Energiatakarékosság: uniós fellépés az energiafogyasztás csökkentésére
Az energiatakarékosság kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben és az energiafüggőség csökkentésében. Összefoglaltuk, mit tesznek az EP-képviselők a fogyasztás csökkentéséért.
Az energiahatékonyság azt jelenti, hogy kevesebb energiát használunk fel ugyanazon eredmény eléréséhez. Lehetővé teszi az energiamegtakarítást és az erőművek kibocsátásának csökkentését.
A 2018-as energiahatékonysági törvényeket felülvizsgálták, hogy segítsék az EU-t a 2021-es európai zöld megállapodásban kitűzött új, ambiciózus klímacélok elérésében. Ezek hozzájárulnak Európa fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségének csökkentéséhez is, amely nagyrészt Oroszországból származik, a RepowerEU tervben foglaltaknak megfelelően.
Az EU ezzel párhuzamosan dolgozott a megújuló energia növelését célzó szabályokon.
Bővebben a kibocsátás csökkentésére irányuló uniós fellépésről.
Új energiahatékonysági célok
Az energiahatékonyság javítása nemcsak a CO2-kibocsátást csökkentheti, hanem az EU éves 330 milliárd eurós energiaimport-számláját is.
A Parlament által 2023 júliusában elfogadott új célok az energiafogyasztás legalább 11,7%-os kollektív csökkentését határozzák meg uniós szinten 2030-ig. A tagállamoknak átlagosan évi 1,5%-ot kell megtakarítaniuk. 2025 végéig ennek évi 1,3%-nak kell lennie, majd 2030 végére fokozatosan el kell érnie az 1,9%-ot.
E célok elérése érdekében a helyi, regionális és nemzeti intézkedések különböző ágazatokra vonatkoznak majd. A képviselők ragaszkodtak a konkrét, elérhető célokhoz:
- Az állami szektornak évente 1,9%-kal kellene csökkentenie végső energiafogyasztását.
- A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a középületek legalább 3%-át évente közel nulla energiaigényű vagy zéró kibocsátású épületté újítsák fel.
- Új követelmények merülnek fel a hatékony távhőrendszerekkel szemben.
Egy erős nyomon követési és végrehajtási mechanizmus biztosítja, hogy a tagállamok elérjék a célokat.
Épületek energiafogyasztásának csökkentése
Az EU-ban az épületek felelősek az energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért.
Az egyik fontos fejlesztési terület az épületek fűtése és hűtése, valamint a melegvíz használat, amely a háztartások energiafogyasztásának 80%-át teszi ki.
2024 márciusában a Parlament elfogadta az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályok frissítését, amelynek célja a klímasemleges építőipari ágazat 2050-re történő létrehozása. 2030-ra minden új épületnek nulla kibocsátást kell termelnie; 2028-tól pedig a hatóságok által használt vagy tulajdonolt új épületekre.
Az uniós országoknak 2030-ra legalább 16%-kal, 2035-re pedig 20%-kal vagy 22%-kal kell csökkenteniük az építőipari ágazat átlagos éves fogyasztását.
A szabályok azt is előírják, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok 2025-től nem támogathatók. Azonban a hibrid rendszerek, amelyek egy kazánt egy másik, környezetbarátabb megoldással, például napelemes berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálnak, továbbra is kaphatnak pénzügyi támogatást. Minden fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtést és hűtést fokozatosan ki kell vezetni 2040-re.
Épületek felújítása az EU-ban
Az uniós országoknak 2030-ig fel kell újítaniuk a legrosszabbul teljesítő nem lakóépületek 16%-át, 2033-ig pedig a legrosszabbul teljesítő 26%-át.
Az épületek energiatanúsítványának legfeljebb 10 évig kell érvényesnek lennie. A C szint alatti tanúsítvánnyal rendelkező épületek esetében a tulajdonosokat fel kell hívni felújítási tanácsadásra.
A tanúsítványnak ajánlásokat kell tartalmaznia az energiateljesítmény költséghatékony javítására és az üzemi üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, valamint az épület vagy épületegység beltéri környezetminőségének javítására vonatkozóan.
Épületek saját napenergiával
Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó frissített szabályok ösztönzik a napelemes rendszerek fokozatos telepítését a középületekben és a nem lakóépületekben, ahol ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható. 2030-ra minden új lakóépületben napelemes rendszereket kell telepíteni.
2023 novemberében hatályba lépett a Megújuló Energia Irányelv felülvizsgált változata, amely kötelezővé tette az uniós országok számára, hogy a napelemes berendezések épületekre történő telepítésére vonatkozó engedélyeket egy hónapon belül kiadják.
Az energiaszámlák csökkentését segítő intézkedések
A nem hatékony épületek gyakran kapcsolódnak az energiaszegénységhez és a szociális problémákhoz. A kiszolgáltatott háztartások általában arányosan többet költenek energiára, így jobban ki vannak téve az emelkedő áraknak.
A felújítások segíthetnek az energiaszámlák csökkentésében, és hozzájárulhatnak az energiaszegénységből való kilábaláshoz. Mivel az építési munkálatok költségesek, a Parlament biztosítani akarja, hogy e költségek hatása a kiszolgáltatott háztartásokra korlátozott legyen.
Az épületek energiateljesítményére vonatkozó új szabályok értelmében az országoknak nemzeti felújítási terveiken keresztül hozzáférést kell biztosítaniuk a finanszírozáshoz a kiszolgáltatott háztartások számára.
Ezeket az intézkedéseket több eszköznek kell támogatnia, köztük a Szociális Klímaalapnak, a RePowerEU csomagnak, amelynek célja, hogy segítsen az EU-nak eltávolodni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségétől, valamint az új európai stratégiai technológiai platformnak(STEP), amelynek célja a tiszta technológiák támogatása.
Mentességet élvező épületek
Az uniós országok bizonyos épülettípusokat kivehetnek az energiateljesítményre vonatkozó szabályok hatálya alól:
- különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt védett épületek
- mezőgazdasági és műszaki épületek
- templomok
- ideiglenes épületek
- a fegyveres erők vagy a központi kormányzat tulajdonában lévő, nemzetvédelmi célokat szolgáló épületek
Az energiafüggőség csökkentésére irányuló nemzeti erőfeszítések finanszírozása
A RePowerEU jogszabály 2023 februárjában lépett hatályba. A rendelet előírja, hogy az aktualizált helyreállítási és ellenálló képességi tervek révén további forrásokban részesülő országoknak tartalmazniuk kell az energiatakarékosságra, a tiszta energia előállítására és az ellátás diverzifikálására irányuló intézkedéseket.
E nemzeti helyreállítási tervek célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség és a zöld átmenet támogatása. Egyéb intézkedések is szerepelnek a tervek között:
- a kiszolgáltatott háztartások, kis- és középvállalkozások és mikrovállalkozások energiaszegénysége elleni küzdelemre irányuló beruházásokat
- több pénzeszköz a határokon átnyúló és több országot érintő energiaprojektek számára
A háztartási készülékek energiahatékonysága
2017-ben a Parlament jóváhagyta aháztartási készülékek, például a lámpák, televíziók és porszívók egyszerűsített energiacímkéit, hogy a fogyasztók könnyebben össze tudják hasonlítani az energiahatékonyságot.
Az energiacímkézésre és a környezetbarát tervezésre vonatkozó szabályozások a becslések szerint mintegy 120 milliárd eurós megtakarítást eredményeztek az energiaszámlákon 2023-ban, és ez az összeg 2030-ra akár 162 milliárd euróra is emelkedhet. Az Európai Bizottság a 2025 februárjában javasolt tisztapar-megállapodás részeként frissíteni kívánja ezeket a szabályokat.
