Pisemne wyjaśnienia dotyczące sposobu głosowania Annamária VICSEK

A kifogás az Európai Bizottság által a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló irányelv keretében előírt ún. ILUC (közvetett földhasználat-változás) felülvizsgálatának részeként megalkotott felhatalmazáson alapuló jogalkotási javaslatára vonatkozott. Ebben a Bizottság a szója magas ILUC-kockázatú növényként történő besorolására tett javaslatot, ami 2030-tól a szójából történő biodízel gyártás és használat betiltásával járt volna együtt az EU-ban.
A javaslat veszélyeztette volna a bioüzemanyag-ellátási láncokat, hozzájárult volna a fenntartható üzemanyagok költségeinek emelkedéséhez, valamint nehéz helyzetbe sodorta volna az európai szójatermelőket és a kapcsolódó feldolgozóipart. Az EU-ban tevékenykedő szójatermelők minden szigorú környezetvédelmi előírást betartanak és kijelenthető, hogy az Európában termelt szója nincs érdemi negatív hatással a földhasználat-változásra.
A Bizottság javaslata jelentős negatív következményekkel járt volna az agrár-élelmiszeripari ellátási láncra nézve, és veszélyeztette volna a stratégiai autonómia és a bioüzemanyag-ellátási láncok fejlesztésének céljait is.
Mindezekre tekintettel szavazatommal támogattam a kifogást és elutasítottam az Európai Bizottság kapcsolódó javaslatát.

A szavazás során az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió Tanácsának az EU és a Marokkói Királyság közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás módosításáról és kiegészítéséről, valamint a Marokkói Királyság földközi-tengeri térségbeli kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) való részvétele feltételeinek meghatározásáról szóló határozatát.
A PRIMA hatékony és stratégiai keretrendszernek bizonyult a földközi-tengeri tudományos együttműködés előmozdításában, amely többek között olyan kulcsfontosságú regionális kihívásokat kezel, mint például az integrált és fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése. Marokkó a kezdetektől fogva konstruktív és elkötelezett partner a PRIMA programban.
Az EU déli szomszédságában található partnerországokkal történő szoros együttműködés fontos stratégiai értékkel bír. Magyarország érdekelt az EU és Marokkó közötti széleskörű gazdasági kapcsolatokban. Ezért támogatandó az EU és Marokkó közötti tudományos-technológiai együttműködés erősítése is. Mindezekre tekintettel szavazatommal támogattam a megállapodás jóváhagyását.

Az Európai Parlament plenáris ülése ma szavazott az éves Ukrajna-jelentésről, amely ismét számos problémás megközelítést tartalmaz.
Miközben továbbra sem készült olyan átfogó hatásvizsgálat, amely teljeskörűen feltárná, hogy Ukrajna uniós csatlakozása milyen következményekkel járna a tagállamokra és az uniós polgárokra nézve, a Parlament többsége és a Bizottság gyorsítaná a csatlakozási folyamatot. Emellett az egyhangú döntéshozatal megszüntetésével elvennék a tagállamok vétójogát, súlyosan korlátozva a nemzeti szuverenitást.
Az uniós csatlakozás kérdésében nem lehet helye kettős mércének vagy politikai megfontolásoknak. A csatlakozási folyamat kizárólag érdemalapon és a koppenhágai kritériumok teljesítésével haladhat előre. Figyelembe kell venni, hogy Ukrajna háborúban áll, csatlakozása pedig jelentős kockázatokkal járna az európai agrárszektorra, a munkaerőpiacra és Európa biztonságára nézve. Ukrajna teljesítménye a kisebbségi jogok területén pedig még az ígéretek szintjén is korlátozott, holott a csatlakozáshoz kézzelfogható eredményeket kellene felmutatnia.
Veszélyes, hogy a jelentés szerint az Uniónak még mélyebben kell bekapcsolódnia a fegyverkezésbe. A jelentés még több és gyorsabb fegyverszállítást, Ukrajnával közös hadiipari beszerzéseket és az ország hadiiparának európai integrálását erőlteti.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegáció nem ért egyet Ukrajna gyorsított, a feltételek teljesítését mellőző csatlakozásával, ahogyan azzal sem, hogy az európai adófizetők pénzét a háborús fegyverkezésre és Európa destabilizálására költsék, így a jelentést a plenáris szavazáson határozottan elleneztük.

Az Európai Parlament Szerbiáról szóló éves jelentése minden korábbinál kritikusabb és elfogultabb. Semmilyen reformtevékenységet nem ismer el és egyoldalú, politikailag motivált megközelítést alkalmaz. Ez a hozzáállás az Unió részéről egyre jellemzőbb a nyugat-balkáni országok és különösen Szerbia esetében, ez pedig lépten-nyomon gyengíti az Európai Unió hitelességét a térségben.
Ez a tendencia azért is aggasztó, mert Szerbia kulcsország a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából, az Uniónak pedig kiegyensúlyozott, felelős, partneri megközelítésre lenne szüksége. Közös cél a térség stabilitásának megőrzése, amelyhez csak egy hiteles, objektív és az eredményeket is elismerő uniós hozzáállás vezethet.
Kétségtelen, hogy számos területen van még mit teljesítenie az országnak, de értékelni kell a szerb kormány európai elköteleződését és eddig tett erőfeszítéseit az energiapolitika, a családpolitika, a vízumpolitika és a kisebbségpolitika területén. A szöveg ehelyett a hiányosságok bemutatására koncentrál és súlyosan igazságtalan ideológiai torzításokat tartalmaz.
A bővítéspolitikában nincs helye kettős mércének. Sajnos az aktuálpolitikai érdek egyre hangsúlyosabbá válik a semleges, teljesítményen alapuló elbírálás helyett. Szerbia európai integrációja hozzájárulhat az illegális migráció megfékezéséhez és az energiaellátás hosszú távú biztosításához. Európa, és így Magyarország érdeke is egy stabil, az Unió felé elkötelezett Szerbia, így a jelentés szövegét a Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportja a szavazáson nem támogatta.

A jelentés számos pozitív elemet tartalmaz, például az algoritmusok manipulációjának tudatosítását, az érzelmi tartalmak hatásainak mérséklését, valamint az online zaklatás és káros viselkedések elleni fellépést. Üdvözlendő a digitális környezet mentális egészségre gyakorolt hatásainak kezelése, valamint támogatandó az online platformokhoz való hozzáférés alsó korhatárának megállapítása, figyelembe véve a tagállami különbségeket. A jelentés részben elismeri a szülők felelősségét és szerepét is. Ugyanakkor a médiaműveltségi nevelést a szöveg elsősorban a dezinformáció, a külföldi beavatkozások és a választási manipuláció elleni küzdelemmel indokolja, ezért jelentéstevő összeköti a „demokratikus védőpajzs” mechanizmussal. Emellett a politika új finanszírozási csatornákat nyithat civil szervezeteknek és szakértői testületeknek, ami további kérdéseket vet fel, mivel a jelentés nem nyújt kellő garanciákat arra, hogy ezek a testületek transzparensen és a politikai neutralitás elve alapján végzik a feladataikat. Továbbá a jelentés számos ponton figyelmen kívül hagyja, hogy az oktatáspolitika kizárólagos tagállami hatáskör, és túlmutat az EU koordináló és támogató szerepén. Ezért a végső szavazásnál tartózkodtam.

Nem támogattam az ideiglenes megállapodást, mivel álláspontom szerint az új szabályozás jelentős többlet adminisztratív, jelentéstételi és megfelelési kötelezettségeket vezet be az autóipari értéklánc valamennyi szereplője számára - a gyártóktól és forgalmazóktól kezdve egészen a járművek életciklusának végén működő kezelőlétesítményekig.
A megnövekedő kötelezettségek érdemben növelik a gyártási és működési folyamatok komplexitását, fokozzák a szabályozási terheket, és várhatóan többletköltségeket generálnak, amelyek végső soron a fogyasztói árakban jelenhetnek meg. Különösen aggályos, hogy a rendelkezések az engedélyezett bontó- és kezelőlétesítményekre is új terheket rónak, amelyek túlnyomórészt kis- és középvállalkozásokként működnek, és már jelenleg is jelentős verseny- és jövedelmezőségi kihívásokkal szembesülnek. Az új előírások aránytalan adminisztratív és pénzügyi nyomást helyezhetnek rájuk, veszélyeztetve működésük fenntarthatóságát.
Emellett a használt járművek tulajdonjog-átruházására, valamint a nem közlekedésre alkalmas járművek harmadik országokba történő exportjára vonatkozó szabályok is további piaci és bürokratikus korlátokat teremtenek. Összességében a tervezet túlzott szabályozási terheket eredményez, amelyek nincsenek arányban a várható előnyökkel, ezért nem tudtam támogatni az ideiglenes megállapodást.

Szavazatommal támogattam az AI digitális omnibusz csomagot, mivel az több olyan, a gyakorlatban is érzékelhető adminisztratív és szabályozási egyszerűsítést vezet be, amelyek érdemben csökkentik a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – megfelelési terheit. A csomag hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai digitális szabályozási környezet kiszámíthatóbbá, arányosabbá és versenyképesebbé váljon, miközben megőrzi a szükséges alapvető garanciákat.
A javaslat emellett fontos és időszerű gyermekvédelmi elemeket is tartalmaz. Különösen jelentős lépés a „nudifier” típusú alkalmazások használatának tiltása, amelyek súlyos kockázatot jelentenek a kiskorúak online biztonságára, valamint az alapvető emberi méltóság és képmáshoz fűződő jogok sérelmére. Ez az intézkedés egyértelműen reagál az új technológiai kihívásokra, hiszen olyan preventív megközelítést alkalmaz, amely a károk megelőzésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig utólagos kezelésükre.
Természetesen további egyszerűsítést is el lehetett volna érni; azt sajnálattal látjuk, hogy végül ebben a formában ennyire volt mód előrelépni.

Nem támogattam a jelentést, mivel annak megközelítése politikailag téves alapokra épül. A dokumentum az európai politikai pártokat és politikai alapítványokat nem pusztán szabályozott, korlátozottan finanszírozott szereplőkként kezeli, hanem egyfajta szupranacionális politikai tér tudatos építőiként, ami álláspontom szerint elfogadhatatlan irányt jelent az európai intézményi egyensúly szempontjából.
Ez a megközelítés túl tág teret nyit az úgynevezett „uniós értékek” politikailag változó és rugalmas értelmezésének, ami hosszabb távon az alapítványokat az uniós kormányzási és ideológiai befolyásolás eszközeivé teheti. Emellett egy olyan logikát is erősít, amely akár a kiadások teljes, 100%-os uniós finanszírozását is legitimálhatja, tovább növelve a kedvezményezettek költségvetési és politikai függőségét.
A jelentés mindemellett nem kezeli kellő súllyal a más uniós forráskedvezményezettek – például egyes NGO-k – közötti fennálló egyenlőtlenségeket, és gyengíti a szabályszegések esetén alkalmazott arányos és differenciált korrekciós mechanizmusokat. Összességében egy olyan irányt erősít, amely a rendszer centralizációja felé hat, és növeli a politikailag szelektív alkalmazás kockázatát.

Elkötelezettek vagyunk az áldozatok hatékony védelme és a megelőzést célzó intézkedések előmozdítása mellett. A bűncselekmények áldozatainak védelme, támogatása és jogainak megerősítése kiemelt jelentőségű ügy. Magyarország ezen a területen az uniós tagállamok élvonalába tartozik: kiterjedt áldozatsegítő központi hálózatot, segélyvonalat, speciális támogatási formákat és traumaérzékeny, áldozatközpontú megközelítést működtetünk. Üdvözöljük, hogy a szöveg több ponton tiszteletben tartja a tagállami jogrendszereket és az alkotmányos hagyományokat.
Ugyanakkor világossá akarjuk tenni, hogy Magyarország számára a közbiztonság megőrzése és a nemzeti szuverenitás védelme elsődleges. Elutasítunk minden olyan megközelítést, amely az illegális migráció ösztönzésére vagy annak jogi kiskapuinak bővítéséhez vezethet. Meggyőződésünk, hogy Európa biztonsági kihívásai között a kontrollálatlan illegális migráció jelentős szerepet játszik, ezért a megelőzés és a határvédelem az áldozatvédelem fontos eleme.
Továbbra is aggályosnak tartunk minden olyan törekvést, ami a genderideológiát igyekszik beleerőltetni jogszabályi szövegekbe. Ez nem az áldozatok támogatását erősítené, hanem bizonytalan jogi helyzetet teremt.
Így alkotmányos identitásunkkal és a hazai jogszabályainkkal összhangban a genderre való hivatkozások alatt férfit és nőt értünk, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a tagállamok megőrizzék saját alkotmányos és jogi definícióikat. Az áldozatok védelme közös cél, de azt a nemzeti hatáskörök és az alkotmányos önazonosság tiszteletben tartásával kell megvalósítani. Ezeket a tényeket figyelembe véve szavazatommal támogattam a javaslatot.

Európa súlyos demográfiai kihívásokkal szembesül, ezért a gondozási rendszerek megerősítése szükséges. A jelentés elismeri az informális gondozók – köztük a nagyszülők – szerepét, és támogatja a számukra kedvezőbb nyugdíjjogosultsági megoldásokat.
Ugyanakkor problémás a hatáskörök fokozatos központosítása: a család- és szociálpolitika tagállami kompetencia! Elutasítom azt a megközelítést, amely a munkaerőhiány kezelését elsődlegesen migrációval kívánja megoldani, valamint az ideológiai gender-szemlélet intézményi kiterjesztését.
Álláspontom szerint a család a gondoskodás alapvető kerete. Nem támogatom az időskorúak intézményi ellátásának elvi alapú felszámolását és a hazai gondozók elszívását a gazdagabb tagállamokba, mert mindkettő komoly ellátási gondokhoz vezethet. Módosító javaslataim ezeket a hiányokat orvosolták volna, ezek elutasítása miatt a jelentés ellen szavaztam.