Az európai lakhatási válság: legfontosabb tények és uniós intézkedések (infografikák)
Az emelkedő lakásárak és bérleti díjak sok európai számára okoznak komoly fejtörést. Ismerje meg a legfontosabb tényeket és azt, hogy milyen lépéseket tesz az EU a témával kapcsolatban.
Az elmúlt évtizedben a lakásárak jelentősen emelkedtek, ami megnehezíti az emberek számára a megfizethető lakhatás megtalálását. A fiatal európaiakat ez különösen érinti, akik később hagyják el szüleik otthonát.
Válaszul az Európai Bizottság kinevezte első energiaügyi és lakhatási biztosát, az Európai Parlament pedig létrehozott egy lakhatási válsággal foglalkozó különbizottságot, hogy megoldásokat dolgozzon ki a tisztességes, fenntartható és megfizethető lakhatásra Európa-szerte.
Mennyire megfizethető a lakhatás Európában: kulcsfontosságú statisztikák
Az egyik módszer annak mérésére, hogy a lakhatási költségek túl magasak-e, ha megvizsgáljuk a lakásárak/jövedelem arányt. Ha a lakhatási költségek meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át, az azt jelzi, hogy a háztartások lakhatási problémákkal küzdenek.
2024-ben az EU-ban a lakhatási költségek az uniós városokban élő háztartások 9,8%-ánál, a vidéki területeken élő háztartások 6,3%-ánál haladták meg a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át.
A városokban élő görögök több mint egynegyedének (29%) a lakhatási költségei meghaladták a jövedelem 40%-át, míg a városokban élő ciprusiak mindössze 2,3%-a szembesült ezzel a problémával.
Görögországban a háztartások jövedelmének mintegy 35,5%-át lakhatási költségek fedezésére fordították 2024-ben, ami a legmagasabb arány az EU-ban. Magyarországon ez az arány 18,8% volt.
Az ingatlanárak és a bérleti díjak emelkedése az EU-ban
2015 és 2024 között az EU-ban az ingatlanárak átlagosan 53%-kal emelkedtek. A legnagyobb növekedést Magyarországon (+209,5%), Litvániában (+135%) és Portugáliában (+124,4%) figyelték meg.
53%
volt az ingatlanárak átlagos növekedése az EU-ban 2015 és 2024 között
Az EU-ban a bérlet is drágább lett. 2010 és 2025 első negyedéve között a bérleti díjak átlagosan 27,8%-kal emelkedtek. A bérleti díjak Görögország kivételével minden EU-tagállamban emelkedtek (-11%). A legnagyobb emelkedést Észtországban (+220%), Litvániában (+184%), Magyarországon (+124%) és Írországban (+115%) figyelték meg.
Ez részben a rövid távú bérbeadások növekedésének tudható be, ami kivonta a házakat és a lakásokat a piacról.
Rövid távú bérbeadás: nagyobb átláthatóságot célzó uniós szabályok
A lakáshiány szerepe a válságban
Az Európai Beruházási Bank a korlátozott kínálatot jelöli meg a lakhatási probléma egyik fő mozgatórugójaként.
A 2008-as globális pénzügyi válság az új lakásokba történő beruházások jelentős csökkenéséhez vezetett. A Covid-19 világjárvány még lassabb lakásépítést eredményezett. A lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma több mint 20%-kal csökkent 2021 óta. Mivel nincs elég új lakás a kereslet kielégítésére, az árak általában emelkednek.
Lakhatási feltételek Európában
Sok európai aggódik az emelkedő árak, a megélhetési költségek és a gazdasági helyzet miatt. Az Eurobarométer 2024. júliusi felmérése szerint ezek voltak a fő okok, amelyek arra késztették az embereket, hogy szavazzanak az európai választásokon.
Hogyan él az európaiak többsége?
- Az európaiak több mint kétharmada saját tulajdonú otthonában él
- Egy főre átlagosan 1,6 szoba jut
- Egy háztartásban átlagosan 2,3 fő él
- Az európaiak 17%-ának olyan túlzsúfolt otthona van,amely nem nyújt megfelelő teret (legalább egy szoba felnőtt páronként, egyedülálló felnőttként, 12 és 17 év közötti testvérpárok esetében, 12 év feletti gyermek vagy 12 év alatti gyermekek esetében)
- Az európaiak 33%-ának otthonában több hely van, mint amennyit megfelelőnek tart
- Forrás: Eurostat (2024.)
A lakáspiac hatása a fiatalokra
A lakhatási költségek lehet az egyik tényező, amit a fiatalok figyelembe vesznek, amikor a családi otthonból való kiköltözésen és az önálló élet megkezdésén gondolkodnak. Az Eurostat által kiemelt további tényezők a párkapcsolat, a munkaerőpiaci helyzet, a kulturális szokások és az általános megélhetési költségek.
Az EU-ban a szülői háztartás elhagyásának átlagos életkora 26,2 év volt 2024-ben. Ez jelentősen eltér az EU-országok között: Finnországban 21,4 évtől Horvátországban 31,3 évig.
Azok, akik hosszabb ideig maradnak a szülői házban, nagyobb kockázatnak vannak kitéve annak, hogy túlzsúfolt helyeken kell élniük. 2024-ben az EU-ban a 15 és 29 év közöttiek 26,5%-a élt túlzsúfolt lakásokban, szemben a teljes népesség 16,9%-ával.
Másrészt azok, akik hamarabb költöznének el, nehézségekbe ütközhetnek a lakhatási költségek miatt. 2024-ben a fiatal európaiak 9,7%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének 40%-át vagy annál többet költött lakhatásra, szemben a teljes népesség 8,2%-ával.
Az EU lépései a lakhatási válsággal kapcsolatban
2021-ben a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította az uniós országokat, hogy ismerjék el a megfelelő lakhatást olyan alapvető emberi jogként, amely törvényi úton érvényesíthető. Mindenkinek egyenlő hozzáférést kell kapnia a tisztességes, egészséges lakhatáshoz, jó minőségű ivóvízhez, megfelelő higiéniához, szennyvízelvezetéshez és megbízható energiához – mondták a képviselők.
2024 júliusában a Parlament második ciklusra is Ursula von der Leyent választotta az Európai Bizottság elnökévé. A szavazás előtti nyilatkozatában von der Leyen bejelentette, hogy a lakhatás az EU prioritása az új ciklusban.
A Parlament 2024 decemberében különbizottságot hozott létre, amelynek feladata a lakhatási problémák kiváltó okainak elemzése és megoldások javaslata az EU lakhatási problémáinak kezelésére. A bizottság kezdeti egyéves mandátumát hat hónappal, 2026. július 30-ig meghosszabbították.
2025 márciusában az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank bejelentette, hogy a következő két évben mintegy 10 milliárd eurós beruházást tervez megfizethető és fenntartható lakhatásba.
Dan Jørgensen, az EU első lakhatásért felelős biztosa 2025-ben nagyszabású nyilvános konzultációt indított egy „megfizethető lakhatási terv” kidolgozása érdekében az EU számára.
2025 szeptemberében a Parlament jóváhagyta az uniós kohéziós és szociális finanszírozás új szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeket az erőforrásokat megfizethető és fenntartható lakhatásra fordítsák. Az európai parlamenti képviselők arra szólították az uniós országokat, hogy „legalább kétszerezzék meg” a megfizethető lakhatásra szánt finanszírozásukat az EU súlyosnak minősített lakhatási válságának megoldása érdekében.
