nélküli kiskorúak gyámjai számára. A cél a gyámok támogatása a menekültügyi eljárás – beleértve a dublini eljárást és az átmeneti védelmet is – során felmerülő mindennapi feladataikban és kötelezettségeikben.
Az alapjogok uniós külső határokon történő nyomon követésének szisztematikusnak és rendszeresnek kell lennie számos határigazgatási tevékenység tekintetében. E tevékenységek közé tartozik a határőrizet, a szárazföldi, tengeri és légi határokon történő őrizetbe vétel, valamint az áldozatkezelési mechanizmusok működtetése, többek között tömeges érkezések esetén is. Ez az általános iránymutatás segítséget nyújt az uniós tagállamok számára az alapjogok uniós külső határokon történő tiszteletben tartásának nyomon követésére szolgáló független nemzeti mechanizmusoknak az előszűrésről szóló rendeletre vonatkozó, 2020. szeptember 23-i európai bizottsági javaslattal összhangban történő létrehozásához. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége a Bizottság kérésére készítette el ezt az iránymutatást.
A terrorcselekmények az emberek életére és biztonságára nézve súlyos fenyegetést, az államok számára pedig komoly biztonsági kihívást jelentenek. Ugyanakkor a terrorizmus elleni jogszabályok, politikák és egyéb intézkedések közvetlenül vagy közvetve az alapvető jogok súlyos korlátozásával járhatnak, és hátrányosan érinthetik az egyént, a csoportokat és a társadalom egészét. Ez az összefoglaló az FRA terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelvről, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos legfontosabb, uniós szintű büntetőjogi eszközről szóló jelentésében foglalt főbb megállapításokat mutatja be.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája (CFREU) az Európai Unió emberi jogi nyilatkozata. Minden esetben alkalmazandó az uniós intézményekre, az Unióra és az egyes tagállamokra, amikor azok az uniós jogszabályok keretében járnak el. Azt azonban egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy egy konkrét ügy az uniós jog hatálya alá tartozik-e vagy sem. Ezért szükséges az, hogy a jogi szakemberek számára képzést, illetve képzési anyagokat biztosítsunk, hogy megismerhessék a Charta alkalmazási körét, amelyet a Charta 51. cikke határoz meg. Ennek az oktatói kézikönyvnek az a célja, hogy a – későbbiekben bővíthető – esettanulmány-gyűjteményből kiinduló képzések megszervezéséhez és lebonyolításához iránymutatást nyújtson.
A civil társadalmi szervezetek különböző kihívásokkal néznek szembe az Európai Unióban. Az FRA „A civil tér védelme az EU-ban” című jelentése ismerteti az ügynökség e kihívásokkal kapcsolatos megállapításait. 2021 szeptemberében tették közzé. Ez az összefoglaló a jelentésben ismertetett főbb megállapításokat és FRAvéleményeket mutatja be.
A 2021-es év egyaránt hozott előrelépést és visszaesést az alapvető jogok védelme terén. Az FRA 2022-es Alapjogi jelentése áttekinti a terület főbb fejleményeit, valamint meghatározza az elért eredményeket és a fennmaradó aggályos területeket. Ez a kiadvány bemutatja az FRA véleményét az érintett témakörök főbb fejleményeiről, valamint a véleményeket alátámasztó bizonyítékok összefoglalóját.
Ez az útmutató azoknak a városoknak segíthet, amelyek fokozni kívánják az emberi jogok tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseiket. Célja, hogy a helyi önkormányzatokat magasabb szintű emberi jogi normák elfogadására ösztönözze. Az emberi jogokkal és az alapvető jogokkal kapcsolatos kölcsönös tanulást kívánjuk
bátorítani és előmozdítani. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), valamint az EU emberi jogi városainak és különböző gyakorló szakembereinek csoportja együttműködött ezen útmutató elkészítése során. Az útmutató a városok, a régiók, a szakértők, a nemzetközi szervezetek és a hálózatok azon ígéretes gyakorlataira és tapasztalataira támaszkodik, amelyek az FRA Human rights cities in the EU: A framework for reinforcing rights locally című jelentésében szerepelnek.
A gyermekek teljes jogú jogosultak. Megilleti őket az összes emberi és alapvető jog, és sajátos jellemzőikre tekintettel rájuk különleges szabályok vonatkoznak. E kézikönyv célja annak bemutatása, hogy az európai jog és ítélkezési gyakorlat hogyan kezeli a gyermekek sajátos érdekeit és szükségleteit. Bemutatja a szülők és gyámok vagy más törvényes képviselők jelentőségét is, és adott esetben utal arra, ha egyes jogok és felelősségek elsősorban a gyermekek gondviselőit illetik. Forrásként szolgál mind az Európai Unió (EU), mind az Európa Tanács e témákhoz kapcsolódó jogával kapcsolatban, és kifejti, hogy az egyes kérdéseket hogyan szabályozza az uniós jog, ezen belül az Európai Unió Alapjogi Chartája, illetve az emberi jogok európai egyezménye (EJEE), az Európai Szociális Charta és az Európa Tanács más eszközei.
Az FRA (az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége) 1/21. véleménye bemutatja az egyenlőtlenséggel és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatok mértékét és jellegét az Unióban. Ehhez a faji és a foglalkoztatási egyenlőségi irányelvben, valamint az egyenlő bánásmódról szóló irányelvre irányuló javaslatban meghatározott megkülönböztetési okokat és területeket veszi alapul. A véleményt 2021. április 30-án adták ki. Ez az összefoglaló az FRA 1/21. véleményében megfogalmazott főbb ajánlásokat („Főbb megállapítások és vélemények”) mutatja be.
A 2020-as év előrelépést és egyúttal visszaeséseket
is hozott az alapjogok védelme terén. Az FRA 2021. évi
alapjogi jelentése áttekinti a terület legfontosabb
fejleményeit, és felhívja a figyelmet az eredményekre,
illetve az aggályos kérdésekre.
Ez az összefoglaló az FRA által az alapjogi felmérése
alapján készített második jelentés legfontosabb
meglátásait mutatja be. A felmérés során mintegy
35 000 embertől gyűjtöttek adatokat számos, az
emberi jogokra különböző mértékben kiterjedő
kérdéssel kapcsolatos tapasztalataikról,
észrevételeikről és véleményeikről.
Az FRA mesterséges intelligenciával és alapvető jogokkal kapcsolatos jelentése konkrét példákkal illusztrálja, hogyan használják vagy próbálják használni az MI-t az EU-ban a vállalkozások és a közigazgatások. A jelentés négy kulcsfontosságú területre összpontosít: szociális ellátás, prediktív rendészet, egészségügyi ellátás és célzott marketing. A jelentés megvitatja az alapvető jogokkal kapcsolatos lehetséges hatásokat, és elemzi, hogyan veszik figyelembe ezeket a jogokat az MI-alkalmazások használatakor vagy fejlesztésekor.
A nemzeti emberi jogi intézmények (NHRI-k) az országos szintű emberijog-védelmi rendszer alapvető részét képezik. Figyelemfelkeltő tevékenységek, tanácsadás, nyomon követés és a hatóságok elszámoltatása révén központi szerepet töltenek be a napjaink jelentős emberi jogi kihívásai közötti eligazodásban – egyrészt kezelik a hátrányos megkülönböztetéshez és az egyenlőtlenséghez hasonló, tartósan fennálló aggályokat, másrészt a mesterséges intelligencia és a Covid19-világjárvány jogi vonatkozásaihoz hasonló, újszerű kérdéseket.
Az emberi jogok európai egyezménye és az európai uniós jog egyre fontosabb keretet biztosít a külföldiek jogainak védelméhez. A menekültügyre, a határokra és a bevándorlásra vonatkozó európai uniós joganyag gyorsan fejlődik. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának tekintélyes esetjogi korpusza alakult ki, különösen az EJEE 3., 5., 8. és 13. cikkével kapcsolatban. Az Európai Unió Bíróságát egyre gyakrabban kérik fel, hogy nyilatkozzon az Európai Unió e területre vonatkozó jogi rendelkezéseinek értelmezéséről. E kézikönyv 2020 júliusáig aktualizált harmadik kiadása hozzáférhető módon mutatja be ezeket az európai uniós jogszabályokat, valamint a két európai bíróság ítélkezési gyakorlatát. A kézikönyv az EU és az Európa Tanács tagállamaiban dolgozó gyakorló jogi szakembereknek, bíráknak, ügyészeknek, bevándorlási tisztviselőknek és nem kormányzati szervezeteknek szól.
Ez az összefoglaló az FRA által az alapjogi
felméréséről készített első jelentés legfontosabb
meglátásait mutatja be. A felmérés során mintegy
35 000 embertől gyűjtöttek adatokat számos, az
emberi jogokra különböző mértékben kiterjedő
kérdéssel kapcsolatos tapasztalataikról,
észrevételeikről és véleményeikről.
