Magyarország éghajlat-politikai stratégiája

Magyarország számára jogi előírás, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet (lásd az 1. ábrán szereplő teljesítési pályát), és célja, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 50%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Magyarország 2023-ban az Unió nettó ÜHG-kibocsátásának 1,6%-át adta, és 2005 és 2023 között 32,5%-os nettó kibocsátáscsökkentést ért el, ami valamivel több, mint az ugyanerre az időszakra vonatkozó 30,5%-os uniós átlag. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátása kevesebb mint a felére (55,3%-kal) csökkent. A közös kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében Magyarország túlteljesítette a 2020-ra kitűzött céljait, és várhatóan teljesíti a 2030-ra vonatkozó aktualizált kötelezettségeket. 2023 augusztusában Magyarország javaslatot tett helyreállítási és rezilienciaépítési tervének felülvizsgálatára, és kiegészítette azt egy REPowerEU-fejezettel. Ugyanebben a hónapban benyújtotta az aktualizált nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) tervezetét. Az Európai Bizottság értékelte azt, és ajánlásokat fogalmazott meg a végleges aktualizált NEKT-re vonatkozóan, amely 2024 októberében került közzétételre. Egy 2023-as felmérésben a magyarok egyharmada jelölte meg az éghajlatváltozást a világ négy legsúlyosabb problémájának egyikeként, szemben a 46%-os uniós átlaggal. Az éghajlatváltozás kezelését a legtöbben (60%) a vállalkozásoktól és az ipartól várják, a lakosság kevesebb mint fele szerint az a nemzeti kormányok (48%) vagy az EU (41%) feladata, és csupán 18% véli úgy, hogy személyes felelősség.