Γραπτές αιτιολογήσεις ψήφου Enikő GYŐRI

Az új génszerkesztési technikákkal (NGT) előállított növények szabályozásában továbbra is az elővigyázatosság elvének kell érvényesülnie. A tervezet egyes NGT-növények esetében jelentősen enyhítené a jelenlegi GMO-szabályokat, miközben csökkentené a kockázatértékelési, nyomonkövetési és jelölési kötelezettségeket. Mindez olyan környezeti és egészségügyi kérdéseket vet fel, amelyek megnyugtató tisztázása nélkül nem indokolt a javaslat elfogadása.
Magyarország hosszú ideje következetesen kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság mellett, amelyet Alaptörvényünk is véd. Meggyőződésem, hogy a tagállamoknak továbbra is lehetőséget kell adni saját környezeti, agrárpolitikai és egészségügyi szempontjaik alapján meghatározni álláspontjukat.
A környezet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása elsődleges szempontok.
Ezért a javaslatot jelen formájában nem tudtam támogatni.

A határokon átnyúló áfa-csalások elleni fellépés közös európai érdek. Ezek a csalások évente jelentős bevételkiesést okoznak a tagállamoknak, aláássák a tisztességes versenyt és csökkentik az állampolgárok bizalmát az adórendszerek igazságosságában. Ezért támogatom azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a tagállamok közötti együttműködést és javítják a csalások felderítésének hatékonyságát. Ugyanakkor a jelenlegi javaslat olyan új jogosultságokat biztosít az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára, amelyek révén közvetlen hozzáférést kapnak több uniós szintű áfa-adatbázishoz, ami a jövőben akár hatáskör-koncentrációhoz is vezethet. Megítélésem szerint nem minden esetben kellően egyértelmű, hogy a létrejövő rendszer milyen gyakorlati ellenőrzési mechanizmusokkal biztosítja az arányosság elvének érvényesülését, illetve hogyan előzhetők meg a jövőbeni hatáskörbővítések. Fontosnak tartom a csalás elleni hatékony fellépést, így elismerem a javaslat céljának legitimitását és a határokon átnyúló áfa-csalások elleni összehangolt fellépés szükségességét. Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy a javasolt megoldás megfelelő egyensúlyt teremt a bűnüldözési érdekek, az adatvédelem, valamint a tagállami hatáskörök és az arányosság elvének tiszteletben tartása között. E fenntartások miatt nem tudtam támogatni a javaslatot, ugyanakkor annak alapvető célkitűzéseivel egyetértve ellene sem szavaztam, ezért tartózkodtam.

A gyermekek jogellenes külföldre vitelének megelőzése, valamint az érintett gyermekek mielőbbi és biztonságos hazatérésének biztosítása alapvető fontosságú. A Zöld-foki-szigetek csatlakozása az 1980. évi Hágai Egyezményhez erősíti a nemzetközi jogi együttműködést, növeli a jogbiztonságot, és mindenekelőtt a gyermekek érdekének érvényesülését segíti elő.
Ezért szavazatommal támogattam a tagállamok felhatalmazását a csatlakozás elfogadására.

Szavazatommal támogattam az AI digitális omnibusz csomagot, mivel az több olyan, a gyakorlatban is érzékelhető adminisztratív és szabályozási egyszerűsítést vezet be, amelyek érdemben csökkentik a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – megfelelési terheit. A csomag hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai digitális szabályozási környezet kiszámíthatóbbá, arányosabbá és versenyképesebbé váljon, miközben megőrzi a szükséges alapvető garanciákat.
A javaslat emellett fontos és időszerű gyermekvédelmi elemeket is tartalmaz. Különösen jelentős lépés a „nudifier” típusú alkalmazások használatának tiltása, amelyek súlyos kockázatot jelentenek a kiskorúak online biztonságára, valamint az alapvető emberi méltóság és képmáshoz fűződő jogok sérelmére. Ez az intézkedés egyértelműen reagál az új technológiai kihívásokra, hiszen olyan preventív megközelítést alkalmaz, amely a károk megelőzésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig utólagos kezelésükre.
Természetesen további egyszerűsítést is el lehetett volna érni; azt sajnálattal látjuk, hogy végül ebben a formában ennyire volt mód előrelépni.

Nem támogattam a jelentést, mivel annak megközelítése politikailag téves alapokra épül. A dokumentum az európai politikai pártokat és politikai alapítványokat nem pusztán szabályozott, korlátozottan finanszírozott szereplőkként kezeli, hanem egyfajta szupranacionális politikai tér tudatos építőiként, ami álláspontom szerint elfogadhatatlan irányt jelent az európai intézményi egyensúly szempontjából.
Ez a megközelítés túl tág teret nyit az úgynevezett „uniós értékek” politikailag változó és rugalmas értelmezésének, ami hosszabb távon az alapítványokat az uniós kormányzási és ideológiai befolyásolás eszközeivé teheti. Emellett egy olyan logikát is erősít, amely akár a kiadások teljes, 100%-os uniós finanszírozását is legitimálhatja, tovább növelve a kedvezményezettek költségvetési és politikai függőségét.
A jelentés mindemellett nem kezeli kellő súllyal a más uniós forráskedvezményezettek – például egyes NGO-k – közötti fennálló egyenlőtlenségeket, és gyengíti a szabályszegések esetén alkalmazott arányos és differenciált korrekciós mechanizmusokat. Összességében egy olyan irányt erősít, amely a rendszer centralizációja felé hat, és növeli a politikailag szelektív alkalmazás kockázatát.

A skóciai Turnberryben megkötött kereskedelmi megállapodás az EU és az USA között súlyosan sérti az európai érdekeket. Az Európai Bizottság nem tudta megfelelően képviselni Európát, miközben az USA egyértelműen a saját érdekeit érvényesítette. Maga a Bizottság is elismerte, hogy politikai alkut kötöttek annak érdekében, hogy Amerika továbbra is támogassa Ukrajnát.
A megállapodás egyértelműen hátrányos Európa számára. Míg korábban exportunk után 2–3%-os vámot fizettünk, most 15%-ot, az amerikai ipari termékek pedig vámmentesen érkeznek Európába. Ez súlyosan egyenlőtlen helyzetet teremt, amely nem biztosít kölcsönös előnyöket, és hosszú távon gyengíti az európai gazdaság versenyképességét.
Az INTA bizottságban született kompromisszumos módosító indítványok egy része észszerű, erősíti az európai érdeket (pl. acélvámok csökkentése) de sajnos erősen ideológiai, a gazdasági helyzettel összeegyeztethetetlen kitételeket is tartalmaz (zöldítés, jogállamisági kondicionalitás) amellett, hogy az EP szerepét túlzottan megnövelné, ami nincs összehangban az Unió alapító szerződéseivel.
Naponta 4 milliárd euró értékű árucsere zajlik az óceán két partja között, ezért kulcsfontosságú, hogy a kereskedés feltételek mielőbb egyértelműek legyenek. Éppen ezért az intézményközi tárgyalások megkezdését – eljárási okból – támogattuk.
A szöveg így nem elfogadható. Mivel egy súlyosan egyenlőtlen konstrukcióról van szó, amely nem szolgálja az európai érdekeket, nem tudtuk támogatni. Ugyanakkor a jogbiztonság érdekében szükséges volt állást foglalni, ezért a végszavazásnál tartózkodtunk.

Az Európai Unióban működő vállalkozások számára a fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettség jelentős adminisztratív terhet jelent, amely veszélyezteti versenyképességüket, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A határidők szoros betartása helyett, megfelelő átmeneti időszakot kell biztosítani, hogy a vállalkozások felkészülhessenek a jogszabályok teljesítésére, és elkerülhessék a túlzott terheket. A Patrióták Európáért frakció javaslata a hatály halasztása érdekében kulcsfontosságú a vállalkozások megfelelő felkészüléséhez. A gazdasági realitások figyelembevételével biztosítani kell, hogy az uniós jogszabályok ne okozzanak indokolatlan terheket, hanem valóban támogassák a fenntartható fejlődést és a gazdaság versenyképességét. Ezen okokból kifolyólag sürgetjük a határidők meghosszabbítását, hogy a vállalkozások időben és megfelelő körülmények között tudják teljesíteni a kötelezettségeiket. Frakciónk ennek eléréséért dolgozik, és minden olyan intézkedést támogat, amely valóban elősegíti az európai gazdaság felszabadítását.

A PfE és ECR frakciók a következőket javasolták: visszatérés az Európai Szemeszter eredeti koncepciójához; versenyképesség támogatása, különösen a KKV-k javára; digitális technológia támogatása a termelési ágazatokban; K+F támogatása a migránsok helyett; MI-re vonatkozó nem kötelező intézkedések támogatása egy új irányelv helyett. Emlékeztettünk arra, hogy a bérek megállapítása, a szociális partnerek közötti tárgyalás, valamint az ingatlanpiac szabályozása nemzeti kompetencia; kértük az Európai Bizottságot, hogy ne terhelje a háztartásokat a zöld politikájával; kértük, hogy új irányelvek helyett összpontosítsunk a munkavállalók védelmére a munkahelyeken.
Ezzel szemben a jelentés a szociális jogokat egy szintre helyezi a gazdasági szabadságokkal; két új uniós szabályozás bevezetését kéri, anélkül, hogy bármilyen deregulációs javaslatot tenne; uniós szabályozási keretet követel az ingatlanpiac számára, miközben ez nemzeti kompetencia. Amikor a családokat említi, akkor „mindenféle családra” hivatkozik, ami a nem keresztény és muszlim modelleket jelenti, és utat enged az illegális migrációnak. Továbbá a jelentésből eltávolítottak minden hivatkozást a 2024. november 8-i Budapesti Nyilatkozatra az Új Európai Versenyképességi Megállapodásról.
Módosító javaslataink javíthatták volna a szöveget, ám nem kaptak többséget a szavazáson, ezért a végszavazáskor elutasítottam a jelentést.

A Patrióta és ECR frakciók javaslatai az alábbiak voltak: ragaszkodjunk hozzá, hogy az ESZA+ célja a magas foglalkoztatottság és képzés elérése legyen és ne a zöld átmenet elérése; hangsúlyozzuk a családok támogatásának fontosságát; az ESZA+-ot nem használhatja az Unió a tagállamok migrációs politikájának megkerülésére; az ESZA+ alkalmazza a nemzeti előny elvét a szociális segélyek elosztásában a tagállami állampolgárok javára; az ESZA+-nak tartózkodnia kell a szociálpolitika uniós szintű centralizálásától, mivel a szociális kompetencia elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik az uniós szerződések értelmében; hangsúlyozni kell a hatékonyságra építő megközelítést az alap teljes fejlesztése és végrehajtása során; el kell kerülni, hogy az NGO-k legyenek a támogatás kedvezményezettjei, nem pedig az emberek.
Ezzel szemben a jelentés a jóléti rendszerek megerősítését népszerűsíti, javasolja, hogy 2028–2034 között „jelentős és indokolt növekedést” kapjon az ESZA+, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatna a korábbi költségvetés hatékonyságára. A kiadásokat (melyeket „befektetésnek” neveznek) a zöld átmenetre összpontosítják. A szakszervezetek EU szintű finanszírozása azt célozza, hogy a kollektív tárgyalásokat a tagállamoktól az EU-hoz helyezze át. A migránsok iránti preferenciát „faji vagy etnikai származás” elleni diszkriminációs záradék alá rejti, a gyermekek támogatásának eufemisztikus megfogalmazásával álcázva.
Az alternatív javaslat nem kapott többséget, ezért a jelentés minősége nem megfelelő, így ellene szavaztam.

Fontos kiemelni, hogy a nők, különösen a hátrányos helyzetű nők esélyeinek javítása közös érdek, és minden diszkrimináció megszüntetése alapvető célkitűzés. Azonban a dokumentum több pontja, politikailag és ideológiailag elfogult megállapításokat fogalmaz meg illetve ideológiai irányt szab a nemek közötti egyenlőség kérdésében.
Emellett, túllépi hatáskörét azáltal, hogy olyan kérdéseket érint, mint az egészségügy, szexuális oktatás vagy az abortusz, amelyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ezért, figyelembe véve az egyetemes emberi jogok és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, nem támogattam a javaslatot.