1. cikk : Alapelvek

Európai parlamenti képviselői feladataik ellátása során a képviselők:

(a)   irányadónak tekintik és betartják az alábbi általános magatartási elveket: önzetlenség, feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság és a Parlament méltóságának és hírnevének tiszteletben tartása,

(b)   kizárólag a köz érdekében járnak el, és semmilyen közvetlen vagy közvetett előnyt vagy más ellenszolgáltatást nem szerezhetnek, illetve annak megszerzésére nem törekedhetnek.

2. cikk : A képviselők legfontosabb feladatai

Feladataik ellátása során az európai parlamenti képviselők

(a)   nem köthetnek semmilyen harmadik természetes vagy jogi személy érdekében való fellépésre vagy szavazásra irányuló olyan megállapodást, amely sértené az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkében és az európai parlamenti képviselők statútumának 2. cikkében foglalt szavazási szabadságukat;

(b)   nem kérhetnek, fogadhatnak el vagy kaphatnak semmilyen közvetlen vagy közvetett előnyt vagy más ellenszolgáltatást – többek között sem pénzbeni, sem természetbeni juttatás formájában – a képviselő parlamenti munkája során tanúsított bizonyos magatartásért, és tudatosan törekedniük kell minden megvesztegetésre, korrupcióra vagy jogtalan befolyásolásra utaló helyzet elkerülésére,

(c)   nem folytathatnak az uniós döntéshozatali folyamathoz közvetlenül kapcsolódó fizetett lobbitevékenységet.

3. cikk : Összeférhetetlenség

(1)   Összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha valamely európai parlamenti képviselő megbízatásának a köz érdekében történő gyakorlása családi, érzelmi okok vagy gazdasági érdek, vagy bármely más közvetlen vagy közvetett magánérdek miatt nem helyénvaló módon befolyásolható.

Nem áll fenn összeférhetetlenség abban az esetben, ha a képviselő az állampolgári közösség vagy személyek átfogó csoportja tagjaként részesül előnyökben.

(2)   A képviselők minden észszerű erőfeszítést megtesznek az összeférhetetlenségek feltárása érdekében.

Amennyiben valamely képviselő tudomást szerez arról, hogy esetében összeférhetetlenség áll fenn, haladéktalanul erőfeszítéseket tesz annak megszüntetésére. Ha a képviselő nem képes feloldani az összeférhetetlenséget, gondoskodik a szóban forgó magánérdekeltség 4. cikkel összhangban történő bejelentéséről.

(3)   A (2) bekezdés sérelme nélkül a képviselők – a plenáris ülés vagy valamely parlamenti szerv keretében történő felszólalást vagy szavazást megelőzően – kötelesek közölni a tárgyalás alatt álló üggyel kapcsolatos bármilyen összeférhetetlenségüket, amennyiben az a 4. cikk szerinti nyilatkozatban szereplő információk alapján nem nyilvánvaló. Ezt a közlést szóban, az érintett ülésen vagy tárgyaláson való felszólalással kell megtenni.

(4)   Az alelnöki, quaestori, bizottsági vagy küldöttségi elnöki vagy alelnöki hivatal elfoglalása előtt a képviselő nyilatkozatot nyújt be, amelyben jelzi, hogy tudomása van-e az adott hivatal ellátásával kapcsolatban őt érintő bármilyen összeférhetetlenségről.

Ha a képviselőnek tudomása van ilyen összeférhetetlenség fennállásáról, azt ismertetnie kell az említett nyilatkozatban. Ebben az esetben a képviselő csak akkor léphet hivatalba, ha az érintett szerv úgy határoz, hogy az összeférhetetlenség nem akadályozza meg a képviselőt abban, hogy megbízatását a köz érdekében gyakorolja.

Amennyiben a szóban forgó hivatal ellátása során merül fel ilyen összeférhetetlenség, a képviselő nyilatkozatot nyújt be, amelyben ismerteti az összeférhetetlenséget, és tartózkodik az említett összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátásától, kivéve, ha az érintett szerv úgy határoz, hogy az összeférhetetlenség nem akadályozza meg a képviselőt abban, hogy megbízatását a köz érdekében gyakorolja.

(5)   Az előadónak vagy árnyékelőadónak, illetve hivatalos küldöttség vagy intézményközi tárgyalások résztvevőjének javasolt képviselő nyilatkozatot nyújt be, amelyben jelzi, hogy tudomása van-e a szóban forgó jelentéssel vagy véleménnyel, illetve küldöttséggel vagy tárgyalással kapcsolatban őt érintő bármilyen összeférhetetlenségről. Ha a képviselőnek tudomása van ilyen összeférhetetlenség fennállásáról, azt ismertetnie kell az említett nyilatkozatban.

Amennyiben az előadónak javasolt képviselő nyilatkozik arról, hogy esetében összeférhetetlenség áll fenn, az érintett bizottság a leadott szavazatok többségével határozhat úgy, hogy a képviselő ennek ellenére kinevezhető előadónak azon az alapon, hogy az összeférhetetlenség nem akadályozza meg a képviselőt abban, hogy megbízatását a köz érdekben gyakorolja.

Amennyiben az árnyékelőadónak, illetve hivatalos küldöttség vagy intézményközi tárgyalások résztvevőjének javasolt képviselő nyilatkozik arról, hogy esetében összeférhetetlenség áll fenn, az érintett képviselőcsoport határozhat úgy, hogy a képviselőt ennek ellenére árnyékelőadónak vagy hivatalos küldöttség vagy intézményközi tárgyalások résztvevőjének jelöli azon az alapon, hogy az összeférhetetlenség nem akadályozza meg a képviselőt abban, hogy megbízatását a köz érdekében gyakorolja. Az érintett szerv azonban a leadott szavazatok kétharmados többségével ellenezheti a jelölést.

(6)   Az Elnökség a 12. cikknek megfelelően elkészíti az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett nyilatkozatok formanyomtatványát. Ezeket a nyilatkozatokat közzé kell tenni a a képviselőknek a Parlament weboldalán elérhető online oldalán.

4. cikk : A magánérdekeltségekről szóló nyilatkozat

(1)   Az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében a képviselők az európai parlamenti választásokat követő első plenáris ülés végéig (vagy parlamenti ciklus közben a parlamenti hivatalba lépés után 30 naptári napon belül) magánérdekeltségeikre vonatkozó nyilatkozatot nyújtanak be az Elnöknek az Elnökség által a 12. cikk alapján elkészített formanyomtatványt használva. A képviselők az egyes változásokat követő hónap végéig értesítik az Elnököt a nyilatkozatukban történt bármilyen változásról.

(2)   A magánérdekeltségekről szóló nyilatkozat az alábbi, részletesen és pontosan megadandó információkat tartalmazza:

(a)   a képviselők foglalkozása a parlamenti feladataik megkezdését megelőző három évben, valamint ezen idő alatt vállalatok, nem kormányzati szervezetek, egyesületek vagy más, jogszabályban létrehozott szervek testületeiben vagy bizottságaiban viselt tagságuk;

(b)   bármilyen olyan díjazással járó tevékenység, amelyet a képviselő megbízatásának gyakorlása mellett végez, beleértve a szervezet nevét, valamint a tevékenység területét és jellegét, amennyiben a képviselő külső tevékenységeinek teljes díjazása egy naptári évben meghaladja a bruttó 5 000 EUR összeget,

(c)   vállalatok, nem kormányzati szervezetek, egyesületek vagy más, jogszabályban létrehozott szervek testületeiben vagy bizottságaiban viselt tagság vagy a képviselő által vállalt bármilyen releváns külső tevékenység,

(d)   bármilyen tulajdonrész olyan vállalatban vagy társulásban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve amennyiben a képviselőnek jelentős befolyást biztosít az adott szervezet ügyei tekintetében,

(e)   bármely pénzbeli, személyzeti téren biztosított vagy természetbeni juttatás, amelyet a képviselő a Parlament által biztosított juttatáson felül politikai tevékenységéért harmadik féltől kap, akinek kilétét közölnie kell,

(f)   a 3. cikk (1) bekezdése értelmében vett bármilyen olyan közvetlen vagy közvetett és az a)–e) pontban nem említett magánérdekeltség, amely a képviselőt feladatainak ellátása során befolyásolhatja.

(3)   Az egyes tételek (2) bekezdés szerinti bevallásakor a képviselőnek adott esetben jeleznie kell, hogy az jövedelmet vagy egyéb előnyöket keletkeztet-e vagy sem.

Ha az adott tétel jövedelmet keletkeztet, a képviselőnek minden egyes tétel tekintetében fel kell tüntetnie a vonatkozó jövedelem megfelelő összegét és – amennyiben releváns – annak gyakoriságát. Az egyéb előnyöket természetüknek megfelelően kell leírni.

(4)   Az Elnök számára az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban nyújtott információkat könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni a Parlament weboldalán.

(5)   Ha a képviselő nem nyújtja be a magánérdekeltségeiről szóló nyilatkozatot, nem választható meg a Parlament vagy annak bármely szerve valamely tisztségére, nem nevezhető ki előadónak, nem jelölhető ki árnyékelőadónak, illetve nem vehet részt hivatalos küldöttségben vagy intézményközi tárgyalásokon.

(6)   Amennyiben az Elnök olyan információhoz jut, amely alapján feltételezheti, hogy egy képviselő magánérdekeltségeiről szóló nyilatkozata jelentős hibát tartalmaz vagy elavult, felkéri a képviselőt annak tisztázására. Kielégítő magyarázat hiányában az Elnök konzultál a képviselők magatartásával foglalkozó, a 10. cikk szerint létrehozott tanácsadó bizottsággal. Ha a tanácsadó bizottság megállapítja, hogy a nyilatkozat nem felel meg e magatartási kódexnek, javasolja az Elnöknek, hogy kérje fel a képviselőt nyilatkozatának kijavítására. Ha ezen ajánlást figyelembe véve az Elnök megállapítja, hogy a képviselő megsértette e magatartási kódexet, felkéri a képviselőt a nyilatkozat 15 naptári napon belül történő kijavítására. Ha a képviselő nem tesz eleget ennek a kijavítási kérelemnek, az Elnök a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban indokolással ellátott határozatot fogad el. Az eljárási szabályzat 177. cikkében meghatározott belső fellebbezési lehetőségek az érintett képviselő rendelkezésére állnak.

5. cikk : Vagyonnyilatkozat

A képviselők minden megbízatási idő kezdetén és végén nyilatkozatot tesznek vagyoni eszközeikről és kötelezettségeikről. Az Elnökség megállapítja a bejelentendő vagyoni eszközök és kötelezettségek kategóriáinak listáját, és elkészíti a nyilatkozattételre szolgáló formanyomtatványt. Ezeket a nyilatkozatokat az Elnöknek kell benyújtani, és csak az illetékes hatóságok számára lehet hozzáférhetővé tenni, a nemzeti jog sérelme nélkül.

6. cikk : Ajándékok és hasonló juttatások

(1)   Az európai parlamenti képviselők képviselői minőségükben tartózkodnak bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha ezeket az udvariassági szokásoknak megfelelően adják, és hozzávetőleges értékük nem éri el a 150 EUR-t, vagy ha ezeket az udvariassági szokásoknak megfelelően a Parlament hivatalos képviselőiként eljárva kapják.

(2)   A Parlament hivatalos képviseletében a képviselők által az (1) bekezdésnek megfelelően kapott minden, hozzávetőlegesen 150 EUR-nál magasabb értékű ajándékot át kell adni az Elnöknek, és a 12. cikk alapján az Elnökség által meghatározott alkalmazási szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a képviselők utazási költségeinek, szállásköltségeinek vagy napidíjának visszatérítésére, illetve az ilyen költségek harmadik felek által részben vagy egészben történő közvetlen kifizetésére abban az esetben, ha a képviselők meghívásra és feladataik végzésével kapcsolatban harmadik felek által szervezett eseményen vesznek részt. A képviselők a 12. cikk alapján az Elnökség által meghatározott alkalmazási szabályokkal összhangban bejelentik az Elnöknek az ilyen eseményeken való részvételüket és a szükséges információkat.

7. cikk : A találkozók közzététele

(1)   A képviselők csak a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodással(1) létrehozott átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartásba vett érdekképviselőkkel találkozhatnak.

(2)   A képviselők online közzétesznek minden olyan, a parlamenti tevékenységekkel összefüggésben tervezett találkozót, amelyen a következő személyekkel találkoznak:

(a)   a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás hatálya alá tartozó érdekképviselők; vagy

(b)   harmadik országok hatóságainak – többek között ezen országok diplomáciai képviseleteinek és nagykövetségeinek – képviselői.

(3)   A (2) bekezdésben előírt kötelezettség alkalmazandó mindazokra a találkozókra, amelyeken a képviselő vagy a képviselő parlamenti asszisztensei a képviselő nevében részt vesznek.

(4)   A (2) bekezdéstől eltérve a képviselők nem teszik közzé azokat a találkozókat, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné valamely személy életét, testi épségét vagy szabadságát, vagy dönthetnek úgy, hogy nem tesznek közzé egy találkozót, amennyiben a titoktartást egyéb nyomós okok indokolják. Ezeket a találkozókat ehelyett az Elnöknek jelentik be, aki ezt a nyilatkozatot bizalmasan kezeli, vagy dönt annak anonimizált vagy késleltetett közzétételéről. Az Elnökség meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Elnök az ilyen nyilatkozatot közzéteheti.

(5)   Az Elnökség a Parlament weboldalán biztosítja a szükséges infrastruktúrát.

(6)   A 4. cikk (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

8. cikk : Nyilatkozat az észrevételekről

A találkozók közzétételére vonatkozó, a 7. cikk szerinti követelmény sérelme nélkül az előadók jelentésük vagy véleményük mellékletében felsorolják azokat a szervezeteket vagy személyeket, amelyektől, illetve akiktől az eljárás tárgyához kapcsolódó kérdésekben észrevételeket kaptak. A 7. cikk (4) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

9. cikk : A volt képviselők tevékenységei

Az Európai Unió döntéshozatali folyamataihoz közvetlenül kapcsolódó hivatásos érdekérvényesítési vagy képviseleti tevékenységet folytató volt európai parlamenti képviselőknek tájékoztatniuk kell arról az Európai Parlamentet és e tevékenységük teljes időtartama alatt nem jogosultak a volt képviselőknek az Elnökség által meghatározott szabályok(2) szerint biztosított eszközök használatára.

A képviselők nem folytathatnak olyan tevékenységeket azon volt képviselőkkel, akik mandátuma kevesebb, mint hat hónapja ért véget és akik a 7. cikk (2) bekezdésében említett kategóriák valamelyikébe tartoznak, amely tevékenységek lehetővé tehetik a volt képviselők számára, hogy befolyásolják a szakpolitikák vagy jogszabályok alakítását vagy végrehajtását, illetve a Parlament döntéshozatali folyamatait.

10. cikk : A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság

(1)   Létrejön a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság (a továbbiakban: tanácsadó bizottság).

(2)   A tanácsadó bizottság nyolc, aktuálisan mandátummal rendelkező európai parlamenti képviselőből áll, akiket az Elnök hivatali ideje kezdetén a képviselők tapasztalata és a nemi és politikai szempontú kiegyensúlyozottság figyelembevételével nevez ki.

Az elnöki tisztséget a tanácsadó bizottság tagjai egymást hathavonta váltva töltik be.

(3)   Az Elnök hivatali ideje kezdetén a tanácsadó bizottságban nem képviselt képviselőcsoportok mindegyikéből egy-egy képviselőt kiválasztva tartaléktagokat is kinevez a tanácsadó bizottságba.

Abban az esetben, ha egy, a tanácsadó bizottságban nem képviselt képviselőcsoportba tartozó képviselő állítólagosan megsérti e magatartási kódexet, vagy egy ilyen képviselőt érintő, (5) bekezdés szerinti kérelem esetén a megfelelő tartaléktag a tanácsadó bizottság teljes jogú kilencedik tagjává válik.

(4)   Abban az esetben, ha e magatartási kódexet állítólagosan a tanácsadó bizottság egy állandó tagja vagy tartaléktagja sértette meg, az érintett állandó tag vagy tartaléktag nem vehet részt a tanácsadó bizottság ezen állítólagos szabálysértéssel kapcsolatos eljárásaiban.

(5)   A képviselő kérésére a tanácsadó bizottság – bizalmas jelleggel – 30 naptári napon belül iránymutatást ad a képviselőnek e magatartási kódex rendelkezéseinek értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban, különösen az összeférhetetlenségek tekintetében. Az érintett képviselő jogosult az iránymutatásra hagyatkozni.

A tanácsadó bizottság az Elnök kérésére e magatartási kódex megsértésének állítólagos eseteit is megvizsgálja, és tanácsot ad az Elnöknek a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.

A tanácsadó bizottság proaktívan nyomon követi e magatartási kódex és alkalmazási szabályai képviselők általi betartását. E rendelkezések minden lehetséges megsértését jelzi az Elnöknek.

E magatartási kódex állítólagos megsértését közvetlenül a tanácsadó bizottságnak be lehet jelenteni, amely értékelheti e bejelentéseket, és tanácsot adhat az Elnöknek a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban. Az Elnökség szabályokat fogadhat el az állítólagos szabálysértések bejelentésére vonatkozó eljárásról.

(6)   A tanácsadó bizottság teljes titoktartás mellett külső szakértőktől is tanácsot kérhet.

(7)   A tanácsadó bizottság tevékenységeiről éves jelentést tesz közzé, és rendszeresen felhívja a képviselők figyelmét e magatartási kódexre és annak alkalmazási szabályaira.

11. cikk : Eljárás e magatartási kódex állítólagos megsértése esetén

(1)   Amennyiben okkal feltételezhető, hogy valamely európai parlamenti képviselő megsérthette e magatartási kódexet, az Elnök az ügyet a tanácsadó bizottság elé terjeszti.

(2)   A tanácsadó bizottság megvizsgálja az állítólagos szabálysértés körülményeit, és meghallgathatja az érintett képviselőt. A megállapításai alapján a bizottság ajánlást fogalmaz meg az Elnök számára, amely adott esetben az eljárási szabályzat 176. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében szereplő egy vagy több intézkedésből álló szankciót foglal magában .

(3)   Ha a tanácsadó bizottság ajánlását figyelembe véve és miután felkérte az érintett képviselőt írásbeli észrevételek benyújtására, az Elnök úgy találja, hogy az érintett képviselő megszegte e magatartási kódexet, szankció kiszabásáról szóló, indokolással ellátott határozatot hoz. Az indokolással ellátott határozatot az Elnök közli a képviselővel.

A megállapított szankció az eljárási szabályzat 176. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében szereplő egy vagy több intézkedésből állhat.

(4)   Az eljárási szabályzat 177. cikkében meghatározott belső fellebbezési lehetőségek az érintett képviselő rendelkezésére állnak.

(5)   Az Elnök az e magatartási kódexben meghatározott közzétételi kötelezettségek rendszeres, súlyos vagy ismétlődő elmulasztását is a tanácsadó bizottság elé terjeszti.

12. cikk : Végrehajtás

Az Elnökség megállapítja e magatartási kódex alkalmazási szabályait, többek között a megfelelés nyomon követésére szolgáló eljárásra és a képviselőknek szóló képzésre vonatkozóan.

Az Elnökség javaslatot tehet e magatartási kódex felülvizsgálatára.