Energiabiztonság: megoldások a kihívásokra
Hogyan kezelheti az EU az áramkimaradásokat, az energiafüggőséget és a hálózatokat ért kibertámadásokat? Fedezze fel, mit tesz az EU az energiabiztonság fokozása érdekében.
Tartalomjegyzék
- Az energiafüggőség csökkentése és az orosz fosszilis tüzelőanyagok megszüntetése
- Az EU-ban termelt megújuló energia növelése
- Az energiahatékonyság javítása
- Az energiahiány megelőzése
- Az energiainfrastruktúra védelme a támadásoktól
- A szolidaritás fokozása az uniós országok között
- Legyen elegendő gáz a zavarok kezelésére
Az energia kulcsfontosságú mindennapi életünk során, segít biztosítani a társadalom és a gazdaság működését. Az energiához való hozzáférés azonban nem magától értetődő. Európa csökkentette az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta, és most azon dolgozik, hogy teljesen megszüntesse azt. További kihívások közé tartozik a megújuló energiára való fokozatos átállás, valamint az energiainfrastruktúra összekapcsolásának és védelmének szükségessége.
Az energiafüggőség csökkentése és az orosz fosszilis tüzelőanyagok megszüntetése
2025-ben az EU továbbra is energiájának 60%-át külföldről vásárolja, beleértve a gáz 90%-át és az olaj 97%-át, valamint a nukleáris üzemanyagot. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az ellátás zavart szenvedhet, és külső nyomás alá kerülhet, különösen Oroszország részéről.
Ezért lép fel az EU az orosz fosszilis tüzelőanyagok energiamixéből való kiküszöbölése érdekében. A Parlament által 2025 decemberében elfogadott új törvény betiltotta az orosz cseppfolyósított földgáz vásárlását az EU-ba történő azonnali szállítás céljából. Ez a rendelet 2026 elején, a hatálybalépés pillanatától érvényes, míg a vezetékes gázimportot 2027. szeptember 30-ig fokozatosan ki kell vezetni.
A Tanáccsal folytatott tárgyalások során a Parlament az Európai Bizottság kötelezettségvállalását is elérte, hogy 2026 elején jogszabályt terjesszen elő az orosz olaj teljes importjának betiltására, hogy a tilalom 2027 vége előtt hatályba léphessen.
Az Oroszországból származó gázimport (vezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz együttvéve) a teljes EU-import több mint 40%-áról (2021) 19% alá csökkent 2024-re. Ezt az importot megbízhatóbb forrásokból vagy belföldön termelt energiával váltották fel, vagy a csökkent fogyasztás miatt szükségtelenné vált. Az orosz olajimport aránya pedig a 2022-es 27%-ról 2024-re 3%-ra csökkent.
Az EU-ban termelt megújuló energia növelése
A szélenergia az EU-ban csaknem megduplázódott, a napenergia pedig több mint megháromszorozódott az elmúlt tíz évben 2014 óta. A megújuló energiaforrások a 2023-as villamosenergia-felhasználás 45%-át tették ki.
A hálózati problémák azonban 12 terawattóra megújuló energia pazarlásához vezettek (ami körülbelül 3,3 millió uniós háztartás átlagos éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg). Ezért ragaszkodnak az európai parlamenti képviselők a hálózatok bővítésére és korszerűsítésére irányuló beruházások fokozásához.
A Parlament a feltörekvő technológiák, például a geotermikus energia és a biometán támogatását is szorgalmazza.
Az EU célja, hogy 2030-ra a megújuló energia legalább 42,5%-os részarányát elérje a teljes energiafogyasztásban. A Parlament szorosabb együttműködést és a megújuló energiaprojektek gyorsabb bevezetését sürgette e célok elérése érdekében.
További információ arról, hogyan ösztönzi az EU a megújuló energiaforrásokat
Az energiahatékonyság javítása
Az energiamegtakarítás az egyik legjobb módja a külső energiaellátástól való függőség csökkentésének. A Parlament állásfoglalása megjegyezte, hogy az EU energiaigénye 20%-kal csökkent 2006 és 2023 között a hatékonysági erőfeszítéseknek köszönhetően.
Az adatközpontok és a digitális technológiák energiafogyasztása azonban meredeken emelkedett. A Parlament egyértelműbb politikákat és támogatást sürgetett e növekedés csökkentése érdekében. Emellett jobb energiatakarékossági intézkedéseket szorgalmazott az otthonokban és az iparban a kereslet csökkentése és a hálózat túlterhelésének elkerülése érdekében.
További információ az energiahatékonyság javítását célzó uniós intézkedésekről
Az energiahiány megelőzése
Az állásfoglalás figyelmeztetett, hogy ha nincs elegendő tartalék energia, a hirtelen keresletcsúcsok vagy az ellátási zavarok jelentős áramkimaradásokat okozhatnak, és károsíthatják a gazdaságot.
A Parlament megjegyezte, hogy 2035-re további 100 GW energiakapacitásra lehet szükség a megbízhatóság, az energiabiztonság és az alacsonyabb költségek biztosítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy ennek a kapacitásnak különböző energiaforrásokból kell származnia.
Az energiainfrastruktúra védelme a támadásoktól
A Parlament aggodalmát fejezte ki a növekvő kibertámadások és fizikai szabotázsesemények miatt, amelyek veszélyeztetik az energiainfrastruktúrát, különösen a határokon átnyúló vezetékeket, a tenger alatti kábeleket és a tengeri szélerőművekhez való csatlakozásokat.
Erősebb védelmet és szorosabb együttműködést szorgalmazott az uniós országok, az Európai Bizottság és az uniós ügynökségek között. A hatóságoknak a magánvállalatokkal is együtt kell működniük az áramellátás fenntartása és a nemzetbiztonság támogatása érdekében.
Az állásfoglalás hangsúlyozta a kötelező kiberbiztonsági ellenőrzések szükségességét a kis, internetre csatlakoztatott energiaeszközökön, mivel ezek sebezhetőek lehetnek a kibertámadásokkal szemben.
A szolidaritás fokozása az uniós országok között
A Parlament hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság szolidaritást igényel, mivel az egyoldalú nemzeti intézkedések a tágabb rendszer destabilizálódásának veszélyét rejtik. Felszólította az uniós országokat, hogy hangolják össze az infrastrukturális projekteket és a vészhelyzeti reagálást.
Legyen elegendő gáz a zavarok kezelésére
2025 júliusában a Parlament jóváhagyott egy rugalmas gázfeltöltésről szóló rendeletet is, amelynek célja annak biztosítása, hogy az uniós országok megfizethető áron tárolják a gázt a hideg időszakok vagy az ellátási zavarok áthidalására.
A jogszabályt eredetileg 2022-ben fogadták el Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját követően, mivel aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Oroszország a gázkészleteket eszközként használhatja fel az EU-ra gyakorolt nyomásgyakorláshoz.
A 2025-ös jogszabályváltozások nagyobb rugalmasságot vezetnek be abban, hogy az uniós országok hogyan felelhetnek meg a szabályoknak. Ahelyett, hogy minden év november 1-jén 90%-os gáztárolási feltöltési célt kellene teljesíteniük, az országok ugyanezt a 90%-os célt október 1. és december 1. között bármikor elérhetik. Ennek kevesebb spekulációt és alacsonyabb árakat kellene eredményeznie a gázpiacokon.
