SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Boris Vujčić, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2026. július 23.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Az egyébként rendkívül változékony energiaárak kilátásai jelenleg megközelítik az eurorendszer szakértőinek júniusi alapprognózisa szerinti értéket, és jóval meghaladják a közel-keleti konfliktust megelőzően jegyzett árszinteket Továbbra is nagy a bizonytalanság, az energiasokk inflációs hatása pedig még nem érvényesült teljeskörűen. Ezért szoros figyelemmel kísérjük a sokk intenzitását és időtartamát, valamint annak közvetlen és másodkörös hatásait. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a monetáris politikát úgy alakítsuk, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célunk körül stabilizálódjon.

A mai határozat azt mutatja, hogy továbbra is megfelelő pozícióban vagyunk ahhoz, hogy eligazodjunk a konfliktus okozta bizonytalan helyzetben. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Friss adatok arra utalnak, hogy a gazdasági teljesítmény javult valamelyest a második negyedévben, annak ellenére, hogy a közel-keleti konfliktus továbbra is hátráltató tényezőnek bizonyult. Felmérések alapján arra lehet következtetni, hogy a szolgáltatási szektor teljesítménye részben helyreállt, miután jelentősen gyengült közvetlenül az energiasokkot követően. A digitális szolgáltatások szegmense részben az MI-hez kapcsolódó gazdaság növekvő hozzájárulásának köszönhetően jól teljesített. A feldolgozóipar továbbra is jól helytállt, aminek kedveztek a magasabb védelmi kiadások és az, hogy a cégek az ellátási láncok kockázataira tekintettel készletet halmoztak fel. A munkanélküliségi ráta májusban 6,2%-on állt, közel a historikusan legalacsonyabb értékekhez. Tovább esett ugyanakkor a meghirdetett állások száma, és mind a vállalatok, mind a háztartások arra számítanak, hogy a munkaerőpiac erőtlenebb lesz, mint a konfliktus előtti időszakban.

Az előretekintő mutatók arra utalnak, hogy a gazdasági növekedés rövid távon mérsékelt marad, mivel visszafogja az energiasokk és az azt övező bizonytalanság. A középtávú növekedés alapvető mozgatórugói mindazonáltal érintetlenek. A magánfogyasztás, az új digitális technológiákra irányuló beruházások, a védelemre és az infrastruktúrára fordított kormányzati kiadások és az export szolid fellendülése összességében várhatóan mind lendületet ad a növekedésnek.

A Kormányzótanács ismételten hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell erősíteni az euroövezet gazdaságát, egyúttal fenn kell tartani az államháztartási fegyelmet. Ennek kulcsfontosságú alapeleme a szabályok egyszerűsítése és harmonizációja az EU egységes piacán, az energetikai átállás felgyorsítása, valamint a megtakarítási és befektetési unió kiteljesítése. Az energiasokkra átmeneti, célzott és egyedi költségvetési válaszintézkedésekkel kell reagálni. Az, hogy e hónapban korábban az Európai Parlament kedvezően szavazott, jelentős mérföldkőnek számít a digitális euro létrehozása felé vezető úton. Üdvözöljük, hogy az Európai Parlament, az EU Tanácsa és a Bizottság egyaránt arra törekszik, hogy év végéig megállapodásra jussanak a közös valutáról szóló csomagról. A digitális euro azzal egyenértékű digitális fizetőeszközként kiegészíti a fizikai készpénzt, és mint fizetési mód használható lesz a digitális tranzakciókhoz az egész euroövezetben.

Infláció

Az infláció a májusi 3,2%-ról júniusban 2,8%-ra csökkent. Az energiainfláció a májusi 10,8% után 8,5%-ra, míg az élelmiszerár-infláció 1,9%-ról 1,5%-ra mérséklődött. Az energia- és élelmiszerárak nélküli infláció a májusi 2,6%-ról 2,4%-ra gyengült, míg a termékek inflációja 0,9%-ról 0,7%-ra esett, a szolgáltatások inflációja pedig 3,5%-ról 3,2%-ra csökkent.

Az energiasokk változatlanul átgyűrűzik a magasabb árakba. A vállalatok számára egyre drágábbá válik a termelési tényezők beszerzése, ezért várhatóan felemelik az eladási áraikat. Míg az inflációs alapfolyamat fejleményei visszafogottak maradtak, az energiasokk még nem éreztette teljesen a hatásait. Az EKB bérkövetője és bérvárakozásokkal kapcsolatos felmérései továbbra is mérsékelt bérnövekedést jeleznek a következő negyedévekre. Az emelkedő munkatermelékenység szintén segített fékezni a fajlagos munkaerőköltségek növekedését. Rövidebb távon az inflációs várakozások változatlanul magasak. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2 százalék közelében áll, ami elősegíti, hogy az infláció középtávon a cél körül stabilizálódjék.

Míg az energiaárak inflációja júniusban visszaesett, a konfliktus kitörése óta tapasztalt emelkedése – és az élelmiszerek, áruk és szolgáltatások árára gyakorolt hatása – valószínűleg jóval a célérték felett tartja az inflációt 2027 első felében. Az infláció ezt követően csökkenni fog, ahogy az energiaárak várhatóan esni kezdenek, és más árak lassabb ütemben emelkednek. A konfliktus azonban továbbra is jelentős bizonytalanságot okoz. Ezért szorosan figyelemmel kísérjük az energiaár-emelkedés mértékét és tartósságát, valamint azt, miként gyűrűzik át az árképzésbe, a bérezésbe, az inflációs várakozásokba és az általános gazdasági folyamatokba.

Kockázatértékelés

A növekedési kilátásokat övező kockázatok a lassulás felé mutatnak. Míg az Egyesült Államok és Irán között júniusban létrejött egyetértési megállapodás volt a konfliktus rendezésére tett első kísérlet, az elmúlt hetekben ismét visszaesés volt tapasztalható, és a geopolitikai helyzet változatlanul törékeny. Az energiaellátás újbóli zavara miatt a jelenleg vártnál nagyobb mértékben és hosszabb ideig emelkedhetnek az energiaárak. Ez rányomja a bélyegét a reáljövedelmekre, a kiadásokra és a beruházásokra. A globális pénzügyi piaci hangulat romlása vagy a hitelkínálat szűkülése mérsékelheti a keresletet. A nemzetközi kereskedelemben érzékelhető további súrlódások is még nagyobb zavart okozhatnak az ellátási láncokban, csökkenthetik a kivitelt, valamint meggyengíthetik a fogyasztást és a beruházásokat. Egyéb geopolitikai feszültségek, különösen Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja, továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai. Ezzel szemben a növekedés a vártnál erősebb lehet, ha a gazdaság és az energiapiacok a vártnál gyorsabban alkalmazkodnának a közel-keleti konfliktus okozta zavarokhoz, vagy ha a konfliktus haladéktalanul és tartósan rendeződne. Emellett a tervezett védelmi és infrastrukturális kiadások, a termelékenység növelését és az egységes piac kiteljesítését célzó reformok, valamint az új technológiákat bevezető euroövezeti vállalatok a vártnál nagyobb mértékben élénkíthetik a növekedést.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok felfelé irányulnak. Az energiasokk tovább erősödhet, és markánsabb hatással lehet más árakra és a bérekre, mint az jelenleg várható. Minél hosszabb ideig maradnak a magas energiaárak, annál nagyobb valószínűséggel hajtják fel a tágabb inflációt közvetett és másodkörös hatások révén. A fennálló kereskedelmi feszültségek a globális ellátási láncok további széttagolódásához vezethetnek, korlátozhatják a kritikus nyersanyagok kínálatát, és súlyosbíthatják az euroövezeti gazdaság kapacitáskorlátait. A szélsőséges időjárási viszonyok – ahogy azt a folyamatos hőhullámok is jól mutatják – és általában a kibontakozó klíma- és természeti válságok nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak. Ezzel szemben az infláció alacsonyabb lehet, ha a közel-keleti konfliktust tartósan rendeznék, vagy a közvetett és másodkörös hatások az előrevetítettnél kevésbé erőteljesek lennének. A volatilisabb és kockázatkerülőbb pénzügyi piacok visszafoghatják a keresletet, ezáltal az inflációt is csökkenthetik.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A pénzügyi feltételek összeségében enyhén szigorodtak az előző értekezletünk óta, összhangban az EKB irányadó kamatlábainak emelkedésével. A vállalatoknak nyújtott bankhitelek kamatai és a piaci alapú adósságkibocsátás költsége májusban változatlanul 3,6 százalék, illetve 4,0 százalék maradt. A vállalatoknak nyújtott bankhitelek éves növekedési üteme 4,0 százalékra emelkedett az áprilisi 3,4 százalékról, ezt azonban részben ellensúlyozta a vállalatikötvény-kibocsátás lassúbb növekedési üteme, amely 4,5 százalékról 3,4 százalékra lassult. A vállalati hitelnyújtási feltételek némileg szigorodtak a második negyedévben, amint az euroövezetről szóló legfrissebb bankhitelfelmérésünkből kiderül. A vállalati hitelek iránti kereslet enyhén nőtt, ami a nagyobb működőtőke-igénynek tudható be, de szerepet játszottak a nagyobb cégek által állóeszköz-beruházásra felvett hitelek is.

A jelzáloghitel-kamatok májusban 3,5 százalékra emelkedtek, míg áprilisban 3,4 százalékon álltak, ugyanakkor a jelzáloghitelezés növekedési üteme 3,1 százalékra kapaszkodott. A jelzálog-hitelezési feltételek szigorodtak a második negyedévben, miután a bankokat egyre nagyobb aggodalommal töltötték el az ügyfeleiket érintő gazdasági kockázatok, és kevésbé voltak hajlandóak magukra vállalni a kockázatokat. A romló fogyasztói bizalom és a magasabb kamatok nyomán csökkent a jelzáloghitelek iránti kereslet.

Következtetés

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a monetáris politikát úgy alakítsuk, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célunk körül stabilizálódjon. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.