A plenáris ülés működése 

Hosszú ideig az Európai Parlament konzultációs szervként szolgált. Azonban az első, 1979-es közvetlen, általános választójogon alapuló választások óta és tagjai aktív munkájának köszönhetően nagyobb jogköröket tudott biztosítani magának, és a Tanáccsal egyenrangú társjogalkotói státuszt szerzett a legtöbb olyan területen, ahol az EU hatáskörrel rendelkezik. A Parlament plenáris ülésén ma 27 EU-s ország 720 képviselője vesz részt a 24 nyelven zajló vitákban. A képviselők, a tisztviselők, a tolmácsok és a fordítók mind szigorú szabályok szerint végzik munkájukat az ülések hatékony lebonyolításának biztosítása érdekében.

A plenáris üléseken az Európai Parlament elnöke elnököl. Az Európai Parlament elnökének munkáját tizennégy alelnök segíti. Az elnök nyitja meg az ülést, az aktuális időpontnak megfelelően hol felszólalással, hol tiszteletadással.

Az ülés alatt az elnök adja meg a szót a képviselőknek és ügyel a viták megfelelő lebonyolítására. Ő irányítja a szavazásokat, terjeszti a képviselők elé szavazásra a módosításokat és a jogalkotási állásfoglalásokat és állapítja meg a közgyűlésen belül a szavazatok többségét is. Ő határozza meg a néha hosszú és igen bonyolult szavazások ütemét.

A 720 európai parlamenti képviselő többsége valamelyik politikai csoporthoz tartozik, amelyek az EU ideológiai irányzatainak teljes spektrumát képviselik. Egyes európai parlamenti képviselők nem állnak kapcsolatban egyetlen képviselőcsoporttal sem, ezért őket független képviselőknek nevezik.

A képviselőcsoportok határoznak arról, hogy milyen kérdések kerüljenek terítékre a plenáris ülésen. Előterjeszthetnek módosításokat a plenáris ülésen szavazásra kerülő jelentésekhez kapcsolódóan, vagy fontos kérdésekben állásfoglalásokat. Bár a képviselőcsoportok megpróbálják összehangolni képviselőik szavazását a plenáris ülésen, egyetlen képviselőt sem kötelezhető arra, hogy egy bizonyos módon szavazzon.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság is részt vesz a plenáris üléseken, hogy megkönnyítsék az intézmények közötti együttműködést a döntéshozatali folyamat során. A Parlament kérésére a két intézmény képviselői is nyilatkozhatnak, vagy beszámolhatnak tevékenységükről, amikor válaszolnak az EP-képviselők által hozzájuk intézett kérdésekre. A viták lezárulhatnak egy állásfoglalás megszavazásával.

A Parlament 12 plenáris ülést tart az év során Strasbourgban, egy hétfőtől csütörtökig tartó, négy napos üléshét keretében. További üléseket tartanak Brüsszelben. Az üléshét ülésnapokra bomlik.

A plenáris üléseket elsősorban a vitáknak és a szavazásoknak szentelik. Csak a plenáris ülésen megszavazott szövegek számítanak az Európai Parlament hivatalos aktusainak. Ezek a vizsgált tárgytól és az alkalmazandó eljárástól függően különböző kategóriákba sorolhatók. A leggyakoribb szövegek a következők:

• Jogalkotási jelentések: a Parlament által a különböző közösségi jogalkotási eljárások keretében megvizsgált szövegek. Ilyen jogalkotási eljárások lehetnek a következők: együttdöntési eljárás, hozzájárulási eljárás és konzultációs eljárás. Csak az együttdöntési eljárás biztosít a Parlament számára az Európai Unió Tanácsáéval egyenlő jogalkotói szerepet. Egyes parlamenti jelentéseknek így nagyobb „súlyuk” van, mint másoknak.
• Jelentések a költségvetési eljárás keretében: az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa alkotja az EU költségvetési hatóságát, amely minden évben meghatározza az Unió kiadásait és bevételeit.
• Nem jogalkotási jelentések és állásfoglalások: ezeket a Parlament saját kezdeményezésére dolgozza ki az illetékes parlamenti bizottságon belül. E szövegek elfogadásával a Parlament megszólítja a többi intézményt és európai szervet, a nemzeti kormányokat, vagy nem EU-s országokat és szervezeteket, felhívva figyelmüket egy adott témára. Bár e kezdeményezéseknek jogi értékük nincs, a szövegek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Parlament gyakorolja demokratikus ellenőrzési szerepét, és elszámoltathasson más intézményeket, valamint politikai nyomást gyakorolhasson az érintett üggyel kapcsolatos konkrét válaszok érdekében. A plenáris ülés alatt a Parlament bármely számára fontosnak tűnő témával kapcsolatban nyilatkozhat. Felkérheti továbbá a Bizottságot, hogy a véleménye szerint közösségi aktus kidolgozását szükségessé tevő kérdésekkel kapcsolatban nyújtson be megfelelő javaslatot.

Az ülésen elkülönített idő jut a Tanács és/vagy a Bizottság képviselőivel az adott témával kapcsolatos kérdések megválaszolására. Ezenkívül hetente egyszer a Bizottság elnökét vagy bizonyos biztosokat felkérhetik, hogy válaszoljanak az európai parlamenti képviselők kérdéseire egy különleges vizsgálati ülésen, anélkül, hogy a témát előre meghatározták volna.

Az ülések jegyzőkönyve rögzíti az adott ülés eseményeit és számol be a tevékenységekről (benyújtott dokumentumok, viták, szavazások, szavazásokhoz fűzött magyarázat, jelölések stb.). A szavazások eredményeit a jegyzőkönyvhöz csatolják mellékletként.

Mivel a plenáris ülésen sokan vesznek részt, nem lehet rögtönözni, amennyire csak lehetséges, előre szabályozott rend szerint kell folytatni az ülést. A Képviselőcsoportok Elnökeinek Értekezlete, amely a képviselőcsoportok vezetőit és a Parlament elnökét tömöríti éppen ezért pontosan összeállítja a plenáris ülések napirendjét.

Ezzel párhuzamosan az állandó és ideiglenes parlamenti bizottságok elnökeiből álló Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlásokat fogalmazhat meg az Elnökök Értekezlete számára a bizottságok munkájának témájára és a napirend megállapítására vonatkozóan.

A Parlament éves munkaprogramját a plenáris ülés fogadja el minden évben, általában júniusban, a Képviselőcsoportok Elnökeinek Értekezlete javaslata alapján. A munkaprogram jelzi a parlamenti bizottságok és a képviselőcsoportok ülésheteit is.

A plenáris ülés napirendje azt is megmutatja, hogy a plenáris ülésen zajló különféle vitákat követi-e szavazás egy állásfoglalási indítványról, amely nem jogalkotási szöveg, de a Parlament álláspontját mutatja be egy adott témában.

A Parlament minden fontos kérdésben folyamatosan reagál a legújabb fejleményekre, és habozás nélkül módosítja napirendjét.

A plenáris ülésen szavazásra bocsátott parlamenti jelentés általában vita tárgya, amelyben a Bizottság, a képviselőcsoportok képviselői és az egyes európai parlamenti képviselők fejtik ki véleményüket. Az egyes képviselők felszólalási ideje, amely gyakran nagyon rövid, a szót kérő képviselők számától függ.

A gyakran rövid plenáris szavazásoktól eltérően a viták néha órákig is eltartanak, a felszólalni kívánó képviselők számától függően. A képviselők leggyakrabban anyanyelvükön szólalnak fel, felszólalásukat az ülésen jelen levő tolmácsok fordítják le a felszólalással egyidejűleg az Unió többi hivatalos nyelvére.

A felszólalási időt az alábbi szempontok alapján osztják szét: egy első részt egyenlően osztanak fel a képviselőcsoportok között, egy második részt pedig a képviselőcsoportok taglétszámával arányosan. A csoportok ezután belsőleg döntik el, hogy ki és meddig szólal fel.

Azok az EP-képviselők, akik a terem közepéről kívánnak felszólalni, felkerülnek a felszólalók listájára, csoportjuk létszámának megfelelő sorrendben. Elsőbbséget élveznek az előadók (az illetékes bizottság vagy bizottságok képviselői, akik egy adott témában vezető szerepet töltenek be) és más bizottságok véleménynyilvánításra kért képviselői.

A képviselők rendszeresen fogadnak meghívottakat is az ülésteremben, az államfőket például általában ünnepélyes ülés keretében.

A szavazásokra általában dél körül kerül sor. A képviselők szavaznak a jogalkotási aktusokról és határozatokról, de a szövegek egyes módosításairól vagy bekezdéseiről is.

A parlamenti jelentésekről vagy állásfoglalásokról szóló szavazás során a képviselők módosításokkal változtathatnak az eléjük terjesztett szövegeken. A módosítások irányulhatnak a vizsgált szöveg egy részének törlésére, átfogalmazására, helyettesítésére vagy tartalmának gazdagítására. A képviselők először az egyes módosításokról, majd a módosított szöveg egészéről szavaznak.

A képviselők leggyakrabban kézfeltartással szavaznak, a többség megállapítása az elnök feladata. Bizonytalanság esetén az elnök elektronikus szavazást kér hogy megerősítse a számokat mindkét oldalon.

Név szerinti szavazást kell tartani, ha egy képviselőcsoport vagy az összes képviselő legalább 5%-a kéri ezt a szavazást megelőző estén. Ebben az esetben az egyes EP-képviselők által leadott szavazatokat rögzítik, és a jegyzőkönyv mellékletében teszik közzé. A titkos szavazást az összes EP-képviselő 20%-a kérheti.

A plenáris ülésen az Európai Parlament általában a leadott szavazatok többségével hozza meg a határozatokat. Határozatképes (az a minimális számú képviselő, akinek jelen kell lennie ahhoz, hogy a szavazás eredménye érvényes legyen), ha a parlamenti képviselők egyharmada jelen van az ülésteremben. Ha az ülésteremben legalább 39 jelenlévő képviselő kéri a határozatképesség hiányának megállapítását, vagy ha az ülésteremben 39-nél kevesebb képviselő van jelen, a szavazást át lehet vinni a következő ülésre.

A Bizottság reagálhat a szavazás eredményére, és közzéteheti következtetéseit. A szavazások végén az ezt kérő képviselők ismét felszólalhatnak, hogy indokolják szavazatukat, ismertetjék elemzésüket, és kifejtsék saját vagy képviselőcsoportjuk érvelését.

Az Európai Parlament plenáris üléseit online élőben és felvételként is követheti.